A vasfüggöny leomlása NDK turistának és vaddisznónak hasonlóan nagy traumát jelentett

A vasfüggöny leomlása nem csak az érintett lakosság, hanem a nagyvadak életkörülményeire is jelentős hatással volt egy Közép- és Kelet-Európa kilenc országát érintő friss tanulmány szerint, melynek egyik társszerzője dr. Csányi Sándor, a Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézetének igazgatója.

A Szovjetunió felbomlása és az azt követő piacgazdasági átmenet számos közép- és kelet-európai országban járt szervezeti átalakulásokkal, földtulajdonjogi problémákkal, növekvő szegénységgel és nincstelenséggel is, ami magával vonta a megélhetési vadászat és az orvvadászat elterjedését, továbbá a vadvilág megőrzését szolgáló törvények kevésbé hatékony végrehajtását. E folyamatok ismeretében vetődött fel a kérdés, hogy ez a gazdasági szempontból bizonytalannak számító időszak kifejtett-e valamilyen közvetlenül érzékelhető hatást a jávorszarvas, a vaddisznó, a gímszarvas, az európai őz, a barna medve, az eurázsiai hiúz és a farkas populációira.

A vasfüggöny leomlása a nagyvadak életkörülményeire is jelentős hatással volt (Fotó: Pixabay, werner22brigitte)
A vasfüggöny leomlása a nagyvadak életkörülményeire is jelentős hatással volt (Fotó: Pixabay, werner22brigitte)

A kutatók a vizsgálat során elsőként Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Bulgária, Ukrajna és a Balti-államok olyan gazdasági mutatóit vették górcső alá, mint az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), az állam korrupciót megfékező képességére utaló index és hat további, a piacgazdasági átmenet gyorsaságára utaló indikátor; majd összefüggéseket kerestek a vizsgált gazdasági mutatók és a hét fenti nagyvad állományának időbeli változásai közt. A hazánk vadállományára vonatkozó adatokat az Országos Vadgazdálkodási Adattár szolgáltatta.

Az ökológiai körben igen nívós Frontiers in Ecology and the Environment szakfolyóiratban közölt eredmények arra utalnak, hogy a rendszerváltás Közép- és Kelet-Európa-szerte megváltoztatta a vadon élő nagyvadak populációinak növekedési ütemét, a közvetlen hatás azonban a változó kihívásokra eltérő ütemben reagáló térségekben másként jelentkezett. Azokban az országokban, ahol a rendszerváltást követő reformok lassabban érvényesültek, ott egyes vadak populációi gyors csökkenést mutattak, ám ahol az átmenethez való alkalmazkodás gyorsabbnak bizonyult, ott a nagyvadállományok is gyorsabban növekedtek.

A tanulmány szerzői arra is kitérnek, hogy a Balti-államokban és Ukrajnában azért csökkenhetett nagymértékben a csülkös vadfajok állománya az 1990-es években, mert azok a Szovjetunió összeomlása után a vadászat kedvelt célpontjaivá váltak, a lettországi vaddisznó-populáció csökkenése pedig a korábban megművelt földterületek felhagyásával, és a csökkenő táplálékforrásokkal hozható összefüggésbe. A litván területeken élő jávorszarvasok populációinak csökkenése pedig azért következhetett be, mert korábban a patás állatok oly mértékben elszaporodtak és olyan jelentős károkat okoztak a lucfenyvesekben és a földeken, hogy vadászatukat a facsemeték védelme érdekében szándékosan fokozták.

A magyarországi adatok ebben a vizsgálatban is azt mutatják, hogy a rendszerváltást követő bizonytalanságok ellenére a vizsgált nagyvadfajokat és a vadgazdálkodást sem érték jelentős káros hatások. A vadállományok dinamikája szinte töretlen volt és ez lehetővé tette legfontosabb vadfajaink megőrzését.

Forrás: SZIE

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

A Dunántúlon kell céget alapítani Idén korábban kell irtani a parlagfüvet; sok cég dől be az állattartás területén, de a Dunántúlon kevesebben mennek tönkre; előrelépés a GMO-ügyben; K...
VIII. Kaposvári Állattenyésztési Napok A Kaposvári Egyetem idén már 8. alkalommal rendezi meg a Kaposvári Állattenyésztési Napokat szeptember 26-28. között. A rendezvény az elmúlt években o...
Elkészült az új vadgazdálkodási törvény koncepciój... Elkészült az új vadgazdálkodási törvény koncepciója, amelyet csütörtöktől széleskörű társadalmi vitára bocsátanak - mondta a Földművelésügyi Minisztér...
Még két hétig véleményezhető a vadgazdálkodási tör... A Földművelésügyi Minisztérium két héttel meghosszabbítja a vadgazdálkodási törvény koncepciójának véleményezési határidejét és egyúttal társadalmi vi...
Januártól indulhat az új vadászati törvény Az előzetes információk szerint az új vadászati törvény egyes rendelkezései már 2016. január 1-jén hatályba léphetnek. Sok az újdonság a törvényben, d...
A vadak is igénylik a törődést télen Ugyan jelenleg nincsen sok hó hazánk erdeiben, a vadak mégis már-már elvárják, hogy törődjünk velük. Ezért az etetést még az enyhébb, hómentes téli na...