Az országban elsőként indít precíziós agrármérnök alapszakot 2023 szeptemberétől a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara – jelentette be Harsányi Endre, az egyetem agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettese a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium szakmai fórumán. Az alapszakra jelentkező hallgatók a legkorszerűbb ismeretekkel gazdagodnak a Big Data és a robotika által támogatott mezőgazdasággal kapcsolatban.
Az infokommunikációs technológiák ipari alkalmazásának korát éljük. A technológiai korszakváltás elérte a mezőgazdaságot is. Ezért a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara a precíziós szakmérnök képzés után precíziós agrármérnök BSc-szakot indít. Az alapszakra jelentkező hallgatók a legkorszerűbb ismeretekkel gazdagodnak a Big Data és a robotika által támogatott mezőgazdasággal kapcsolatban. A képzés beindításához és sikeréhez minden feltétel adott a MÉK-en – mondta Harsányi Endre a fórumon.
Több évtizedes múlt a precíziós kutatásban
A precíziós mezőgazdaság területén a Debreceni Egyetemen 2000 óta zajlanak kutatások. A modern gazdálkodás lehetőségeivel a DE több intézete, így a Távérzékelési és Szolgáltató Központ, a Precíziós Növénytermesztési Kutatás-fejlesztési Szolgáltató Központ, az Agrár Műszaki és Robotika Tanszék, valamint a Precíziós Technológia Tanszék is foglalkozik.
A debreceni agrárképzés fejlesztését egy új épület is segíti majd, ahol a Precíziós Központ kap helyet. A komplexum tervezése már megkezdődött, a központ a Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusán épül fel – jelentette be az agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes.
Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja szerint fontos a termelőkkel való kapcsolattartás, erre megvan a karon a szükséges szakmai kapacitás. A MÉK nem csak oktatásban, kutatás-fejlesztésben és az innovációk területén áll a gazdák rendelkezésére, hanem a szakmai tanácsadásban, a fórumokon is segíti az ágazat szereplőit. Az intézmény 200 munkatársa áll a termelők, tenyésztők rendelkezésére, hogy szakmai tudásukkal segítsék a felmerülő problémák megoldását – mondta a kari vezető.
Stratégiai fontosság és nagy kihívás
Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének elnöke szerint az elmúlt év megmutatta a hosszú ellátási lánc sérülékenységét, és bebizonyította, hogy az élelmiszer-alapanyagok stratégiai fontosságúak. Az állattenyésztőket érintő energia- és takarmányárak jelentős emelkedése okozta nehézségekre az ágazatnak gyors megoldást kell találnia – mondta. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaság jövője csak az oktatással és az edukáció fejlesztésével valósulhat meg.
Az agrárium előtt rövid távon is hatalmas kihívások állnak, amelyre a gazdák tudásának aktualizálásával lehet megfelelni. Ebben nagy szerep hárul a falugazdászokra, ezért az agrárkamara támogatja a Debreceni Egyetem és a falugazdák kapcsolatának erősítését és az együttműködésüket – tette hozzá Szólláth Tibor.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium a Közös Agrárpolitikát bemutató országos roadshow-ján Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke az Európai Unió mezőgazdaságot érintő új intézkedéseiről, valamint az új nemzeti agrárstratégiáról beszélt. Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára az agrárium aktualitásairól és a pályázati lehetőségekről tájékoztatta a kamarai tagokat. Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főtitkára a területalapú támogatás, a földbérletet és öröklést érintő jogszabályi változtatásokat mutatta be – írták.
