Nem állította le a meghatározó mezőgazdasági termények kivitelét az intézkedés, amellyel a magyar kormány 2022. március 6-tól bejelentési kötelezettséget írt elő a piaci szereplőknek. Bár pontos statisztikák nincsenek, a kereskedői visszajelzések szerint eddig több mint 80 százalékban megkapták a jóváhagyást azok, akik az elmúlt napokban bejelentették kiviteli szándékukat. Szinte minden kérelmező továbbra is kiszállíthatja az országból az érintett mezőgazdasági terményeket is.
Szinte minden kérelmező kiszállíthatja az országból továbbra is azokat az alapvető fontosságú mezőgazdasági terményeket, amelyek kivitelére március 6-tól bejelentési kötelezettséget írt elő a kormány az orosz-ukrán háború miatti rendkívüli piaci helyzetre hivatkozva – írta meg az Agrárszektor. Sőt, kereskedői tapasztalatok szerint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), illetve az Agrárminisztérium rekordgyorsasággal, az esetek nagy részében egy nap alatt jóváhagyja a kérelmeket a rendeletben meghatározott legfeljebb 30 napos határidő helyett, és ez így volt például a március 15-i, 4 napos ünnepi időszakban is.
A téma előzményeként Nagy István agrárminiszter március elején jelentette be, hogy a kormány az állattenyésztők takarmányellátása, illetve a lakossági élelmiszerigények biztosítása érdekében azonnali hatállyal „gabonakivitel stopot” léptet életbe.
A március 6-tól hatályos rendeletben ugyanakkor a kiszállítások kategorikus leállítása nem szerepelt. Ehelyett előzetes bejelentési kötelezettséget vezettek be, az állam pedig elővásárlási jogot kapott.
Ezekre a gabonákra, valamint fehérje és olajos növényekre vonatkozik a korlátozás
A korlátozás egyrészt a gabonafélékhez sorolt búzára, kukoricára, árpára, rozsra és zabra vonatkozik, másrészt kiterjed az olajnövényként ismert napraforgóra és a fehérjenövényekhez tartozó szójára is. A tervezett kivitelt a Nébih-nél kell bejelenteni, amely a kérelmek formai követelményeit vizsgálja. Ezután az érdemi döntéseket az agrártárca hozza meg, majd visszautalja az ügyeket a Nébih-hez, amely értesíti az érintetteket.
A Nébih a portált arról tájékoztatta, hogy a március 20-ig hétvégéig körülbelül 1400 bejelentésnél végzett formai felülvizsgálatot, amelyeknek csak mintegy 5 százaléka nem felelt meg az előírt követelményeknek. Ilyen esetekben sem utasították el a bejelentéseket, hanem értesítették a kereskedőket arról, hogy javítsák ki a kérelmeiket. A hivatal ugyanakkor nem közölt adatokat arról, hogy a bejelentések növényfajonként mennyi terményre terjedtek ki, illetve a minisztérium ténylegesen hány esetben járult hozzá a kivitelhez, vagyis döntött úgy, hogy az állam nem él elővásárlási jogával. Kereskedői visszajelzések szerint mindenesetre a benyújtott kérelmek több mint 80 százalékánál a kivitelt lehetővé tévő igazolásokat a kérelmezők rövid időn belül megkapták. Vagyis egyelőre feltételezhető, hogy az agrártárca gyakorlatilag valamennyi kérelemnél lemondott az állam elővásárlási jogáról, így a tervezett kiszállítások megvalósulhatnak – írták.
Nem lesz veszteség a gabonakivitel kiváltásával?
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a piaci szereplők teljesíthetik megkötött szerződéseikben vállalt kötelezettségeiket, és nem kell veszteségekkel kalkulálniuk a szállítások meghiúsulása miatt. A bejelentési rendszer tehát annyit változtatott az eddigi helyzeten, hogy a kivitel előkészítése valamivel több adminisztrációval és átfutási idővel jár, de a beütemezett kiszállításokat le véghez lehet vinni.
Az újabb üzletkötéseket ugyanakkor bizonytalanná teszi, hogy nem lehet tudni, hogy a kiviteli korlátozás meddig marad hatályban.
A kormány az intézkedést május 15-ig léptette életbe, de a háborús konfliktus, illetve az emiatti piaci árrobbanás további lépéseket tehet szükségessé. A kiszállítások lassításán felül felvetődhet a terményárak maximálása is, az állattenyésztők pedig az irreálissá vált takarmányköltségek kompenzálására rendkívüli támogatásokat sürgetnek.
Sok múlik azon is, hogy Magyarországon, illetve a háborúzó országokban hogyan sikerülnek a tavaszi vetések. A hazai földeken egyre komolyabb gondot okoz a hosszú ideje tartó csapadékhiány is, amely a tavaly elvetett gabonafélék – így az őszi búza – idei terméseredményeit is döntően befolyásolhatja.
