Az egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége 2023 címmel információs füzetet tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A dokumentumban a NAV az egyéni vállalkozói személyi jövedelemadó, illetve az átalányadózás szabályait alkalmazó egyéni vállalkozók személyi jövedelemadójával, járulékaival és szociális hozzájárulási adójával összefüggő szabályokat ismerteti. A magyar mezőgazdaság vállalkozóinak is hasznos kiadványt néztük meg közelebbről.
Az “Egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége 2023” című, 37 oldalas információs füzet tartalmát érdemes átolvasni az érintett személyeknek, mert fontos új információkat lehet benne találni.
A dokumentum tartalma témánként felsorolva:
I. Az egyéni vállalkozó fogalma és jövedelmének megállapítása
- A vállalkozói személyi jövedelemadó
- Az átalányadózás
- Gazdálkodói tevékenység továbbfolytatása egyéni cégként, vagy egyszemélyes kft.-ként
- Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása az özvegy, örökös, törvényes képviselő által
- Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnése
- Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése
- Egyéb tudnivalók
II. Az egyéni vállalkozók járulékfizetésének alapvető szabályai
- Általános tudnivalók
- Egyéni vállalkozó a Tbj.-ben
- Az egyéni vállalkozók a társadalombiztosítás szempontjából
- Járulékfizetés
- A járulékok bevallása
- Bejelentési és nyilvántartási kötelezettség
III. Szociális hozzájárulási adó
- Az egyéni vállalkozót terhelő adó alapja
- Az egyéni vállalkozót terhelő adó különös szabályai
- A szociális hozzájárulási adó mértéke, kedvezmény
- Az adó megfizetése, bevallása, nyilvántartás
A teljes információs füzetet Iitt lehet elolvasni.
Az értékcsökkenési leírás részletei
Az egyéni vállalkozó a saját tulajdonú, kizárólag a vállalkozói tevékenységéhez használt tárgyi eszközeinek, nem anyagi javainak 200 000 forint egyedi értéket meghaladó beszerzési költségét értékcsökkenési leírásként számolhatja el. Több tevékenységhez használt tárgyi eszköz esetében választhat, hogy melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el az értékcsökkenési leírást, az nem osztható meg a különböző tevékenysége bevételei között.
A nem anyagi javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásakor az Szja tv. 11. számú mellékletében meghatározott szabályokat és leírási kulcsokat kell alkalmazni.
Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség,
- az általános szabályok szerint adózó áfaalanynál az áfa nélküli,
- más egyéni vállalkozóknál az áfával növelt beszerzési árat kell figyelembe venni.
A saját előállítású tárgyi eszköznél a beszerzési ár az anyagköltség és a mások által végzett munka számlával igazolt ellenértéke. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos költség (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői költségek, a bizományosi díj, a vám, az adók – áfaalanynál az áfa kivételével –, az illeték stb.) a beszerzési ár részét képezik.
Ingóságok és ingatlanok értéke
Az ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított igazolt kiadás vehető figyelembe. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el.
A tenyészállat beszerzési ára, a tenyészállattal kapcsolatban a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka igazolt összege a felmerülés évében költségként elszámolható, vagy az egyéni vállalkozó dönthet úgy is, hogy azzal az értékcsökkenés alapját növeli. Ha a tárgyi eszközöket vagy nem anyagi javakat a vállalkozó év közben szerezte be, akkor – általános szabály szerint – az értékcsökkenési leírás összegét napi időarányosítással, a beszerzés időpontjától lehet elszámolni.
