Azt hitte, a magyar agrártámogatások kifizetése a leglassabb?

A magyar gazdák sokszor érzik azt, hogy a támogatások későn érkeznek meg, igazság szerint a közvetlen kifizetések az uniós átlagnál gyorsabban kerülnek hozzájuk. 4 példa arra, hogy milyen területeken jeleskedik a hazai agrárkifizetések rendszere.

Az Agrárszektor anyagát szemléztük. Eszerint Magyarországon a legtöbb gond a vidékfejlesztési pénzek kifizetésével van. Ennek oka, hogy szinte az összes kiírás egyszerre jelent meg, így az elbírálásuk 2 évig tartott. Ez azzal járt, hogy a pályázóknak a megvalósítás lépéseit is újra kellett ütemezniük, miközben az időközben megnövekedő építési költségekkel is számolniuk kell.

Gyorsnak számít a magyar agrártámogatások kifizetése európai viszonylatban - képünkön jószágok legelésznek Kiskunmajsa egy tanyáján - fotó: Adam's Photovision
Gyorsnak számít a magyar agrártámogatások kifizetése európai viszonylatban – képünkön jószágok legelésznek Kiskunmajsa egy tanyáján – fotó: Adam’s Photovision
Ezek a különbségek, amelyekben a hazai támogatási filozófia más, mint az Európára jellemző megoldások:
1. Egyszerre hirdettük meg a pályázatokat

Az egész Európai Unióban késéssel indult a vidékfejlesztési kiírások meghirdetése, mivel a támogatási keretrendszerben is csúszás után állapodtak meg a tagállamok. Nem mindegy viszont, hogy mennyire volt gyors a pályázatkiírás üteme. Magyarország túlságosan is gyors volt. Sem elbírálni, sem problémamentesen megvalósítani nem tudtuk emiatt az elnyert projekteket. A portál információi szerint a tárca eleve számolt egy természetes lemorzsolódással, ám hogy ennek aránya végül nagyobb lett-e a becsültnél, illetve melyik jogcímet érinti a leginkább, nem derült ki – írják.

Természetesen időközben is jelentek meg nagyobb pályázatok, például az élelmiszeripari beruházások vagy az ökogazdaságok támogatása, amelyeket a hatóságnak éveken át kell követnie. A kormányzat eddig keményen kitartott amellett, hogy ebben a pénzügyi ciklusban a gépbeszerzések helyett a környezetkímélő, a generációváltást segítő és termelő projekteket segíti. Amikor meghozzák a támogatási döntést, akkor a pályázat megvalósítása áthúzódhat a következő pénzügyi ciklus első 2 évére is. Sőt, a további évekre is (determináció). Ezért nem biztos, hogy egy nagyobb arányú visszaérkező összeg stratégiaváltásra kényszeríti a döntéshozókat, és egy gyors gépbeszerzési pályázat meghirdetéséről döntenek.

2. Nehezen ellenőrizhető jogcímeket vállaltunk

Hogyan lehetséges, hogy Magyarország pillanatnyilag az egyik leggyengébben teljesítő ország a vidékfejlesztési pénzek felhasználása terén, ha minden tagállam késve hirdette meg a pályázatait? A kifizetések eltérő sebességének csak egyik oka a dömpingszerű pályázatkiírás. A másik a már említett stratégia, hogy könnyen, vagy nehezebben kifizethető jogcímek vannak-e a kettes pillérben.

Ellenőrzési szempontból könnyűnek számít a gépberuházás és a területalapon, átalányszerűen fizethető támogatás. Ilyen például az érzékeny természeti területekre vagy a Natura-földekre járó kifizetés. De az építési beruházások megvalósításához és ellenőrzéséhez képest még az agrár-környezetgazdálkodás is az egyszerűbb jogcímek közé sorolható – írják. Az osztrákok például a vidékfejlesztési források mintegy 80 százalékát agrár-környezetgazdálkodásra irányítják, mivel ez egy hektáralapú kifizetési forma, ami néhány plusz előírás adminisztratív ellenőrzésével elindítható. Úgy számolnak, hogy ebből a támogatási összegből a beruházásokra is jutnia kell a gazdaságban. A kifizető szerv viszont mentesül az építési típusú támogatás költségvetésének és megvalósulásának ellenőrzésétől, továbbá a fenntartás 5 éves időszakának követésétől.

3. A lehető legtöbb támogatás

Van egy harmadik szempont is, amivel a többi tagállamhoz képest megnehezítettük a saját dolgunkat: bevezettük a cappinget. Eszerint az egyes pillér területalapú alaptámogatását üzemenként maximalizáltuk, az így felszabadult pénzt pedig áthelyeztük a vidékfejlesztési pillérbe. Magyarországon kívül 8 tagállam alkalmazza a teljes támogatás-elvonást egy bizonyos szint felett, de a mi szabályozásunk a legszigorúbb – írják. A capping nem érinti a zöldítést, vagy a fiataloknak járó extra kifizetést, így azok rugalmasan követik az igénylő által használt terület nagyságát. Az alaptámogatás ugyan körülbelül 1200 hektárnál befagy, de a levont összeg nagysága – attól függően, hogy mekkora területet érint az elvonás – változik. Eszerint a Kincstárnak minden évben újra és újra ki kell számolnia a cappinggel megtakarított összeget.

4. Az átcsoportosított pénz átcsoportosítása több, más jogcímbe

Az így elvont pénzt aztán átrakjuk a kettes pillérbe, majd az így előállt összeg 5 százalékát visszahelyezzük az egyes pillér termeléshez kötött támogatásainak finanszírozására. Ezek olyan átalányjellegű, 1-2 alapfeltétellel teljesíthető jogcímek, amelyek bizonyos növények termesztőit, illetve az állattartókat segítik. Tehát egy-egy szektort juttatnak előnyhöz, temérdek számolási és ellenőrzési lépés után. Ráadásul Magyarország az egyetlen tagállam, amelyik 13 különféle jogcímet alkotott erre a célra, más országok jellemzően 3-4, leginkább az állattartáshoz kapcsolódó termeléshez kötött támogatást találtak ki. De van, aki egyet sem, ilyen például Németország.

Az összetettséghez képest elképesztő gyors a támogatások kifizetésének sebessége

A fentiek ismeretében remek az a teljesítmény, amit hazánk a közvetlen kifizetések terén elér. Gyakorlatilag minden év októberében megkezdjük valamennyi első pilléres jogcím 70 százalékának kifizetését, ami a következő évben legkésőbb júniusra be is fejeződik.

Más tagállamoknál az 50 százalékos előleg a jellemző, és nem az összes jogcímre.

Ezekben az országokban jóval lassabban történik a kifizetés

Dánia például csak egyetlen jogcímre fizet előleget októbertől, a többit, főként az állattartást segítő pénzeket, inkább decemberre, vagy a rá következő évre csúsztatja át. Az egyes tagállamok évente változó arányban kezdenek ősszel előlegfizetésbe, általában az alaptámogatást (SAPS) fizetik ki. Sőt, a zöldítésben például jóval kevesebb országban vezették be az előleget, ilyen például Írország és az Egyesült Királyság. A termeléshez kötött közvetlen támogatásokat Magyarországon kívül szintén csak néhányan kezdik el fizetni december előtt (ilyen az Egyesült Királyság és Belgium).

A francia gazdák például még a 2016-2017. évi ökológiai gazdálkodási kifizetéseikért küzdenek. Az ottani kifizető ügynökség végső határidőnek tavaly decembert jelölte meg, de most egy újabb hosszabbítással 2019. július 31-re tolták ki a támogatás utalásának várható időpontja.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Belehúzott a növénytermesztés – Az 50. hét egyben... Beerősített idén a növénytermesztés, jó üzletnek tűnik a mezőgazdaság, fáradhatatlanul építjük az agrárkapcsolatokat, támogatások özönlik el az agrárs...
A Közös Agrárpolitika 2014-2020-as időszakának kil... Agrár helyzetértékelés – új KAP-támogatások címmel indult az AgromashExpo csütörtöki napján a szakmai programok sora 10 órakor. A programot Petőházi T...
Agrártámogatási rendszer átalakítása – szeri... A mezőgazdaság ellen végrehajtott „terrortámadásnak” nevezte Horváth Gábor a MOSZ elnöke a területalapú támogatások rendszerének átalakítását. A Piac ...
Megérkezett az agrártámogatások átalakításáról szó... Már Ön is elolvashatja az új agrártámogatási rendszerről szóló rendeletet a Magyar Közlöny csütörtöki számában. Az egységes területalapú támogatás öss...
Az állattenyésztés nyertese lehet a 2014-2020-as c... A Földművelésügyi Minisztérium álláspontja szerint az állattenyésztő kis- és közepes gazdaságok a 2020-ig szóló európai uniós költségvetési ciklus egy...
Támogatásokon innen és túl Nem rosszak a terméshozamok, de az eső még gondot okozhat; élen járunk agrárkutatásban; megmentik az almatermelőket; több támogatás kerül a mezőgazdas...