Kecsegtető, de sok veszélyt is tartogat az orosz-magyar mezőgazdasági kapcsolat

Az ezredforduló után a magyarországi gazdasági szereplők újra felfedezték az orosz kereskedelem lehetőségeit. A hatalmas ország ugyanis a 144 millió fős népességével, negatív agrár-külkereskedelmi mérlegével, illetve viszonylagos közelségével ideális célpiacnak számít. Ugyanakkor nem egyszerű az oroszokkal kereskedni, mert számos adminisztratív akadályt, illetve bonyolult állat- és növényegészségügyi előírást kell betartani.

A témáról az Agro Napló írt bővebben. Az orosz piacra történő magyarországi kivitel értéke 2013-ban érte el a maximumát 265 millió euróval, ez 2017-re több, mint 30 százalékkal egészen 247 millió euróra csökkent. A visszaesés döntő része a húsféléknél jelentkezett, ahol 2013 és 2017 között közel 108 millió euró értékű áru piaca szűnt meg az orosz importkorlátozás miatt. Így pedig a magyarországi kivitel ebben az összefüggésben gyakorlatilag megszűnt.

Az orosz-magyar mezőgazdasági kapcsolat a jó lehetőségeken kívül kockázatokat is hozhat
Az orosz-magyar mezőgazdasági kapcsolat a jó lehetőségeken kívül kockázatokat is hozhat

Majdnem 20 millió euró értékben csökkent a húskészítmények, valamint 27 millió euró értékben a zöldség- és gyümölcskészítmények exportja. Ezzel pedig 2017-ben az előbbi árucsoport értéke csak 2,4 millió eurót, míg utóbbié 16,3 millió eurót tett ki. Magyarország 2017. évi orosz piacra történő kiszállításából a legnagyobb arányban (35 százalék) a gabonafélék részesedtek. Ez csaknem teljes egészében a kukorica vetőmagot jelentette. Meghatározóak voltak még az állati takarmányok és az olajos magvak. Ez utóbbi a piaci információk szerint szintén vetőmagot takar – írja az Agro Napló. Valamint említésre méltó még az élő állatok kivitele. Összességében kijelenthető, hogy az Oroszországba kivitt magyarországi export jelentősen visszaesett, szerkezete jóval egysíkúbbá vált.  Ráadásul Oroszország önellátási törekvéseinek következtében ez az utóbbi időben főleg a mezőgazdasági inputtermékekre korlátozódik.

Elhanyagolható Magyarország importja Oroszországból

2017-ben például ez összesen 1,6 millió euró volt, szemben a 246,8 millió euró értékű kivitellel, ám figyelmeztető jel, hogy az érték 2010 óta növekszik. Magyarország egyelőre nem számít potenciális célpiacnak az orosz mezőgazdaság számára, aminek az a fő oka, hogy a legfontosabb orosz exporttermékek – gabonafélék, napraforgómag és -olaj – a magyarországi mezőgazdaság által is nagy mennyiségben és versenyképes áron előállított termékeknek számítanak. Ennek ellenére hosszú távon Oroszországgal mint egyre veszélyesebb versenytárssal kell számolnia a hazai termelőknek.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Jogtalan orosz sertéshús embargó Az Európai Uniót sújtó, orosz sertésimport tilalom nem a vonatkozó nemzetközi jogszabályokon alapult - állapította meg a Kereskedelmi Világszervezet (...
Óriási öngól – Oroszország jól jött ki a bün... Sokan már azt sem tudják, miért jött létre az orosz embargó, pedig az intézkedések még most is érvényesek. Azt viszont álmunkban sem gondoltuk volna, ...
Orosz gabona árasztja el a világot Oroszországban idén mintegy 130 millió tonnás, rekord gabonatermés várható - közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök az agráripari komplexum és feldolgoz...
Oroszország még tovább keménykedik az embargós har... Moszkva nem lazít, még több mezőgazdasági termék került fel az embargós listájára. Az orosz kormány ezzel a helyi termelőket akarja megvédeni a külföl...
Mégis Putyin nevet a végén, az EU már bánja Európa Oroszországgal szemben lassan négy éve fenntartott gazdasági szankcióinak legnagyobb vesztese az Európai Unió.  Az orosz kiviteli tilalom miatt...
Aki megásta a szovjet mezőgazdaság sírját Ha tömeggyilkos tudósokra gondolunk, semmiképpen sem olyan békés tudományágak képviselői jutnak eszünkbe, mint az agronómia. Pedig valószínűleg Trofim...