Fenntartható és regionális termelés, körforgásos gazdaság és állatjólét: ez a céljuk az induló FarmInsect alapítóinak is. „A szóját és hallisztet főleg fehérjetakarmányként használják, amelynek 90%-át importálni kell, és ez bizonyos problémákkal jár” – mondja Thomas Kühn alapító. „Sok horgászterület túlhalászott. És a szója termőterületei is korlátozottak. Ezen kívül hosszú szállítási utak vannak” – jegyzi meg. Nem úgy a lárvák esetében.
A nagy függőség és ezáltal az esetleges ellátási szűk keresztmetszetek mellett a müncheni gyökerű Kühn különösen kritikus a környezeti következményekkel kapcsolatban.
Két másik alapítóval együtt 2018-ban indította a céget el. 2017-ben engedélyezték a rovarok használatát sertések, csirkék és halak etetésére. „Jelenleg mindhárom állatfaj etethető élő rovarokkal. A halak esetében már van engedély a rovarok feldolgozott, például pelletként történő felhasználására is. Várakozásaink szerint ez a jóváhagyás még idén megérkezik csirkék és sertések esetében is. – mondja az alapító.
Légylárvákból fehérjetáp
A FarmInsect a fekete katonalégyet használja. Ennek oka, hogy a cél a regionális körforgásos gazdaság, és így a maradékanyagok takarmányalapként történő felhasználása. A cég időközben számos kísérletben szerzett jó tapasztalatot arra vonatkozóan, hogy a rovarok mely alfajai és mely takarmánykeverékei passzolnak különösen jól egymáshoz, és teszik lehetővé a rendkívül hatékony fehérjetermelést.
Optimális esetben a lárvák takarmányozásában érdekelt gazdaságok például egy régi épületben telepítik a termelőüzemet. A létesítmény egy keverőedényből, a takarmánykondicionálóból, egy robotból – amely a lárvadobozokat egy paravánra üríti és a takarmánykondicionáló alá viszi utántöltés céljából –, valamint klímakamrákból áll.
A fiatal lárvákat a FarmInsect hetente pótolja. Például a mindenkori betáplálási szubsztrátumhoz illeszthetők. A lárvákat a táplálékot és vizet tartalmazó szubsztrátummal együtt egy hétig a klímakamrákba helyezik. Számítógép figyeli a kamrák páratartalmát, hőmérsékletét és CO2-tartalmát, és szükség esetén beállítja. A betakarításra ezután hetente egyszer kerülhet sor. Egy hét alatt a rovarok súlya 250-szeresére nőtt.
Hasznossá válik a hulladék
A növények mérete évente 250 és 875 tonna betakarítható lárva között változik. A visszamaradó anyagok, például korpa, növényi maradványok vagy régi kenyér takarmányként használhatók fel. De fű vagy gyenge minőségű növényi maradványok is előfordulhatnak. „Egy 250 t éves betakarítású növény megéri olyan gazdaságok számára, ahol körülbelül 1000 sertést vagy 5-10 000 csirkét tartanak. Attól függően, hogy mekkora legyen a lárvák aránya a takarmánykeverékben” – mondja Kühn.
Különféle közelmúltbeli tanulmányok kimutatták, hogy az élő lárvák etetése az állatok jóléte szempontjából is előnyös. Például csökken a farokharapás és a tollcsípés. „Ez egyszerűen inkább megfelel a fajnak megfelelő, természetes takarmányozásnak” – állítja meggyőződéssel Kühn. A rovarok felhasználásában tehát csak előnyöket lát: a környezetnek, a gazdának, aki a hulladékból jó minőségű takarmányt tud előállítani, és nem utolsósorban az ezzel etetett állatoknak.
(Forrás: dlg.org)
