Elfelejtett talajbiológiai szemlélet?

Az elmúlt 70 év a kémia, a gépészet és a genetika sikereit hozta a mezőgazdaságban. A talajbiológia háttérbe került, a talajra csak, mint a növények tartó és a tápanyagot biztosító közegre tekintenek.

Mezőgazdász, a mezőgazdasági tudományok doktora (1953), Kossuth-díjas (1954).

  • 1913. debreceni Gazdasági Akadémián kitüntetéssel végzett, a növénytermesztési tanszéken maradt.
  • 1920. több uradalom (felsőiregi, szőregi, szentmargitai stb.) vezetése
  • 1945. bp.-i Agrártudományi Egyetem  alkalmazott üzemtani tanszéken egyetemi tanár
  • 1948. a keszthelyi Agrártudományi Egyetem gyakorlati tanszékének vezetője és a Délnyugat-Dunántúli Kísérleti Intézet igazgatója
  • 1954. a martonvásári Kutató Intézet igazgatója is
  • 1955. visszatér Keszthelyre, ahol két évtizeden át az MTA munkatársaként a talajművelés, a talajerőgazdálkodás kutatásának országos vezetője
Kemenesy Ernő (1891-1985)
Kemenesy Ernő (1891-1985)

A biológiai alapon álló, takarékos talajművelés fontosságát hirdette már 70 évvel ezelőtt azzal, hogy „a biológiailag jól beérett talajt tartotta a biztos- és nagy termések alapfeltételének.” (Stefanovics P., 1975)

Az elmúlt 50 évben a talajra sokan, mint a növények tápanyagellátását biztosító közegre tekintettek s agrokémiai és kémiai növényvédelmi termékeket juttattak ki a megfelelő talajművelés, agrotechnika, gépészet alkalmazása mentén.

Sajnos, az egyetemeken nincs önálló talajmikrobiológiai oktatás az alapképzések során s ez alapján joggal merülnek fel a kérdések:

  • Mennyire értenek a gyakorló gazdászaink a talajmikrobiológiához?
  • Elvárható-e, hogy a gyakorló gazdászok ismeretek hiányában okszerűen használják a legkorszerűbb talajmikrobiológiai készítményeket?

Azért örvendetes, hogy már az első kis lépések megtörténtek a SZIE-n, ahol elindult a biológiai szemléletű talajerőgazdálkodási szakmérnök képzés!

Nagy kérdés, hogy mondjunk le
a műtrágyázásról, a növényvédelemről és a mechanikai talajművelésről?

NEM!

DE! Amennyi kémiai és mechanikai, legalább annyi biológiai behatás is legyen, hogy így kompenzálhassuk a káros hatásokat s megfelelő egyensúlyt hozzunk létre napról napra!

Mára a talaj korlátozó tényezője lett a genetikai potenciálok kihasználásának. A precíziós gazdálkodás, a genetika és a kémia a csúcson, a talajélet minimumon! Okszerű talajoltással a talaj tulajdonságait jelentősen lehet befolyásolni, ami folyamatos költségmegtakarítást eredményez. A csökkenő talajellenállás csökkenő vonóerőt igényel, ami a gázolaj felhasználás csökkenését eredményezi, ezzel a hektáronként nyereséget, profitot évről évre növelve.

Következtetések:

  1. A talaj kötöttsége 3 év alatt 85%-ot csökkent 30 cm (művelési) mélységben
  2. A talaj kötöttsége 3 év alatt 60%-ot csökkent az 50 cm (lazítási) mélységben
  3. A vonóerőigény jelentősen csökken a kezelt területen.

Következtetések:

  1. A talaj nedvességtartalma 3 év alatt 55%-ot növekedett 30 cm (művelési) mélységben.
  2. A talaj nedvességtartalma 3 év alatt 82%-ot növekedett az 50 cm (lazítási) mélységben.

Következtetések:

  1. A BactoFil Technológia 2 év alatt 38%-al csökkentette szántáskor a gázolaj fogyasztást.
  2. (br) 7.170.-Ft/ha KTG-megtakarítást, azaz PROFIT-növekedést értünk el a 2. évi szántáskor.

A termőtalaj értékét a termőképessége határozza meg, amire a humusztartalom jelentős hatással van.

HUMUSZ: a szervesanyagok baktériumok és gombák általi lebontásának a végterméke.

Következtetés: 0-40 cm-s mélységben átlagosan 41%-al nőtt a humusztartalom 4 év alatt.

Összefoglalva, a BactoFil technológia alkalmazásával

Csökkentheti

  •  a talajkötöttséget
    (3 év átlagában 20-40%-kal)
  • a talajellenállást
    (3 év átlagában 10-30%-kal)
  • a talajmunkák üzemanyag felhasználását
    (3 év átlagában 12-20%-kal)
  • csökkenti a növényi maradványok mennyiségét
    (3 év átlagában 75-85%-kal)

Növelheti

  • a talaj humusztartalmát
    (3 év átlagában 12-30%-kal)
  • a talaj nedvességtartó képességét
    (3 év átlagában 30-70%-kal)

Küldetésünk:
Adjuk vissza az életét a termőföldnek,
hogy az emberiség tiszta környezetben
és egészségesen élhessen a Földön!

(x)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Újabb magyar innováció az élelmiszerbiztonság növe... Minden gazda számára fontos, hogy a mezőgazdaságban olyan termékeket használhasson, amiknek a valódisága garantált. Az AGRO.bio Hungary Kft. március k...
Második alkalommal adták át a fenntartható mezőgaz... Idén másodszorra ítélték oda az AGRO.bio Hungary Kft. által tavaly alapított „Márton József Díj a Fenntartható Magyar Mezőgazdaság Szolgálatáért” elne...
Már csak 4 napig jelentkezhet városi kertésznek!... Azon 18 és 40 év közötti városban élő emberek jelentkezhetnek a programra, akik rendelkeznek legalább 7 négyzetméternyi területtel, amin zöldséget sze...
A szerves anyag és a talajegészség kapcsolata Amikor kezünkbe veszünk egy talajvizsgálati eredményt, a pH után gyakran az NPK és mikroelem-ellátottságra ugrunk. Van ott azonban még egy szám, amely...
Szerves tápanyag az őszi búzának – a kukorica tarl... Kevesen számolnak utána, de a hazánkban több mint egymillió hektáron termesztett kukorica betakarítását követően akár 12-14 t/ha növényi maradvány is ...
Mikrobiológiai önvédelem napraforgóban Az olajos növények termőterülete Magyarországon napjainkra gyakorlatilag elérte az 1 millió hektárt. Igaz, hogy a napraforgó és a repce is jó jövedel...