Az átmeneti év után megkezdődött új szisztéma tapasztalatai is azt mutatják, hogy az agrártámogatások hangsúlya az eredeti céloktól, a vidéki életforma és az élelmiszertermelés biztonságának garantálásától lépésről lépésre tolódik el a zöldpolitika és a fenntarthatóság elősegítése felé. Mezei Dávid, az MBH Bank agrár- és uniós kapcsolatok vezetője beszélt a részletekről. Milyen jövő várhat az uniós agrártámogatási rendszerre, végső soron pedig a gazdákra 2027 után?
Az Agrárszektor cikke szerint egyre komplexebb, egyre zöldebb és lényegesen kisebb mértékben jelent stabil jövedelemkiegészítést az uniós agrártámogatási rendszer, amely ciklusról ciklusra jelentős változásokon megy keresztül.
Milyen első tapasztalatok alakultak ki a 2023 és 2027 közötti időszak első pillérével kapcsolatban és mit várhatunk a sokat ígérő, ám a jelenlegi kamatkörnyezetben egyelőre még képlékeny második pillértől, a vidékfejlesztési pénzektől? Ami pedig még fontosabb: milyen jövő várhat az uniós agrártámogatási rendszerre, végső soron pedig a gazdákra 2027 után? Ezekről is beszélt Mezei Dávid, az MBH Bank agrár- és uniós kapcsolatok vezetője.
Az agrártámogatások témájáról folytatott beszélgetésről készült felvétel itt hallgatható meg.
A szakember a siófoki konferencián is részt vett egy kerekasztal beszélgetésen. Ekkor Mezei Dávid, az MBH Bank agrár- és uniós kapcsolatok vezetője egy érdekes dolgot is megosztott, méghozzá a bio termékekkel kapcsolatban. Elmondása szerint jól megfigyelhető, hogy Németországban eddig töretlen volt az érdeklődés, nemrégiben azonban komolyan visszaesett a biotermékek iránti kereslet.
A nyertes, de visszaadott pályázatokról is beszélt
A szakember az Mfor-nak adott interjút az agrártámogatások témájában.
Nehéz a gazdák pénzügyi helyzete, ezért sokan adják vissza főleg az “utófinanszírozós” agrárpályázatokat. A bank által finanszírozott pályázatoknál mit mutat a trend?
Több ilyen eset volt, de minden esetben az ügyféllel folytatott párbeszéd nyomán született meg a döntés, hogy nem vágunk bele a megvalósításba, hacsak nem volt mellé olyan forrás, amellyel kigazdálkodható és finanszírozható lett volna a projekt. A jelenlegi gazdasági környezetben természetesnek tekinthető, hogy többen elhalasztják a beruházásokat, annak ellenére is, hogy a szabályozó az építési költségek növekedése miatt lehetővé tette a költségvetés bővítését. A megvalósításra rendelkezésre álló két év ugyanakkor köti a beruházókat, részben ezért is adják vissza a pályázatokat – mondta.
