A búza, az őszi és a tavaszi árpa, a rozs, a tritikálé és a zab terméshozama is visszaesett tavaly 2021-hez képest Békés vármegyében. Ugyanakkor az országban a legfőbb kenyérgabonából a legtöbbet még így is itt arattak. A Központi Statisztikai Hivatal nemrég közzétett adatsorából kiderült, hogy tavaly nyáron nagyobb volt a térségben a juhállomány, mint egy évvel azelőtt, a szarvasmarha-, a sertés- és a tyúkállomány viszont csekély mértékben csökkent.
A Beol írta meg, hogy 2022-ben a szántó 34 százalékán, 132,9 ezer hektáron termesztettek kalászos növényeket. Ugyan a szántóföldi kiterjedésük bővült az előző évihez képest, együttes hozamuk – 482,5 ezer tonna – a térséget sújtó nyári aszály következtében 36 százalékkal visszaesett. A hektáronkénti hozamok a megyei rangsor középső és utolsó harmadában találhatók.
Búza, állatok, számok
A kalászos gabonatermés háromnegyedét adó búzából az előző évinél 14 százalékkal nagyobb területről 39 százalékkal kevesebb termést arattak, ezáltal hektáronkénti hozama (3,5 tonna) 46 százalékkal alulmúlta a 2021. évit. Az országban a legfőbb kenyérgabonából a legtöbbet még így is Békés vármegyében arattak. Az árpa betakarított területe egy év alatt ötödével nőtt, termése ennek ellenére negyedével visszaesett, így fajlagos hozama (4,1 tonna/hektár) 36 százalékkal kisebb lett – hivatkoztak a KSH adataira.
A szarvasmarha-állomány a nyár kezdetén enyhén csökkent az egy évvel korábbihoz viszonyítva, az állomány csaknem felét kitevő tehenek száma viszont kissé emelkedett. Békés vármegyében közel 260 ezer sertést gondoztak, az egy évvel korábbinál kevesebbet, de a száz hektárra jutó sertéslétszám (59) így is meghaladta a hazai átlagot (53). A juhok száma, ezen belül az anyajuhok száma is gyarapodott. Előző nyáron a térségben – 2021 nyarához képest – negyedével kevesebb, összesen 1,7 millió tyúkot neveltek. A visszaesés összefügg a madárinfluenza miatti kényszervágásokkal – írták.
