Az elmúlt 70 év a kémia, a gépészet és a genetika sikereit hozta a mezőgazdaságban. A talajbiológia háttérbe került, a talajra csak, mint a növények tartó és a tápanyagot biztosító közegre tekintenek.
Mezőgazdász, a mezőgazdasági tudományok doktora (1953), Kossuth-díjas (1954).
- 1913. debreceni Gazdasági Akadémián kitüntetéssel végzett, a növénytermesztési tanszéken maradt.
- 1920. több uradalom (felsőiregi, szőregi, szentmargitai stb.) vezetése
- 1945. bp.-i Agrártudományi Egyetem alkalmazott üzemtani tanszéken egyetemi tanár
- 1948. a keszthelyi Agrártudományi Egyetem gyakorlati tanszékének vezetője és a Délnyugat-Dunántúli Kísérleti Intézet igazgatója
- 1954. a martonvásári Kutató Intézet igazgatója is
- 1955. visszatér Keszthelyre, ahol két évtizeden át az MTA munkatársaként a talajművelés, a talajerőgazdálkodás kutatásának országos vezetője
A biológiai alapon álló, takarékos talajművelés fontosságát hirdette már 70 évvel ezelőtt azzal, hogy „a biológiailag jól beérett talajt tartotta a biztos- és nagy termések alapfeltételének.” (Stefanovics P., 1975)
Az elmúlt 50 évben a talajra sokan, mint a növények tápanyagellátását biztosító közegre tekintettek s agrokémiai és kémiai növényvédelmi termékeket juttattak ki a megfelelő talajművelés, agrotechnika, gépészet alkalmazása mentén.
 |
 |
 |
 |
Sajnos, az egyetemeken nincs önálló talajmikrobiológiai oktatás az alapképzések során s ez alapján joggal merülnek fel a kérdések:
- Mennyire értenek a gyakorló gazdászaink a talajmikrobiológiához?
- Elvárható-e, hogy a gyakorló gazdászok ismeretek hiányában okszerűen használják a legkorszerűbb talajmikrobiológiai készítményeket?
Azért örvendetes, hogy már az első kis lépések megtörténtek a SZIE-n, ahol elindult a biológiai szemléletű talajerőgazdálkodási szakmérnök képzés!
Nagy kérdés, hogy mondjunk le
a műtrágyázásról, a növényvédelemről és a mechanikai talajművelésről?
NEM!
DE! Amennyi kémiai és mechanikai, legalább annyi biológiai behatás is legyen, hogy így kompenzálhassuk a káros hatásokat s megfelelő egyensúlyt hozzunk létre napról napra!
Mára a talaj korlátozó tényezője lett a genetikai potenciálok kihasználásának. A precíziós gazdálkodás, a genetika és a kémia a csúcson, a talajélet minimumon! Okszerű talajoltással a talaj tulajdonságait jelentősen lehet befolyásolni, ami folyamatos költségmegtakarítást eredményez. A csökkenő talajellenállás csökkenő vonóerőt igényel, ami a gázolaj felhasználás csökkenését eredményezi, ezzel a hektáronként nyereséget, profitot évről évre növelve.
Következtetések:
- A talaj kötöttsége 3 év alatt 85%-ot csökkent 30 cm (művelési) mélységben
- A talaj kötöttsége 3 év alatt 60%-ot csökkent az 50 cm (lazítási) mélységben
- A vonóerőigény jelentősen csökken a kezelt területen.
Következtetések:
- A talaj nedvességtartalma 3 év alatt 55%-ot növekedett 30 cm (művelési) mélységben.
- A talaj nedvességtartalma 3 év alatt 82%-ot növekedett az 50 cm (lazítási) mélységben.
Következtetések:
- A BactoFil Technológia 2 év alatt 38%-al csökkentette szántáskor a gázolaj fogyasztást.
- (br) 7.170.-Ft/ha KTG-megtakarítást, azaz PROFIT-növekedést értünk el a 2. évi szántáskor.
A termőtalaj értékét a termőképessége határozza meg, amire a humusztartalom jelentős hatással van.
Következtetés: 0-40 cm-s mélységben átlagosan 41%-al nőtt a humusztartalom 4 év alatt.
Összefoglalva, a BactoFil technológia alkalmazásával
Csökkentheti
- a talajkötöttséget
(3 év átlagában 20-40%-kal) - a talajellenállást
(3 év átlagában 10-30%-kal) - a talajmunkák üzemanyag felhasználását
(3 év átlagában 12-20%-kal) - csökkenti a növényi maradványok mennyiségét
(3 év átlagában 75-85%-kal)
Növelheti
- a talaj humusztartalmát
(3 év átlagában 12-30%-kal) - a talaj nedvességtartó képességét
(3 év átlagában 30-70%-kal)
Küldetésünk:
Adjuk vissza az életét a termőföldnek,
hogy az emberiség tiszta környezetben
és egészségesen élhessen a Földön!
(x)
