Az Oroszország és Ukrajna közötti háború alakulásától függően a globális GDP-növekedés idén 3,3-4 százalék között, 2023-ban pedig 2,5-3,2 százalék között mozoghat – tette közzé a KPMG könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó társaság nemzetközi elemzőcsapata. A kétévente közzétett előrejelzés szerint a globális infláció idén átlagosan 4,5-7,7 százalék, 2023-ban pedig 2,9-4,3 százalék lehet, attól függően, hogy a válság hogyan alakul.
A kiadvány a következő két évre három forgatókönyvet vázol. Az alapforgatókönyv szerint 2024-re az olaj világpiaci ára 30 dollárral meghaladja a válság előtti mértéket, Európában a gázárak 50 százalékkal magasabbak lesznek, továbbá a globális élelmiszerárak 5 százalékkal nőnek. Egy súlyosabb forgatókönyv azt a lehetséges kimenetelt vizsgálja, ha 40 dollárral magasabbak a világpiaci olajárak, valamint Európában 100 százalékkal, a világ többi részén pedig 50 százalékkal megugrik a gáz ára – ismertették. Ez a negatív forgatókönyv a globális élelmiszerárak 10 százalékos emelkedését is feltételezi.
Felhívták a figyelmet arra, hogy mindkét forgatókönyv az átlagos fémárak 23 százalékos emelkedésével és a mezőgazdasági inputok költségének 4 százalékos növekedésével számol. Ezen forgatókönyvek továbbá magasabb befektetési kockázati felárakat és Európában megugró állami kiadásokat is magukban foglalnak.
A jelentés optimista forgatókönyve azt feltételezi, hogy a konfliktus a vártnál hamarabb megoldódik, és az árak visszatérnek a február eleji szintre, helyreáll a termelés és a kereskedelmi forgalom.
Jöhet még rosszabb
Ugyanakkor arra is kitértek, hogy megvan a kockázata a fentieknél még rosszabb kimenetelnek is, ha Oroszország és Ukrajna között a konfliktus „a jelentésbe foglalt negatív forgatókönyv feltételezéseit meghaladóan eszkalálódik”. Ilyen hatást válthat ki, ha például az energiaellátás megszakadása kieséseket okoz a termelésben Európa-szerte. Miközben a politikai és üzleti élet vezetői az ukrajnai háború széles körű következményeivel küzdenek, addig a hosszú távú globális problémák, köztük a közegészségügy és az éghajlatváltozás terén elhatározott teendők háttérbe szorultak – mutattak rá a KPMG elemzői.
