A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke, Labant Attila szerint a hazai növényvédelmi szakemberek többféle szorításban kénytelenek működni ma Magyarországon. A korábbi évekhez képest sokkal kevesebb vízzel kell gazdálkodni, ehhez pedig a talajművelésnek is alkalmazkodnia kell. A technológiai átállás azonban olyan növényvédelmi problémákat vet fel, amire nincs minden gazdálkodó felkészülve. Másrészt a klímaváltozás miatt folyamatosan új károsítók jelennek meg – fogalmazott.
A Sonline készített interjút Labant Attilával, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnökével. Ezt az anyagot szemléztük.
Próféta lett a saját hazájában?
A fővárosban születtem, és a Győr-Moson-Sopron megyei Csornán nőttem fel, az egyetem alatt találkoztam a feleségemmel, aki tősgyökeres kaposvári. Az egyetem végeztével döntenünk kellett, hol telepedünk le. Mondták rám, hogy bolond vagyok, ha lejövök délre, de ennél jobb döntést még nem hoztam, mert imádom a somogyi tájat és az embereket.
Melyik egyetem végzése idején történt mindez?
A keszthelyi Georgikonon agrárkémikus-agrármérnökként végeztünk, ott kezdtük a növényvédelmi tanulmányainkat. Utána tanultam Gödöllőn növénygenetikusnak és talajtani szakmérnöknek, és némi csavarral elvégeztem a jogot Pécsen. Majd a kertészeti egyetemen lettem biológiai talajerő-gazdálkodási szakmérnök, és nemrég végeztem el Mosonmagyaróváron a precíziós mezőgazdasági szakmérnök szakot is. Hétéves korom óta folyamatosan tanulok.
Miért pont erre a szakra volt kíváncsi legutóbb?
Ebbe az irányba mozdul az egész agrárium. A lényeg, hogy ne egy gazdaságot, egy adott táblát kezeljünk egyben, hanem a táblákon belül is különítsünk el részeket. Így csökkenteni tudjuk a kijuttatott növényvédő szerek és műtrágyák mennyiségét, főleg Somogyban, ahol nagyon változatos területek vannak. Amennyiben helyspecifikusan gazdálkodunk, az gazdaságilag és ökológiailag is előnyös.
Honnan jött a mezőgazdasági irányultság?
Kamaszként földhöz vágtam a pályaválasztási tanácsadót, és a kertész szaknál nyílt ki. A szüleim a földhivatalban, majd állami gazdaságban dolgoztak, ahol a nyaraimat töltöttem. Olyan rossz eredménnyel fejeztem be az általános iskolát, hogy ma is dugdosom a bizonyítványomat a gyerekeim elől. Csak a kertészeti szakmunkásképzőbe vettek fel. Azonban ott láttam, hogy amit tanulok, azt rögtön tudom hasznosítani az otthoni gyümölcsösünkben. Megéreztem, hogy megéri tanulni. Átvettek első év végén a szakközépiskolába, és onnantól nem volt megállás.
Közrejátszott a sok tanulás abban, hogy elnyerte az új pozícióját?
Feltétlenül. 2002-től a kormányhivatalnál dolgoztam, a növény- és talajvédelmi igazgatóságra kerültem, ahol térinformatikusként és talajvédelmi felügyelőként működtem, majd 2010-től talajvédelmi és agrár-környezetgazdálkodási osztályvezetőnek neveztek ki. A jogi tanulmányaim kapcsán kerültem kapcsolatba a növényorvosi kamarával, mert minden évben tartottam nekik tájékoztatót az aktuális jogszabályváltozásokról. 2015-ben hosszas gondolkodás után a családi céget választottam a hivatal helyett. Államigazgatási gyakorlattal és jogi végzettséggel hathatósan tudtam a tagok érdekeit képviselni, ezért a kamara Somogy megyei elnökévé választottak. A második ciklusomat töltöm. Amikor országos szinten tisztújításra került sor, rám esett a választás. A növényorvosi kamara 20 éve jött létre Magyarországon. A növényorvos a növény egészségét garantálja, és az élelmiszer-biztonságra is figyel, de ezt óriási társadalmi ellenszélben kell tennünk. Nehéz megértetni, hogy mi nem akarunk megmérgezni senkit. Óriási szaktudás van minden növényvédelmi döntés mögött. A tudásunkat pedig folyamatosan meg kell újítani.
Az Európai Unió Zöld megállapodása, a Green Deal előírja a vegyszerhasználat csökkentését a mezőgazdaságban, hogyan lehet ennek megfelelni?
Nagyon nehezen, a következő ciklusban ez lesz az egyik legfontosabb feladatom. A növényorvosi szakma többfelől van szorításban. A klímaváltozást a saját bőrünkön érezzük, de ez semmi ahhoz képest, ahol a számok alapján tartunk. Sokkal kevesebb vízzel kell gazdálkodni, mert a csapadék nem olyan elosztásban és mennyiségben jön, ahogy megszoktuk, és ehhez a talajművelésnek alkalmazkodnia kell. A technológiai átállás azonban olyan növényvédelmi problémákat vet fel, amire nincs minden gazdálkodó felkészülve. Másrészt a klímaváltozás miatt folyamatosan új károsítók jelennek meg. A mezőgazdaságot az egyik legfőbb szennyezőnek tartják, ezért óriási társadalmi nyomás van a szakmánkon, és ez tőlünk nyugatabbra még erősebb. Alapvető feladat, hogy megértessük az emberekkel, a növényorvosnak a termésbiztonság nem fontosabb az élelmiszer-biztonságnál. Szinte minden élelmiszer a termőföldön kezdi a pályafutását, ezért fontos az egészséges termőföld és növényorvosi kontroll. Egyre több anyagot kiáltanak ki veszélyesnek. Ha bebizonyosodik róluk, hogy károsak, akkor ez jogos, de kicsit átestünk a ló túloldalára. Ha sok hatóanyag kiesik, akkor több növényegészségügyi problémára nem tudunk hathatós választ adni, így aztán könnyebben alakul ki rezisztencia a károsítókban.
Kiemelt téma a drónok alkalmazása
Óriási technológiai váltás küszöbén állunk – mondta Labant Attila. A monitoring drónok használata egyre egyszerűbb. Ő is naponta használja értékelésre, mert a magasból részletgazdag felvételeket lehet készíteni. A vonatkozó jogszabályok megalkotása és az európai joggal történő harmonizációja után a permeteződrónok bevezetése lesz az egyik első feladat, ami a növényorvosok előtt áll. Szerinte a saját kutatásokat ösztönözni kellene, de a kamara anyagi lehetőségei végesek. A finanszírozásra olyan forrást kell találni, ami még az elfogultság gyanúját sem veti fel, hiszen az eredmények függetlensége és megkérdőjelezhetetlensége a legfontosabb – írta a lap.
