Az utóbbi időszakban egyre többet foglalkozik az agrárium a talajjal és annak növényekre gyakorolt hatásaival. Sokak szerint az éghajlatváltozás okozta időjárási szélsőségek is jól kezelhetőek megfelelő talajműveléssel. Erről és a kötelező talajvizsgálatokról kérdeztük Diriczi Zsombort, a Démétér Biosystems Bt. cégvezetőjét, talajtani szakértőt.
2015-ös visszatekintő
2015 a FAO által a Talajok Nemzetközi Éveként lett elnevezve, ennek hatása érződött is , meg nem is. A médiában igen felkapott téma lett a talaj megfelelő védelme, kezelése, gondozása, így rengeteg ember beszélt a témáról. A szántóföldeken azonban ez nem érződött, bár a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásairól –világszinten és Magyarországon is- egyre több gazda kezdett beszélni. Ez nem is csoda, hiszen az éghajlatváltozás hatásait sok gazda a saját bőrén tapasztalhatta meg.
Tavaly jellemzően a kukoricatermesztők szenvedték meg a változó éghajlatból adódó negatív szituációkat. Pont a növény beporzásának idején volt nagy a hőség és a szárazságés ez meglátszódott a betakarításkor is. Átlagosan 5,7 tonna/ha termést tudtak betakarítani a gazdák termőföldjükről.
Mit hoz az idei év?
Nehéz ezt megjósolni. Valószínűleg tovább folytatódik az időjárás kiszámíthatalanná válása, hosszú, forró időszakokkal, melyeket hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék szakíthat meg. Ez komoly kihívás a talajművelésre is, jöjjön néhány hasznos tanács, hogyan vehetjük fel a harcot az időjárási szélsőségek ellen:
- magas humusztartalom: 1%-nyi humuszszint emelkedéssel hektáronként 150 000 liter plusz víztömeg elnyelésére lesz képes a talajunk;
- megfelelő vetésforgó, folyamatos talajtakarás: a változatos és folyamatos növénytakaró (amelyben a haszonnövények mellett takarónövények is szerepet kapnak) biztosítják az egészséges talajéletet, amely a főnövény fejlődésének alfája és omegája. A takarónövények talajszerkezetre gyakorolt hatása sem elhanyagolható, valamint a takart talaj lassabban párologtat és lassabban melegszik fel, így a vízháztartása is előnyösebb;
- talajvizsgálatra alapozott tápanyag-utánpótlás: nem csak az induló AKG programban résztvevőnek fontos, hanem mindenkinek, aki nem a saját pénztárcája ellensége. Környezeti és gazdasági szempontokból egyaránt fontos, hogy a megfelelő tápanyag-forrást a megfelelő helyen, a megfelelő időben és a megfelelő mennyiségben alkalmazzuk. A nem kiegyensúlyozott utánpótlás felboríthatja a talajok egyensúlyát (például a túl sok nitrogén hatóanyagtól felszaporodó baktériumok elegendő táplálék híján a talaj szervesanyag-tartalmát kezdik el felfalni), ami nem csak a növényünk fejlődésére, de a környezetre is negatív hatással van.
Folytatódik a talajvizsgálat
A nitrátérzékeny területeken dolgozó gazdák kötelesek 5 évente talajvizsgálatot elvégeztetni, amennyiben nitrogéntartalmú műtrágyát kívánnak kijuttatni a területre. Ez a szabályozás nem változik, így ezentúl is figyelniük kell erre a gazdáknak. A 2016-2020-as agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programban alapelvárás a szűkített vizsgálat elvégzése 5 évente egyszer (nitrátérzékenységtől függetlenül). A bővített laborvizsgálat pedig plusz 6 euró támogatást jelent hektáronként minden évben.
