Afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatta ki egy, a Heves megyei Gyöngyös-Gyöngyöshalász Földtulajdonosi Vadásztársaság területén talált vaddisznóban 2018. április 21-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma.
Az állategészségügyi szakemberek haladéktalanul megtették a szükséges intézkedéseket, a járványügyi nyomozás jelenleg folyamatban van. A fertőzés minden valószínűség szerint ukrajnai eredetű, hiszen a betegség Ukrajna a magyar határtól távolabbi területein már évek óta, míg Kárpátalján 2016 vége óta jelen van, és Heves megye ezen részén nagyszámú ukrajnai vendégmunkás dolgozik.
Az ASP a házi sertés és a vaddisznó vírusos betegsége, lázas tünetekkel járó vérzéses fertőzés, amely nagy kártétellel jár, akár a teljes fertőzött állomány pusztulását is okozhatja. Egyrészt a fertőzött vaddisznóállományok érintkezésével terjed, másrészt felelőtlen emberi magatartással, mivel a fertőzött állatok húsának illegális szállításával rövid idő alatt nagy távolságokra eljuthat a vírus. A vaddisznóállományokban a természetes terjedés évi 20-50 km. A betegség emberre nem veszélyes, a sertéshús és húskészítmények továbbra is biztonsággal fogyaszthatóak!
Az, hogy sikerül-e megakadályozni a betegség átterjedését a házisertés állományra nagyban függ az állattartók, a vadászok, a fogyasztók és az állategészségügy területén dolgozók egyidejű jogszabálykövető magatartásától, odafigyelésétől és együttműködésétől!
Eddigi intézkedések
Az afrikai sertéspestis első hazai megállapítását követően a Heves Megyei Kormányhivatal az afrikai sertéspestis elleni védekezésről szóló 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet 15. § (2) bekezdése alapján az országos főállatorvos utasítására – figyelemmel az Országos Járványvédelmi Központ véleményére – ideiglenesen kijelölte az afrikai sertéspestissel fertőzött területet és azon belül egy különösen ellenőrzött területet.
A most kijelölt fertőzött terület összesen 47 vadászatra jogosult területére terjed ki. Az intézkedések – a vaddisznóállományon túl – az ezen a területen tartott összes házisertés állományra is vonatkoznak.
A fertőzött területen – a 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet 15. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – számos intézkedés került elrendelésre a betegség helyhez kötése, illetve a házisertés állományok védelme érdekében. Ezen előírások magukban foglalják az alábbiakat:
hatósági megfigyelés elrendelése a fertőzött területen található valamennyi sertésállományra;
valamennyi sertésállományban az állatok korcsoportonkénti összeírása;
rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a telepeken a sertéseket szállásukon kell tartani;
rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a gazdaságba nem léphet be, vagy azt nem hagyhatja el sertés, kivéve, ha a járványügyi helyzetre tekintettel a járási hivatal azt engedélyezi;
megfelelő járványvédelmi (biológiai biztonsági) intézkedések elrendelése (pl. fertőtlenítés a telepek ki- és bejáratánál, vaddisznókkal, a kilőtt vagy elhullva talált vaddisznók bármilyen testrészével vagy bármilyen más fertőzési veszélyt jelentő eszközzel, anyaggal való érintkezés megakadályozása);
a területről származó sertések, azok spermája, embriója vagy petesejtje másik uniós tagországba vagy harmadik országba való szállítására vonatkozó tilalom;
sertések a fertőzött területről hazai rendeltetési hely esetén is csak a Járási Hivatal előzetes engedélyével és hatósági állatorvosi igazolással szállíthatóak ki. A Járási Hivatal előzetes engedélyét csak akkor adja meg, ha az állatokat legalább 30 napja a telepen tartották, oda a fertőzött területről az elmúlt 30 nap alatt nem érkezett sertés, valamint a klinikai és laboratóriumi vizsgálat eredménye is kedvező eredményű volt;
a fertőzött területről élő vaddisznó, vaddisznó test vagy azok húsa nem szállítható ki. A negatív virológiai (PCR) eredmény megérkezését követően azonban a Járási Hivatal – a vadászatra jogosult kérésére – engedélyezi a fertőzött területen belül történő felhasználást;
társasvadászatok ideiglenes teljes tiltása;
a sertéstartók kötelesek bejelenteni a saját célra történő vágást is a Járási Hivatalnak legalább 48 órával a vágást megelőzően.
Az előbbieken túl az 1/2018. számú országos főállatorvosi határozatban elrendelt, és a magas kockázatú területre vonatkozó intézkedések is bevezetésre kerülnek. Ezen intézkedések magukban foglalják az alábbiakat:
az elhullott vaddisznók szervezett keresése a vadászatra jogosultak területén;
az elhullott vaddisznók bejelentése írásban, az észleléstől számított 24 órán belül;
az elhullott vaddisznókból történő mintavétel végrehajtására állatorvosok (vagy más szakértelemmel rendelkező személyek) aktív közreműködésre kötelezése;
az elhullott vaddisznók testének ártalmatlanítása elföldeléssel és a terület fertőtlenítése;
minden elhullott vaddisznó laboratóriumi vizsgálata;
a megszokottól eltérő viselkedést mutató vagy senyvesnek látszó vaddisznók diagnosztikai célú kilövése és vizsgálata;
minden kilőtt vaddisznó virológiai vizsgálata és az esetlegesen nem negatív eredményt adó egyedek testének ártalmatlanítása;
a sertéstartóknak az észleléstől számított 24 órán belül jelenteniük kell az ASP gyanúját valamint a sertésük elhullást vagy betegségét, abban az esetben is, ha az ASP-re nem gyanakodnak;
az elhullott vagy beteg sertésekből történő mintavétel végrehajtására állatorvosok aktív közreműködésre kötelezése, illetve az ilyen egyedekből vett minták laboratóriumi vizsgálata;
kültéren tartott sertésállományok esetében a sertéstartás helyét kettős kerítéssel kell körülvenni a vadállománnyal való érintkezés megakadályozása érdekében, vagy olyan más módszert kell alkalmazni, ami kizárja a házi sertések és vaddisznók érintkezését;
az afrikai sertéspestis megelőzése érdekében a fertőzött területen elhullott házisertések testének állami költségre történő ártalmatlanítása.
A fertőzött területen, az afrikai sertéspestis eset közelében, kijelölésre került egy különösen ellenőrzött terület is, mely a 701750, 703050, 705450, 701850 kódszámú vadgazdálkodási egységek teljes, valamint a 701350 kódszámú vadgazdálkodási egység egy részének területe. A különösen ellenőrzött területen az alábbi intézkedések kerülnek bevezetésre a fertőzött területre vonatkozó előírásokon túl:
a terület határán kétsoros villanypásztor kerül felállításra;
a villanypásztor felállításáig az afrikai sertéspestis eset közelében végrehajtott fenntartó etetéssel a vaddisznók helyben tartása;
vaddisznóra vonatkozóan ideiglenesen teljes vadászati tilalom;
a vaddisznótól eltérő állatfajok esetében egyéni vadászatot csak a Járványvédelmi Vadászképzést eredményesen elvégző vadász folytathat;
a vaddisznó állomány gyérítése;
vadbefogó-csapdák telepítése;
a terület határán egyértelmű jelzés a turisták részére, hogy afrikai sertéspestis betegség különösen ellenőrzött területre kívánnak belépni.
A fenti intézkedések – a járványügyi helyzetnek megfelelően – visszavonásukig, illetve módosításukig maradnak érvényben!
A betegségről bővebben
Az afrikai sertéspestis (ASP) vírus által okozott fertőző állatbetegség, amely az embert nem betegíti meg, de a házisertésekben és a vaddisznókban tömeges elhullással és nagy gazdasági kárral járó járványt okoz. A megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elhullanak. A betegség nem gyógyítható, ellene hatékony védőoltás nem áll rendelkezésre!
A betegség terjedését megakadályozni csupán igazgatási intézkedésekkel, a fertőzött sertésállományok gyors felszámolásával lehet. A hazai sertés állományok védelme érdekében ezért elengedhetetlenül szükséges a betegség korai felismerése. Ennek érdekében kiemelt jelentősége van annak, hogy az állattartók állataik megbetegedéséről, esetleg elhullásáról haladéktalanul tájékoztassák a szolgáltató állatorvosukat. A sertéstartó a betegségben elhullott vagy a betegség felszámolása érdekében hatósági rendelkezésre leölt sertései után állami kártalanításban részesül, aminek feltétele a beteg vagy elhullott sertések mielőbbi bejelentése az állatorvosnak. Az állatorvos a helyszínen, a beteg állatok klinikai vizsgálata és elhullás esetén a hullák boncolása után dönt az ASP kizárására irányuló laboratóriumi mintaküldés és a helyi hatósági állatorvos értesítésének szükségességéről.
Amennyiben a sertéstartó az állat(ok) betegségét, vagy elhullását – bár arról tudomása volt – nem jelentette az állatorvosnak, akkor az ASP későbbi hatósági megállapítását követően felszámolt állománya után állami kártalanításra nem jogosult, vele szemben élelmiszerlánc-felügyeleti bírság szabható ki. A betegség egyes esetekben nagyon gyors lefolyású, ilyenkor a sertések rövid ideig bágyadtak és étvágytalanok, majd váratlanul elpusztulnak. Általában étvágytalanság, bágyadtság, gyengeség, bizonytalan mozgás, magas láz (40,5-42 ⁰C), testszerte bőrvérzések, a bőr vöröses-lilás elszíneződése (különösen a füleken, a has alján, és a combokon), előfordulhat hányás, véres-habos orrfolyás, vércsíkos, vagy véres hasmenés, valamint 5-10 napon belüli elhullás jellemző a betegségre. A vaddisznók és a házi sertések a fertőzött állatokból származó élelmiszer-hulladékokkal is fertőződhetnek, éppen ezért szigorúan kell venni, hogy az élelmiszer-hulladék (moslék) etetését jogszabály tiltja. A tilalom betartása a sertésállományok védelmének és az ASP megelőzésének egyik legfontosabb eleme.
| A betegség sertésállományba történő behurcolásának lehetőségei |
Megelőző intézkedések |
| Fertőzött sertések bevitelével | Sertéseket csak az országos nyilvántartási rendszerben regisztrált sertéstartótól, szállítási dokumentumokkal együtt szabad vásárolni! |
| Vaddisznókkal történő érintkezéssel | A sertések ne érintkezzenek élő vaddisznókkal és a vaddisznók zsigereléséből származó anyagokkal! |
| Sertés vagy vaddisznóhúst tartalmazó élelmiszerhulladék (moslék) etetésével |
Az állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladék (moslék) etetésére vonatkozó tilalom betartása! |
| Fertőzött sertések vagy vaddisznók váladékával szennyeződött lábbelivel, ruházattal, használati eszközzel, gépjárművel |
Vadászatnál vagy más sertéstartó helyen használt lábbelit, öltözéket le kell cserélni a sertéstartó udvarba lépés előtt! |
A betegséggel szemben eddig alkalmazott minden sikeres felszámolási program alapja a korai felismerés volt, ezért kiemelten kérünk valamennyi állattartót, minden elhullott, beteg, rendellenesen viselkedő sertés esetén mielőbb szóljon az állatorvosának! A járványvédelmi szabályokat és az állategészségügyi jogszabályokat minden gazdálkodónak és szakembernek be kell tartania! Ez nemcsak a fertőzött területekre érvényes, hanem – a járványügyi kockázatra tekintettel – az egész országban kiemelten fontos! A NAK kéri az állattartók és az érintettek fokozott együttműködését a betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében!
A betegséggel kapcsolatosan további információkat talál a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) (http://portal.nebih.gov.hu) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (www.nak.hu) honlapján, valamint az alábbi webhelyeken talál:
Rövid ismertető az afrikai sertéspestisről és közép-európai megjelenésének veszélyéről
Hasznos tanácsok az afrikai sertéspestis megelőzéséhez
Gyakran ismételt kérdések az ASP-ről.
98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet az afrikai sertéspestis elleni védekezésről
Az Országos Főállatorvos 1/2018. számú határozata
Forrás: NAK
