A patkánykirály kifejezés egy olyan „patkánycsomót” jelent, ahol az állatok a farkuknál fogva szétválaszthatatlanul összegabalyodnak, és míg el nem pusztulnak, így is maradnak.
Csodaszámba menő természeti jelenségre bukkantak Észtországban. Eddig összesen három ilyen esetet jegyeztek le, amiről a tudományos élet is beszámolt. Az észt Polva megyében egy tyúkólban találtak rá a patkánykirályra, amely 13 egyedet tartalmazott.
A feljegyzések szerint a patkánykirály kifejezés pontatlan, eredetileg a francia „rout de rats”, vagyis patkánykerék kifejezésként emlegették a furcsa jelenséget, de később „roi de rats”-ként formálódott a kifejezés a közbeszédben, ami patkánykirályt jelent – tette közzé a magyarmezogazdasag.hu.
A jelenségről meglehetősen kevés információval rendelkezik a tudomány, a feltételezések szerint a patkányok egy túlzsúfolt fészekben összegabalyodnak, és ha csak az egyikük szabadulni próbál, a csomó szorosabbra húzódik, ami végleg megpecsételi a sorsukat.
Egy másik patkánykirályról készített röntgenfelvételen a kutatók azt látták, hogy a csomó annyira erős, hogy mindegyik patkány farokcsontja eltört. Azt máig homály fedi, hogy az amúgy is agresszív viselkedésű patkányok, a túlélésükért miért nem rágják le a saját farkukat.
A mostani patkánykirály 13 egyedet tartalmaz, de 1828-ból származó feljegyzések 32 egyedes csomót is említenek, Altenbugban 27 egyedes patkánykirályról számoltak be. Az utolsó dokumentált eset szintén Észtországban történt, 2005-ben.
A különös jelenség a 16-18 században fordult elő leggyakrabban, valószínűleg a városok növekedésével megjelent nagy patkánypopulációk miatt.
A Polva megyei patkánykirályt egy tyúkólban találták meg. „Anyám reggel elment etetni az állatokat, kinyitotta az ajtót, és a patkányok az ajtó előtt voltak, mintha egy tálcán lennének kiterítve. Közvetlenül az ajtó előtt fúrták volna be magukat egy lyukba, de fennakadtak” – idézte az észt sajtó Johan Uibopuut, a patkánykirály egyik megtalálóját. Az állatokat a Tartu Természettudományi Egyetem múzeumába szállították.
