A háromdimenziós talajnedvesség monitoring rendszer fejlesztése a víztakarékos agrotechnika és a termésbiztonság fokozása érdekében címet viseli majd az egyik előadás a Magro.hu Kukorica és Búza Konferenciasorozat második, debreceni rendezvényén. Az előadó Burucs Zoltán, az Elcom Kft. talajnedvesség monitorozással foglalkozó szakembere lesz, őt kérdeztük a témáról. A konferencia részleteiről a linkre kattintva tájékozódhat: https://www.magro.hu/konferencia/
Az emberiség élelmezése szempontjából döntő fontosságú, de sérülékeny vízbázisok egyike a talajnedvesség. Az előrejelzések alapján a jövőben egyre több embert kell élelmiszerrel ellátni a szélsőséges időjárási feltételek, a romló talajtermékenység és a csökkenő termőterületek miatt. A csapadékhiány mérsékelhető öntözéssel, de az édesvíz készletek szennyeződése és fogyása takarékos vízgazdálkodásra sarkall. A talajnedvesség jobb ismerete, monitorozása megteremtheti az alapot a fenntartható és kevésbé vízpazarló gazdálkodási módok megválasztásához, ami által fokozható a termésbiztonság és biztosabb lehet az árbevétel. Az előadásban bemutatja a jelenleg elért eredményeket és azt a modellkísérletet, ami megalapozza a további fejlesztéseket.
Milyen problémákkal szembesülnek a gazdák e téren?
A legeslegjobb nedvesség-megfigyelés a szárítás. Kemencével 24 óráig történik, ezt a mai napig használják kalibrálásra. De minél nagyobb a mintaszám, annál kevésbé megoldható. A kemence űrtartalma véges, és nagy az energiabefektetés is, amíg felfűtenek és melegen tartanak egy rendszert. A jövő az, hogy legyenek olyan talajszondák, amelyek kisebb energiabefektetéssel jobb eredményt tudnak mutatni. Az egyik nagy kihívás az, hogy a talaj heterogén, a másik pedig az, hogy mindez olcsóbb legyen.
Hogy néz ki most egy ilyen szonda?
A modellkísérletben 1 szonda/hektárral számolunk. Egy oszlopban, egy csőben 7 db szonda van 10 centinként, és van 90 vagy 150-180 centis változat is, ahol már ritkábban 20-25 helyeznek el benne szondákat. A mérés csak talaj profilban lehetséges. Ez azért van, mert a talajnedvesség érkezhet csapadékból, odaszivárgásból, odafolyásból, és alulról, a talajvízszint emelkedésből is. A felszínről a csapadékot és az odafolyást tudjuk szabad szemmel figyelni, de az odaszivárgást és a felemelkedő talajvizet nem. Így ennek az oszlopos megoldásnak az az óriási előnye, hogy az egész gyökérzónában nyomon tudjuk követni a nedvesség változásait. Egy szonda jelenleg 7-800 ezer forint között van, ezért egy nagy táblát nem lehet vele betelepíteni. De nem is kell. A kísérlet arra törekedett, hogy találjuk ki, kell-e egyáltalán hektáronként 1 szonda, és hol lehet a költségeken csökkenteni a hatékonyság megtartása mellett. Erről is beszélek majd.
Hol zajlottak a vizsgálatok?
Baranya megyében, a Pécsi Tudományegyetemmel dolgoztunk együtt. Ők végezték a legtöbb terepi munkát Bicsérdnél, Boda határában. Egy közel 80 hektáros táblából nagyjából 4,3 hektárt foglalt le a kísérlet.
A felmelegedés milyen gondokat okoz a két főnövénynél?
Általában a tavaszi aszály jelenti a fő problémát. Ez a búza bokrosodásnál zavarhat be, a kukoricánál pedig a kelését és a kezdeti fejlődését tudja megfogni. Egyre gyakoribbak a tavaszi aszályok a klímaváltozás miatt. A búzában nem a nyári, hanem inkább a tavaszi okoz gondot. Amikor még nem teljes a szemek fejlettsége, termést csökkenthet, és minőséget ronthat.
Kukoricánál a tavaszi aszály a sorok számát és a képződő szemek számát csökkenti. A nyári a kukorica kötését gátolja, az őszi aszály pedig megakadályozza a magok betelését, ez minőségromlást okoz.
Miért lesz érdemes mindenképp meghallgatni az ön előadását?
A technika megvalósítása egy tanulási folyamatot indíthat el. A gazdák a módszer segítségével egy monitoron keresztül beleláthatnak a talajukba. Látni lehet, hogy mennyire heterogén az adott talaj, hol alakulnak ki legkorábban aszálytünetek. A nagy táblaméreteket lehet, hogy érdemes tovább osztani, ezzel a módszerrel tudományos indoklással lehetnek kisebb, homogén táblák. Ez komoly előrelépés lenne.
Tudjon meg még többet a talajnedvesség monitorozásának fontosságáról és hozzon ki többet a földjeiből! Ehhez jöjjön el a II. KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatra a Debreceni Egyetemre 2018. január 18-án, ahol 16 eladó tart számol be a két főbb szántóföldi növényünk termesztéstechnológiai újdonságairól, és ad tanácsokat a korszerűbb és hatékonyabb termesztéshez.
További információ a programokról, jelentkezési lehetőség valamint részletek a kisorsolásra váró nyereményekről az alábbi oldalon:
https://www.magro.hu/konferencia/
Főtámogatók:
Szakmai partnereink:
Előadó partnereink:
