A pénz a tét: a zöld hitelekért meg kell felelni a környezetvédelmi előírásoknak és célkitűzéseknek

Lezárult az Európai Unió Taxonómia Rendelet részletes szabályainak véleményezési lehetősége. Ezek a szabályok határozzák meg azt az éghajlatvédelmi feltételrendszert, amelynek meg kell felelnie az adott gazdasági tevékenységeknek ahhoz, hogy zöld finanszírozáshoz lehessen hozzájutni. A kialakítás alatt álló szabályok, amellett, hogy részletezik az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz javasolt feltételeket, azt is tartalmazzák, hogy mikor nem okoz az adott gazdasági tevékenység jelentős kárt bármely más környezeti célkitűzésben. Kinek járnak a zöld hitelek?

Ezek a feltételek határozzák majd meg, melyik gazdasági tevékenységek járulnak jelentősen hozzá az éghajlatvédelemhez az egyes gazdasági ágazatokban. Mindez a jelentős beruházási igénnyel szembesülő mezőgazdaság számára is kiemelten fontos témakör – számolt be róla az Agrárszektor szakcikkében Jókuthy Laura, az MNB Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezető szakértője, és Vaszkó Csaba, környezeti fenntarthatósági szakértő, aki az MNB megbízásából a fenntartható agrárfinanszírozást kutatja.

A kedvező feltételű zöld hitelek azok számára lesz elérhetőek, akik vállalják a fenntarthatóság eléréséhez szükséges feltételek teljesítését - Fotó: Magro.hu, CSZS, Diósjenő
A kedvező feltételű zöld hitelek azok számára lesz elérhetőek, akik vállalják a fenntarthatóság eléréséhez szükséges feltételek teljesítését – Fotó: Magro.hu, CSZS, Diósjenő

Fenntartható befektetések

2020 júliusában hirdették ki az Európai Unióban a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló rendeletet (Taxonómia). Ennek értelmében az EU tagállamainak a fenntartható pénzügyi szabályozásaikat a rendelet, illetve az ahhoz kapcsolódó szabályozástechnikai sztenderd alapján kell megalkotniuk. A befektetési alapok, a befektetéssel kombinált biztosítási- és nyugdíjtermékek és a portfóliókezelés vonatkozásában ez kötelező, míg a hitelezésben egyelőre választható lehetőség. Mivel a szabályozástechnikai sztenderd még kialakítás alatt van, így jelenleg az úgynevezett szakértői Taxonómia használható.

A Taxonómia szakértői melléklete nemzetgazdasági áganként határozza meg, hogy különböző küszöbértékek alapján egy adott gazdasági tevékenység mikor számít környezetbarátnak. Ez a definíciós szett segíti a szereplőket a zöld finanszírozáshoz való hozzájutásban, ezek együtteseként pedig a Taxonómia támogatja az alacsony karbonkibocsátású ágazatok térnyerését, adott ágazaton belül a szereplők „zöldülését” az átálláshoz szükséges beruházásokon keresztül.

A Taxonómia alapelve, hogy egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető zöldnek (környezetileg fenntarthatónak), ha lényegi hozzájárulást jelent az alábbi célkitűzések egyikéhez. Eközben pedig a másik 5 fenntarthatósági célkitűzés nem sérülhet jelentősen.

A szabályozás szerinti környezeti fenntarthatósági célok - Forrás: MNB
A szabályozás szerinti környezeti fenntarthatósági célok – Forrás: MNB

A mezőgazdaság és az erős fenntarthatóság

A Taxonómia minden ágazatban nagy szerepet fog játszani a következő években, így lesz ez a mezőgazdaság vonatkozásában is, amely több szempontból is az EU egyik legfontosabb ágazatának számít. Társadalmi fontossága messze meghaladja a GDP-hez való hozzájárulását. Jelentőségét pedig tovább emeli, hogy az EU-s költségvetés nagyjából 30 százalékával az agráriumot finanszírozzák, miközben ez az ágazat a negyedik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó. Nem csak az éghajlatvédelemben, de a tágabban vett fenntartható fejlődésben és az élelmiszerellátás-biztonságban is központi szerepet játszik – írták. A Taxonómia Rendelet szakértői melléklete szerint a mezőgazdaság a természeti környezettel, növényekkel és állatokkal való gazdálkodást jelenti, azzal a céllal, hogy élelmiszert, takarmányt, rostokat, üzemanyagot és egyéb termékeket termeljen és dolgozzon fel.

A Taxonómia fontos jellemzője, hogy kizárólag környezeti célkitűzéseket fogalmaz meg. Ezzel pedig az úgynevezett erős fenntarthatóság elvét követi. Eszerint a környezet állapota a meghatározó. A környezet, mint befogadó, megszabja a társadalom lehetőségeit a szükségleteinek kielégítésére, a gazdaság pedig a társadalom eszköze arra, hogy hasznosítsa ezeket a környezeti javakat. Az erős fenntarthatóság szerint a környezet állapota nem romolhat. Erre pedig az sem mentség, ha a gazdasági fejlődés képes ezt a környezeti állapotromlást ellensúlyozni, pótolni vagy az elveszett környezeti javakat újrateremteni.

Mikor fenntartható a mezőgazdaság?

A Taxonómia az évelő és nem évelő növények termesztését, valamint az állattenyésztést ismeri el azon mezőgazdasági ágazati tevékenységként, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a Taxonómia 6 környezeti célkitűzéséhez.

A tervezet néhány kulcseleme

A kialakulóban lévő zöld finanszírozási definíció szerint az éghajlatváltozás mérséklését illetően az évelő és nem évelő növények termesztéséhez, valamint az állattenyésztéshez sem lesznek használhatók olyan magas, kötött szénkészlettel rendelkező és szén megkötésére alkalmas földterületek, mint a vizes élőhelyek, folyamatos erdőborítású vagy beerdősülő földterületek, illetőleg a tőzeglápok és mocsarak. A gazdaságoknak el kell készíteniük a saját üvegházhatású gázkibocsátási leltáraikat. Továbbá be kell azonosítaniuk és számszerűsíteniük kell a legnagyobb kibocsátáscsökkentési potenciállal rendelkező tevékenységeiket, nyomon kell követniük a kibocsátáscsökkentési hatásaikat és azonosítaniuk kell azokat a gazdálkodási gyakorlatokat is, amelyekkel elkerülhetik a jelentős károkozást bármely másik környezeti célkitűzést illetően.

Amennyiben tehát egy gazdálkodó meg kívánna felelni a Taxonómiának, nem lesz elegendő olyan mezőgazdasági tevékenységet bevezetnie, amely csökkenti az üvegházhatású gázkibocsátást.

Emellett oda kell figyelnie arra is, hogy

  • ne növekedjen sem az adott tevékenység, sem a környezetének sérülékenysége az éghajlatváltozással szemben;
  • ne romoljon a felszíni és felszín alatti vizek minőségi, mennyiségi és ökológiai állapota;
  • ne növekedjenek a gazdaság nem visszaforgatott melléktermékei és hulladékai;
  • elkerülje a talaj, víz és a levegő további állapotromlását, és
  • ne romoljon tovább a biodiverzitás és az ökoszisztémák állapota.

A gazdaságoknak csökkenteniük kell a nitrogénszennyezést a felszíni és felszín alatti vizekben, korlátozniuk kell a növényvédőszerek, és a műtrágya használatát. A mezőgazdasági tevékenység nem járulhat hozzá az ökoszisztéma elemek feldarabolódásához, elvesztéséhez, átalakulásához vagy intenzifikálásához, különös tekintettel a védett és magas természeti értékkel rendelkező területekre. Az évelő és nem évelő növények termesztése esetén a gazdaságoknak törekedniük kell a minél folyamatosabb felszínborításra, a talajállapot és a szervesanyag-tartalom javítására. Nagyon fontos, hogy az adott gazdaság mezőgazdasági termelésbe vont területének 10 százalékán biodiverzitást javító tájelemeknek kell lenniük. Ide tartoznak például szegélyélőhelyek, facsoportok vagy egyedül álló fák, abból a célból, hogy szabályozzák a talajeróziót és a szénmegkötést.

Az állattenyésztésen belül a Taxonómia kiemelten kezeli az állatállomány tartására vonatkozó javaslatokat. Ide tartozik például az, hogy a fajtaválasztásnak igazodnia kell a helyi adottságokhoz. Az őshonos fajták tartását kell előnyben részesíteni, és az állatállomány összetételénél kalkulálni kell a kibocsátáscsökkentési potenciállal. A takarmányozásra vonatkozó feltételek között az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése céljából elvárás lesz a nitrogénkiválasztás és a metánkibocsátás csökkentése – írták.

Vízvédelem, trágyakezelés, erózió

A Taxonómia a trágyagazdálkodás során elvárja az ammónia- és metánkibocsátás minimalizálását, valamint a nitrátszennyezés elkerülését. Ez utóbbi főleg a felszíni és felszín alatti vizekben okoz problémát. Az állattenyésztéshez kapcsolódó talajgazdálkodás során a gyepekre vonatkozóan elvárás lesz a talajtömörödés, a nem fenntartható vízkivételek, a talajerózió és a talaj szervesanyag-tartalom csökkenésének megakadályozása. A Taxonómia ezeken kívül még elvárásokat fogalmaz meg a gazdaságok energiagazdálkodására vonatkozóan is, az energiahatékonyság elsőbbségét hangsúlyozva.

A gazdaságoknak csökkenteniük kell továbbá a saját sérülékenységüket az éghajlatváltozással szemben is, miközben nem szabad akadályozniuk vagy gyengíteniük a lakosság, a természeti környezet és más gazdasági ágazatok alkalmazkodóképességét. Előtérbe kell helyezniük továbbá a nem vas és acél típusú, hanem a természetalapú megoldásokat, illetve mérniük kell és nyomon követni a hatásaikat. Nagyon fontos, hogy mind a Taxonómia technikai jelentésében, mind pedig a nemrég megjelent mellékletekben még csak az éghajlatvédelmi célkitűzéseket dolgozták ki. Így az elvárások listája még nem teljes.

A pénz a tét a zöld hitelek esetén is

A bevezetőben említettek szerint a Taxonómia a zöld finanszírozáshoz kapcsolódik. A formálódóban lévő fenntartható pénzügyi keretrendszerben az a cél, hogy a fenntarthatóan működő vállalkozások kedvezőbb kondíciókkal jussanak forráshoz, illetve a fenntarthatatlanul működő vállalkozások zöldülésükhöz, a környezetbarát beruházásokhoz szintén kedvezményes finanszírozási kondíciókat élvezzenek. Az MNB is az EU Taxonómia alapján vezeti be a zöld hitelezésre vonatkozó szabályozói kedvezményeit. A fenntartható gazdasági tevékenységek klasszifikációjáról szóló Taxonómia szabályozástechnikai sztenderdjének véleményezésére az Európai Bizottság 2020. december 18-ig adott határidőt a széleskörű nyilvánosság számára ezen felületen, ahol további érdekes és fontos részleteket lehet megismerni a programról.

Érdemes a már lezárult konzultációs periódust követően is figyelni az uniós folyamatokat. Ráadásul nem csak a mezőgazdaság fenntarthatósági definíciójáról, elvárt mutatószámairól, riportolási folyamatairól, valamint megfelelőségi feltételeiről alakulnak ki az új szabályok, de olyan további kulcságazatokkal kapcsolatban is, mint például az energiatermelés, a közlekedés vagy éppen az autóipar. A cikk szerzői Jókuthy Laura, az MNB Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezető szakértője, és Vaszkó Csaba, környezeti fenntarthatósági szakértő, aki az MNB megbízásából a fenntartható agrárfinanszírozást kutatja. A Taxonómiáról további részleteket ezen a hivatkozáson lehet elolvasni.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Agrár pályázatokról egyszerűen 1. rész Jelen cikk-sorozat célja, hogy a gazdálkodók számára utat mutasson az Európai Uniós és hazai támogatások igénybevételéhez. Magyarország területének k...
Továbbra is lehet vis maior bejelentést tenni! Az egységes kérelem beadási határideje után is lehetőség van vis maior bejelentésre. Ha esemény (például árvíz, belvíz) történt, és emiatt az ügyfé...
Június 30-ig!!!! Állatjóléti támogatás igénylése... A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás kifizetési kérelmének benyújtására június 30-ig van lehetősége a határozattal rendelkez...
Július 1-ig!!! Állattartó telepek korszerűsítéséhe... Kevesebb, mint két hét áll rendelkezésre, hogy a fizetési kérelmet benyújtsák azok, akik állattartó telepüket szeretnék korszerűsíteni vagy valamely t...
Nemzeti Vidékstratégia és a 2013. 2. félévében meg... Pályázati cikksorozatunk 4. részében partnerünk a Palyaz.hu vezetője ismerteti  Nemzeti Vidékstratégia legfontosabb célkitűzéseit és a 2013. 2. félévé...
Kötelező képzések elvégzésén múlhat a támogatás... Vannak olyan mezőgazdasági támogatások, melyek kifizetése kötelező képzéshez kötött. Ezek június közepén kezdődtek és zömében augusztus 15-ig lezajlan...