A napraforgótermesztés folyamata a nemesítéstől a betakarításig

A szántóföldi növénytermesztés egyik legfontosabb kultúrája a napraforgó. Az olajnövény termésének sokféle felhasználása az étkezési, ipari, egészségügyi és a kozmetikai területen is fontos. A napraforgótermesztés jelentősége a biztos piaci háttér és a kedvező, stabil felvásárlási árak miatt is növekszik. Anyagunkban a magyar mezőgazdaság egyik alapnövényének termesztési gyakorlatát foglaltuk össze.

Az Agrárágazat hasábjain Dr. Kelemen Zsolt műszaki szakértő írta meg a napraforgótermesztés folyamatának állomásait. Eszerint a folyamatos nemesítés eredményeihez illeszkedve a termesztés agrotechnikája is változik. A technológia során a növény a gabonafélékkel, a kalászosokkal alkotott vetésváltásban termeszthető. Ez műszaki szempontból azért kedvező, mert a nagyobb termőterületű gabonatermesztés technológiájának gépi kapacitása bőven elegendő hozzá. Lényeges, hogy a napraforgó egészségügyi, növényvédelmi szempontból érzékeny növény, önmaga után minimum 5 évvel vethető. Egyéb, fertőzésekre érzékeny növények, mint a repce és a cukorrépa után sem termeszthető. Ez az elérhető, vethető terület nagyságát behatárolja.

A napraforgótermesztés alapja a nemesítőházak jó munkája
A napraforgótermesztés alapja a nemesítőházak jó munkája

Napraforgónemesítés

A napraforgótermesztésre számos hazai és külföldi nemesítésű fajta, illetve hibrid áll rendelkezésre. A jelenlegi gyakorlat ezeknek a hibrideknek a terméspotenciálját mintegy 30–45 százalékban használja ki. A hazai kísérletek alapján az újabb nagy termőképességű hibridek terméspotenciálja az intenzív termeléstechnológiában használható ki. A szakirodalom szerint – a megfelelő hibrid kiválasztása mellett – a termelési potenciál kihasználása szempontjából fontos a technológia elemeinek pontos alkalmazása és betartása. A termesztéstechnológia legfontosabb elemei, a tápanyag-visszapótlás, a növényvédelem és vetéstechnológia mellett a teljes folyamat elemeinek a termelési célnak megfelelő, okszerű használata szolgálhatja a termelési volumen növekedését – írta a szakember.

A technológia magas szintű alkalmazása azonban a teljes körű, maximális műszaki, gépesítési alkalmazásokat kívánja meg a talaj-előkészítéstől a betakarításig. Az újabb nemesítésű napraforgóhibridek terméspotenciáljának kihasználását biztosító technológia munkaműveletei alapvetően nem térnek el a kukorica- és a kalászosok termelésétől. Ebből következik, hogy szinte a teljes műszaki háttér is megegyezik.

A napraforgótermesztés fontos része a tarlóápolás és az elővetemények utáni megfelelő talajkezelés

Amennyiben a vetésforgóban napraforgó következik, akkor az elővetemények betakarítása után a tarlóápolási munkák gondos elvégzése – a talaj fizikai állapotának, víztározó képességének megtartása mellett – a tarlóápolás gyomirtó hatása miatt rendkívül fontos a későbbi gyomosodás akadályozása érdekében. A kalászosok, illetve a kukorica tarlóápolási munkáinak elvégzésére többféle munkaeszköz van. A jelenleg alkalmazott, a kalászos és a kukorica betakarítására használt betakarítógépek, arató-cséplőgépek után – a kalászosok esetében – a szalmabálázással a területek jelentős részében betakarítható. Amennyiben erre nincs szükség, az arató-cséplő gépek pelyvaterítő és szalmaszecskázó berendezései a szalmát felszecskázzák, és egyenletesen terítve hagyják ott a tarlón. A kukorica betakarításakor pedig a kukoricaszárat a csőtörő adapterek szárzúzó berendezése aprítja fel és teríti el. Az így visszamaradt tarló hántását, illetve kezelését – a kalászosgabona-tarlók esetében – a sekélyen dolgozó szántóföldi kultivátorokkal vagy tárcsás munkaeszközökkel érdemes elvégezni. A kukoricatarló esetében a kombinált tárcsás és kultivátoros munkaeszközökkel szerelt mulcskultivátorok végeznek hatékony munkát.

Tápanyagkijuttatás

Az alapművelést megelőzően a napraforgó is meghálálja a teljes területre kijuttatható 250–300 kilogrammos műtrágya adagokat. A megfelelő hatóanyagok kijuttatása nem csak a termés mennyiségét, hanem az olajtartalmát is kedvezően befolyásolja. A szilárd alapműtrágya kijuttatását a különböző, függesztett vagy vontatott konstrukciós kialakítású röpítőtárcsás műtrágyaszórókkal lehet elvégezni. Az újabb fejlesztésű röpítőtárcsás műtrágyaszórók legtöbb konstrukciós változatánál a szórásszélesség, a különböző normál üzemű, környezetkímélő és a táblaszéli üzemmódok mechanikusan vagy a kezelőfülkéből, az ISOBUS-adatátvitel és a fedélzeti terminál kezelőfelület segítségével beállítható.

A napraforgó termesztés forgatásos technológiájának fontos része az eke - Fotó: Magro.hu, CSZS, Oszkó
A napraforgó termesztés forgatásos technológiájának fontos része az eke – Fotó: Magro.hu, CSZS, Oszkó

Forgatással vagy anélkül

Az intenzív napraforgótermesztés során – a forgatásos alapművelés elvégzésére – számos korszerű kialakítású váltvaforgató eke létezik. Ezek a korszerű eszközök különböző, a talajállapothoz igazodó réselt vagy teli kormánylemezzel – a forgatóhatást növelő – előhántókkal vannak felszerelve. A modern váltvaforgató ekék szintén ISOBUS szoftverekkel vezérelt fogásszélesség- és munkamélység-állítással szereltek. A forgatás nélküli alapművelés eszközei a különböző kialakítású lazítós tárcsák, tárcsás boronák és az utóbbi időben egyre nagyobb típusválasztékban szereplő rövidtárcsák.

A növényvédelem és a vegyszeres gyomirtás rendkívül fontos a sikeres napraforgótermesztés érdekében. A különböző fungicides kezelések jócskán csökkenthetik a gombás megbetegedések mértékét, így növelhetik a hozamot. A herbicides kezelések pedig a gyomborítottságot akadályozzák. A növényvédő szereknek a kijuttatására a kisebb termőterületeken gazdálkodók részére a kisebb, 500–1000 dm3 tartálytérfogatú és 12–18 méter munkaszélességű szórókerettel, míg a nagyobb területtel rendelkező vállalkozók részére a 3–4000 dm3 tartálytérfogatú és 24–32 méter munkaszélességű szórókerettel rendelkező vontatott, a nagygazdaságok részére pedig az önjáró permetezőgép változatok állnak rendelkezésre . Ezekkel a gépekkel lombtrágyák is kijuttathatók, ami szintén kedvező hatással van a terméshozamra.

A szakértő szerint a vegyszerhasználat csökkentésénél a napraforgó esetében is egyre nagyobb szerepet kaphatnak a sorközművelő kultivátorok és újabban a korszerű kialakítású küllőskapák is.

A sorközművelő kultivátorok az egyszerű kézi kormányzásúaktól a lézertechnológiával és GPS-alkalmazásokkal vezéreltekig számos konstrukcióval állnak rendelkezésre. A sorközművelő kultivátorokkal a mechanikus gyomirtáson kívül az aktuális talajápolási és tápanyag-visszapótlási (szilárd és folyékony műtrágya), egyes típusoknál pedig kiegészítő vegyszerezési munkák is egyaránt elvégezhetőek.

A napraforgó vetése

A napraforgó-termesztéstechnológiában az elérhető termelési potenciált egyik leginkább befolyásoló munkaművelet a megfelelő időpontban történő és az agronómiai, illetve egyéb követelményeknek megfelelő vetés pontos elvégzése. A napraforgó vetésére az optimális időszak Magyarországon a levegő és talajhőmérséklet megfelelő értékei esetén április középső, illetve harmadik dekádja. Az intenzív napraforgóhibrideknél a potenciális terméshozamok kihasználását a vetés pontossága, a tőszám-tőtávolság és a vetési mélység egyenletessége jelentősen befolyásolja.

A napraforgó vetésére alkalmas szemenkénti vetőgépek a hazai intenzív technológiában 70-75-76,2 centiméteres sortávolságban, a vetésében alkalmazott – az adott ökológiai viszonyoknak megfelelően megválasztott – hektáronkénti 35-45-55-65 ezer tőszám kivetésére, a megfelelő furatszámú vetőtárcsának köszönhetően, a vetőtengely fordulatszámának jó megválasztásával szinte mind alkalmasak. A hazai napraforgó-termesztésben alkalmazott szemenkénti vetőgépek szívó- vagy nyomólégárammal működő gépek. A vetőtengely hajtása mechanikusan, lánchajtáson vagy fogaskerék-hajtóművön keresztül, illetve elektromosan megoldott.

A szemenkénti vetőgépek műtrágya- és mikrogranulátum-kijuttatóval is felszereltek. Ez azt jelenti, hogy a starter műtrágya és a talajfertőtlenítő a vetéssel egy menetben is kijuttatható.

Szemenként a legpontosabb

Az agrotechnikailag viszonylag rövid optimális vetési idő betarthatósága érdekében a gyártók a szemenkénti vetőgépeiket a területteljesítmény növelése irányába fejlesztik. Ezért a vetőszerkezetet, a vetőkocsikat, a magvezető csöveket szinte valamennyi típusnál a magasabb vetési sebesség – ez gyakran 12-15-17, akár 20 km/h is lehet – elérésére alakítják ki. Továbbá az egyre nagyobb, 12 soros változatok mellett a 24 soros változatok is megjelentek. Fontos, hogy a szemenkénti vetőgépek szinte valamennyi típusa rendelkezik ISOBUS-adatátvitellel és digitális kezelőfelülettel, terminállal.

A digitális alkalmazások a vetésre jellemző paraméterek ellenőrzése és kijelzése mellett rögzítik az üzemeltetési adatokat, amiket később az okszerű gazdálkodást megalapozó döntésekhez lehet felhasználni. A rendszerben az automata kormányzású traktor üzemeltetésével GPS-alkalmazások, RTK-pontosságú ±2,5 centiméteres pontosságú vetés, valamint további precíziós gazdálkodási elemek is elérhetők.

Napraforgó betakarítás Baranyában

A napraforgó betakarítása

A napraforgó-termesztésben elérhető hozamokat a megfelelően megválasztott és okszerűen kialakított betakarítási technológia nem növeli, de a betakarítási veszteségek minimalizálásával növelheti a termesztés jövedelmezőségét. A hazai gyakorlatban a kisebb termőterülettel rendelkező gazdaságok a betakarításra – kisebb beruházási költségek mellett – a gabona-vágóasztal napraforgó-betakarító átalakító készletét is használhatják. Azoknak az üzemeknek, akik nagyobb a kukorica-termőterület, a csőtörő adapterek – napraforgó-átalakító szettel szerelt – arató-cséplő gépre illesztett konstrukciója a megfelelő berendezés. Az igazán nagy termőterülettel rendelkező vállalkozóknál pedig a betakarítási veszteségek csökkentéséből adódó plusz bevételnek köszönhetően a napraforgó-betakarító adapterekre fordított beruházás rövid idő alatt megtérül. A napraforgó-adapterek széles választékából rezgő- vagy gyűjtőtartályos kialakítású, fix- vagy összecsukható vázkeretes szárzúzós vagy anélküli változat is választható.

Napraforgó betakarító adapter - Fotó: Magro.hu, CSZS, Oszkó
Napraforgó betakarító adapter – Fotó: Magro.hu, CSZS, Oszkó

A cikkben leírtak alapján a napraforgó-termőterületen a hazai vetésforgó-alkalmazásokkal és az olajnövényekre, így a napraforgó termesztésére vonatkozó növényegészségügyi korlátozásokkal a termés gazdaságos volumene csak az intenzív hibridek használatával és az alkalmazott termesztéstechnológia fejlesztésével, illetve az ehhez szükséges és rendelkezésre álló műszaki alkalmazásokkal érhető el – írta Dr. Kelemen Zsolt műszaki szakértő. A teljes írást itt lehet elolvasni.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Védekezésre nem alkalmazható növényvédőszerek... Időszerűek a növény védőszeres kezelések, azonban nem minden szer engedélyezett. Sok  szer kárt okozhat a méh állományban és más populációkban is. Az...
MÁRTON JÓZSEF DÍJ a Fenntartható Magyar Mezőgazda... Mindig örülünk, ha a mezőgazdaságban olyan önálló kezdeményezések jönnek létre, amelyek a jobb életet, a kiszámítható fejlődést támogatják. Különösen ...
Július 1-től bírságot ér a parlagfű! A parlagfű nagyon sok ember életét keseríti meg, emellett nem kis terhet ró az egészségügyre sem. Évek óta szervezett keretek között igyekeznek vissza...
GMO: Áldás vagy csapás? Kb. 2 hete adtunk hírt azokról a szerencsétlen indiai eseményekről, tragédiákról melyek hátterében a GMO ( genetikailag módosított növények) ipari alk...
Növény-egészségügyi vizsgálatok támogatása Az egyes növény-egészségügyi vizsgálatok vissza nem térítendő támogatása június 24-től csak az új formanyomtatványon igényelhető. A „Kifizetési kérel...
Védje meg kukoricáját, paprikáját! Támad a tőzeglégy, a tőzegszúnyog és a gyökértetű. A kukoricában megjelent a gyökértetű. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt javasolja, hogy az ...