A talajtani szakemberek szerint egyre inkább elsavanyodik a főként magyarok lakta, Romániához tartozó Hargita megyében a termőtalaj, aminek a minősége is folyamatosan romlik. A mezőgazdasági hasznosítású területeken a talaj minőségének javításához ésszerű trágyázási tervre, ehhez pedig talajtani és agrokémiai vizsgálatokra volna szükség. Ám a helyi gazdák sokszor nem élnek ezzel a lehetőséggel, a túlzásba vitt trágyázás pedig környezetszennyezéshez, a minőség romlásához vezet.
A Székelyhon kérdezte a Hargita megyei talajok típusairól és minőségéről Lukács Zsombort, a Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal (OSPA) igazgatóját. A szakember elmondta, hogy a romániai osztályozási rendszer szerint a talajtípusok 5 osztályba sorolhatók. Az első osztály a legjobb minőségűnek, az ötödosztály a leggyengébbnek számít. Mivel Hargita megyében többnyire hegyvidékről van szó, a minőség alapján a szántóterületek 80-90 százaléka ötöd- és negyedosztályba sorolható, 10-20 százaléka pedig a harmad-, és másodosztályba tartozik. Jobb minőségű szántóterületek csupán Székelykeresztúr, Csíkkozmás, Csíkszentmárton, valamint Gyergyóalfalu környékén találhatóak.
Hargita megye a gyepterületek tekintetében viszont előkelő helyen van
Hegyvidéki övezet lévén, másod-, és harmadosztályú legelőink vannak, kaszálóink pedig harmad-, és negyedosztályúak. Az ország déli részén fordított a helyzet, a szántóterületek nagy hányada első és másodosztályú, gyepterületük kevés van – mondta az igazgató. Arra a kérdésre, hogy, mi az oka a talajminőség romlásának, hogy egyre kevesebb tápanyag jut a növényekbe, Lukács Zsombor több befolyásoló tényezőt is megemlített.
Szerinte a talaj romlásának egyik oka lehet, hogy nem racionálisan gazdálkodnak rajta.
Nem tartják be a vetésforgót, túl sok műtrágyát használnak, amelynek következménye, hogy elsavanyodik a talaj. Hargita megyében, a hegyvidéken a talaj vulkanikus kőzeten alakult ki, ezért eredendően savanyú, ami azt jelenti, hogy alacsony a pH-értéke. Ez a legtöbb növénynek nem kedvez, ez alól az áfonya képez kivételt. Optimálisan a semleges talaj a megfelelő, tehát a se nem lúgos, se nem savanyú – magyarázta. Az elsavanyodás a gyepterületekre is jellemző, ez káros a növények és a biodiverzitás szempontjából, hiszen egyre inkább olyan invazív, akár idegenhonos növények hódítanak teret, amelyeknek kedvez a savanyú talaj.
Így lehet javítani a székelyföldi termőtalaj minőségén
Régen még rendszeresen meszezték a gyepterületeket az alacsony pH-érték korrigálására, de ez ma már ritka, mert igen költséges – folytatta. A talaj minőségének javítását ésszerű műtrágyázással, még jobban pedig a szerves trágya használatával lehet elérni. A szerves trágya ugyanis nem csak a makroelemeket és a mikroelemeket pótolja, valamint gazdagítja a talajban, hanem szerkezetileg is javítja azt. Ám szerves trágyából nincs akkora mennyiség, amely elégséges lenne, ezért pótolják műtrágyával. Ugyanakkor ebben az esetben is oda kell figyelni a mennyiségre, hogy ne alakuljon ki többlet egy bizonyos elemből – fejtette ki Lukács Zsombor.
A Hargita Megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal oldalát ide kattintva lehet magyar nyelven olvasni.
