Harmadik alkalommal rendezte meg az Egyetemi Innovációs Hetet a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) október 3-5. között. A fő cél az volt, hogy bemutassák a pályázati és innovációs életet serkentő jó gyakorlatokat, hogy a kutatók és az oktatók otthonosabban tudjanak mozogni az innovációhoz kötődő területeken. Az elmúlt években kicsúcsosodó globális problémák következtében rendkívüli módon felértékelődtek az agrár- és élelmiszeripari innovációk.
Dr. Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a megnyitón elmondta, hogy olyan kitartással, küzdelemmel, kreativitással kell dolgozniuk a magyar kutatóknak, ahogy a szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiájának kifejlesztését felfedezéseivel megalapozó biokémikusnak, Karikó Katalinnak sikerült. Így ugyanis olyan tudás jöhet létre, ami az élet nagy kihívásaira ad megoldást. Az idei Nobel-díjas igen magasra tette a lécet, mi pedig próbáljuk ezt követni – tette hozzá az Egyetemi Innovációs Hét első napján. A MATE közleményét szemléztük.
Nagy célok
Az államtitkár kiemelte: a legfőbb cél az, hogy Magyarország 2030-ra Európa top 10 innovátora vagy a világ top 25 innovátora közé kerüljön. Ehhez azonban még szorosabb együttműködésekre, emberi erőforrásra, szemléletváltásra és tudománymetriai paradigmaváltásra van szükség. Továbbá arra, hogy a PhD-hallgatókra ne csak jövőbeli kutatóként, hanem a gazdasági élet meghatározó szereplőjeként tekintsünk.
Dr. Gyuricza Csaba rektor köszöntő beszédében arról szólt, hogy a közel három éve megalakult MATE óriási innovációs potenciállal rendelkezik. Főként azért, mert az elmúlt években kicsúcsosodó globális problémák következtében rendkívüli módon felértékelődtek az agrár- és élelmiszeripari innovációk. Az egyetem szellemi erőforrásai és az itt található potenciál hatékonyabb kezeléséért dolgozik a MATE Pályázatkezelési és Innovációmenedzsment Igazgatósága is, ami erőteljesen támogatja a kollégák hozzáállását és a pályázati tevékenységet, hogy a piaci relevanciával bíró ötletekből valóban termék, technológia, szabadalom vagy know-how képződjön.
Együttműködések és jövőbeli célok
Kiss Ádám István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke előadásában az egyetemek és vállalatok együttműködéséről, valamint a jövőbeli célokról beszélt. Mint mondta, az NKFIH annak érdekében működik szorosan együtt a szakpolitikával és a háttérintézményekkel, hogy az elkövetkező években komoly eredményeket tudjunk elérni, akár a rangsorokban való előrelépés, akár az innovációk tekintetében. Mint rámutatott, most minden adott ahhoz, hogy a felsőoktatás, az innováció és a politika egy irányba húzzon.
Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke elmondta, az intézmény egyik legfőbb célja az, hogy a szellemi tulajdon valódi világítótorony legyen, ne csak egy jogokat kiadó szervezet. Szeretnék a teljes innovációs ökoszisztémát még inkább ügyfélközpontúvá és átláthatóvá tenni, valamint a nemzetközi jó példákat átültetni a hazai rendszerbe, hogy a lehető leghatékonyabb és leggyorsabb módon segítsék azokat, akik hozzájuk fordulnak az iparjogvédelem kapcsán.
Ő nyerte a hallgatói versenyt
Az Egyetemi Innovációs Hét – EI7 megnyitóján díjazták az agrárium és a mesterséges intelligencia kapcsolatára fókuszáló hallgatói workshop és verseny legkiválóbb pályázóit, ahol az első helyezést Fekete Sándor PhD-hallgató „Adatalapú döntés alkalmazása az élelmiszeriparban, különös tekintettel a húsipari fermentációs technológiákra” című pályaműve nyerte el.
Az Egyetemi Innovációs Hét (EI7) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2019-1.2.1-Egyetemi-ÖKO-2019-00006 projektjének támogatásával valósult meg. A programsorozat célja az egyetem pályázati és innovációs életének, szolgáltatásainak, szellemitulajdon-kezeléséhez kötődő ismereteinek elmélyítése, az egyetemi polgárság ezirányú tevékenységének segítése. Továbbá a vállalati partnerekkel való együttműködés támogatása, tematikus online képzések, workshopok, kerekasztal-beszélgetések és szakmai előadások segítségével.
