Milyen kártevő veszélyezteti a leginkább a kukoricát?

2017 decemberében kezdődik a Magro.hu II. Kukorica és Búza Konferenciasorozata, ahol több szakember mutat be hasznos újdonságokat a témában. Köztük lesz Dr. Keszthelyi Sándor, a Kaposvári Egyetem docense, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Somogy megyei szervezetének alelnöke is. A szakember előadásában a kukorica állati károsítói helyzetéről és a fellépésükre adható védekezés-technológiai lehetőségekről fog beszámolni. Kedvcsinálónak őt kérdeztük a témában. A konferenciáról a linkre kattintva tájékozódhat: https://www.magro.hu/konferencia/

Növényvédelmi szempontból milyen fejlemények vannak az országban?

A szántóföldi kultúrák vonatkozásában az intenzivitás irányába mozdul el a technológia. Egyre több növényvédelmi beavatkozásra van szükség azért, hogy a területet biztosítsák, és a betakarítható terménymennyiség jó legyen. Ezen felül a technológia átalakulása is folyamatos. Például a csávázás bizonyos kultúrák esetében kivonásra került. Nincsenek olyan lehetőségek, mint korábban voltak, és más technológiák kerültek előtérbe. Ezekről is szó lesz majd az előadásomban a Magro.hu kukorica és búza Konferencián.

Növényvédelmi entomológus, családi gazdálkodó. Kutatási területe a szántóföldi növények, így a kukorica ízeltlábú kártevőinek ökológiai sajátságai, illetve az ellenük irányuló védekezés lehetőségei. Számos szakkönyv és publikáció szerzője. A Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karán a növénytermesztés, a növényvédelem és a növényvédelmi állattan oktatója. A kukorica állati károsítói helyzetéről és a fellépésükre adható védekezés-technológiai lehetőségekről fog előadni.

A kémiai növényvédelemben az árukukorica állományokban a rovarölőszeres permetezés előtérbe került. Ez közvetve a fusarium gomba megtelepedését is gátolja.

Repcénél a legutóbbi száraz, aszályos időszak elősegítette a korai fiatalkori kártevők fejlődését. Ilyen például a nagy repcebolha. Az egynyári hüvelyesek, mint a szója és a borsó esetében a szívókártevők tömeges fellépése miatt (például a zöld vándorpoloska) esetleg a technológiába illesztett állománypermetezés is egyre többször szükséges lehet a jövőben.

Vannak olyan kártevő fajok, amelyek az országhatáron kívülről jönnek?

Persze, vannak. Az adventív, idegenhonos kártevők veszélye idén is fennáll. A globális felmelegedés miatt lehetővé vált bizonyos délebbi fajok megjelenése és áttelelése. Az ő kártételükkel is számolni kell. Ilyenek a gyapottok bagolylepke, az amerikai lepkekabóca és az amerikai kukoricabogár.

Ha nem csak a szántóföldi kártevőket nézem, akkor a nyugati dióburoklégy, vagy a keleti cseresznyelégy említhető még.

Amivel lehet számolni, és itt van a küszöbön, az az ázsiai citruscincér jelenléte a kukoricában. Veszélyes még a Sesamia nonagrioides, magyar néven téli kukoricabagoly előfordulása is.

A napraforgóban pedig a napraforgólégy, a Strauzia longipennis előfordulását prognosztizálják.

II. Kukorica és Búza Konferenciasorozat, amely a 2 fő szántóföldi növényünk termesztéstechnológiai újdonságait mutatja be.
II. Kukorica és Búza Konferenciasorozat, amely a 2 fő szántóföldi növényünk termesztéstechnológiai újdonságait mutatja be.

Önök hol gazdálkodnak, és mi volt a legutóbbi növényvédelmi jelentőségű tapasztalatuk?

A Somogyban, 300-330 hektáron folytatunk szántóföldi növénytermesztést. Kukorica, kalászos gabonák napraforgó, repce, és esetenként szója van a területen. A legutóbbi problémát a repce fiatalkori kártevői okozták, illetve a kukorica talajlakó kártevői, mint drótféreg. De minden évben aggályos a kukoricában a gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly jelenléte.

Miben fejlődhetnek a magyar gazdák növényvédelmi szempontból?

Nem lehet általánosan kijelenteni, de fontos a technológiai fegyelem megtartása, és az olyan intézkedések betartása, amik előrejelzésre alapozottak. Ezekről is lesz szó a konferencián. Ne megszokásból, ne a szomszédot követve, mert épp ő is permetez. “Ha a határban mindenki dolgozik, akkor én is kimegyek” – alapon, hanem ésszerűen, célszerűen. Akkor, amikor a kártevő jelenléte vagy a növény fenológiai fejlődése indokolja. Ezzel elkerülhető a felesleges vegyszerhasználat, és növelni lehet a hatékonyságot.

Tudjon meg még többet a kukorica legaktuálisabb és legnagyobb jelentőségű kártevőiről és hozzon ki többet a földjeiből! Ehhez jöjjön el a II. KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatra 2017. december 14-én a Kaposvári Egyetemre vagy 2018. január 18-án a Debreceni Egyetemre, ahol 19 eladó tart számol be a két főbb szántóföldi növényünk termesztéstechnológiai újdonságairól, és ad tanácsokat a korszerűbb és hatékonyabb termesztéshez.

További információ a programokról, jelentkezési lehetőség valamint részletek a kisorsolásra váró nyereményekről az alábbi oldalon:

https://www.magro.hu/konferencia/

Főtámogatók:

Szakmai partnereink:

Előadó partnereink:

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Decemberben indul a II. KUKORICA és BÚZA Konferenc... A tavalyi sikerre való tekintettel, a Magro.hu mezőgazdasági piactér idén decemberben és jövő januárban újra megrendezi a II. Kukorica és Búza Konfere...
Miben és hogyan fejlődhet a nitrogén- és tápanyag-... 2017 decemberében kezdődik a Magro.hu II. Kukorica és Búza Konferenciasorozata, ahol több szakember mutat be hasznos újdonságokat a témában. Köztük le...
Hogyan fejleszthető a kukorica öntözése? 2017 decemberében kezdődik a Magro.hu II. Kukorica és Búza Konferenciasorozata, ahol több szakember mutat be hasznos újdonságokat a témában. Köztük le...
Mire jelent megoldást a precíziós gazdálkodás és a... 2017 decemberében kezdődik a Magro.hu II. Kukorica és Búza Konferenciasorozata, ahol több szakember mutat be hasznos újdonságokat a témában. Köztük le...
Generációkon át íveljen a tudás: találkozzunk a II... Aki elhiszi magáról, hogy mindent tud a gabonatermesztésről, az tévúton jár. A terület folyamatosan változik és fejlődik. Egy új vetőmag, technológiai...
Hogyan lehet az éves piaci átlagár felett értékesí... A rosszul időzített értékesítéssel a gabonatermesztők tonnánként 5-10 ezer forint haszonról mondanak le az eladások során. Miért nem marad ez a gazdák...