Baráti munkavégzés az őstermelő helyett: be kell-e jelenteni, vagy sem?

Egy esetben egy őstermelő megbetegedett, helyette a felesége ment ki a piacra árulni a termékeiket. Mint közeli hozzátartozónak, van-e erre lehetősége bejelentés nélkül? Vagy ebben az esetben egyszerűsített foglalkoztatással kell a házastársat bejelenteni az adott napra, és megfizetni utána az 1000 forintos közterhet? – kérdezte az Adózóna egy olvasója. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt neki. Kiderül, mikor bejelentésköteles a baráti munkavégzés.

Az Adózóna számolt be róla, hogy általában véve nem egyedi eset, hogy egy családtag (vagy akár barát, ismerős) besegít az otthoni munkálatokba vagy a vállalkozásba. Amennyiben erre ellenszolgáltatás nélkül, önkéntesen és alkalomszerűen, kivételesen kerül sor, szívességi (kaláka) munkáról beszélünk, ahol a munkavégzés alapja a jóbaráti vagy családi kötelék. Ha azonban a munkavégzésre rendszeresen, vagy díjazásért cserébe kerül sor, már nem lehet szívességről beszélni. Ilyenkor munkaviszony jön létre, annak minden tartalmával, előírásával együtt, beleértve a járulékfizetési kötelezettséget is. Abból kell kiindulni, hogy ha valaki hosszabb időn át, heteken keresztül, hétköznapokon dolgozik valaki részére, nem életszerű, hogy azt ingyen, szívességből tenné. Az elvégzendő munka sürgőssége, rövid időtartama szintén nem alapozza meg a szívességi munka elfogadását.

Az őstermelő igénybe vehet családi segítséget, de a baráti munkavégzés csak ritkán jöhet szóba, ha be akarják tartani a szabályokat - Fotó: Magro.hu, CSZS, Sződ
Az őstermelő igénybe vehet családi segítséget, de a baráti munkavégzés csak ritkán jöhet szóba, ha be akarják tartani a szabályokat – Fotó: Magro.hu, CSZS, Sződ

A szívességi munka és a munkaviszony közötti különbséget kiválóan szemlélteti egy 2010. szeptember havi OMMF-hírlevél.

Eszerint a kaláka munkák alapvető jellemzői, hogy

  • ellenérték nélkül, szívességi alapon, segítségképpen zajlanak, családi köteléken, rokoni, jószomszédi, baráti kapcsolatokon alapulnak,
  • az ellátandó feladat folyamatossága, ismétlődő jellege, rendszeressége ezekre a munkavégzésekre nem jellemző, tipikusan egyszeri, alkalmi jellegű, néhány órás munkákról van szó,
  • a felek munkaidőt, munkakört nem kötnek ki, a segédkezők bármikor elhagyhatják a helyszínt, pihenhetnek; az érkezésük is a belátásukra van bízva.

A hírlevél példaként említi kisebb közösségekben, főként mezőgazdasági, alkalmi jellegű idénymunkákat (például szüret), a családi házak építése során szükséges segédmunkálatokat, illetve a családi vállalkozás keretében folytatott kereskedelmi tevékenységet. Ezek a munkavégzések általában néhány órát, illetve 1-2 napot (tipikusan szombat-vasárnap) vesznek igénybe.

Mi minősül ellenértéknek?

A pénzbeli kifizetés mellett a természetbeni (szociális) juttatás is ellenértéknek számít, így például a szállás, az élelem, a tűzifa és a többi. A nagyobb, előzetes megállapodás szerinti mennyiségű, a munkáért cserébe adott gyümölcs, alapanyag, építőanyag is ellenértéknek minősül, mivel a munkát végző éppen ezekért vállalja az adott tevékenység elvégzését. Fontos, hogy szintén ellenértéknek minősül, ha tartozást dolgoznak le, mivel az elvégzett munkának pénzösszegben kifejezhető értéke van. Ugyanakkor nem munkabér, ha a jelenlévők olyan gesztus értékű viszonzást kapnak, amely nem áll arányban az elvégzett munkával, mindössze figyelmességnek tekinthető. Például meghívást kap egy finom ebédre, három gombóc csoki fagyira, vagy kölcsön kapja a platós kocsiját a költözés végrehajtásához.

Fontos, hogy hiába állapodnak meg abban a felek, hogy szívességi munkáról van szó, önmagában ez nem elegendő, a jogviszonyt ugyanis a tartalma szerint kell megítélni. Amennyiben az magán hordozza a munkaviszony jellemzőit, rendszeres fizetés ellenében és függőségi viszonyban (utasítás, irányítás mellett) történik, abban az esetben a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül. Még akkor is, ha közeli hozzátartozókról van szó.

A kérdésnek azért van nagy jelentősége, mert a munkaügyi hatóság jogosult az ellenőrzése során megállapított tényállás alapján a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. A kérdés szerinti egyetlen eset még beilleszthető a szívességi munka keretei közé. Ám ezt meghaladóan a jövőben valóban az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létesítése lesz a megoldás – írta Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Őstermelők figyelem! Januártól új őstermelői igazo... 2015. január elsejétől új őstermelői igazolvánnyal kell rendelkeznie minden őstermelőnek, ezért a NAK arra kéri az érintetteket, hogy még 2014. decemb...
Aktuális az őstermelői igazolványok cseréje A Földművelésügyi Minisztérium (FM) felhívja a gazdák figyelmét, hogy a 2013. január elsejét megelőzően kiváltott igazolványok folyamatos cseréjének u...
Hogyan adóznak az őstermelők? Nyakunkon az adóbevallás beküldésének határideje, így mai cikkünkben összeszedtük, hogy az őstermelőkre milyen szabályok vonatkoznak az adózás terén! ...
Őstermelők figyelem! Közeleg a végső határidő!... Január elsejével az illetékes hatóság korszerű, elektronikus kártya alapú őstermelői igazolványt vezetett be a régi, papír alapú helyett. Az új igazol...
Kevesebb adó sújtja a vadon gyűjtött termékeket... Januártól egyszerűsödött a vadon gyűjtött növények értékesítése. Azok a gyűjtők, akik magánszemélyként felvásárlónak értékesítenek, kevesebb adminiszt...
Jövő hét hétfő a végső határidő az őstermelőknek... Eredetileg március 20. a határidő az új őstermelői igazolványok kiváltására. Azonban a határidő március 21-re módosult, mivel az eredeti időpont vasár...