Január második hetén erősebb fagyok érkeztek Magyarországra, a minimumok éjszaka mínusz 10 Celsius fok körül alakultak. A hidegre tartósabban is szükség lenne ahhoz, hogy a kórokozók és kártevők száma jelentősen csökkenhessen. A nagy felbontású műholdképek szerint még mindig jócskán vannak belvizes területek az országban. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege főleg a Dunántúlon haladta meg jócskán a sokéves mennyiséget, míg a 90 napos anomália országszerte jelentős pozitívumot mutat. A gazdálkodás szempontjából fontos, hogy további téliesebb napok jöjjenek.
A Met.hu írta meg, hogy a magyarországi talajok felső egy méteres rétege továbbra is telített, vagy telítettség közeli állapotban van, a még mélyebb rétegekbe is jut a vízből, ami a következő évre kedvező kilátást jelent. A belvízzel elöntött területek nagysága lényegesen nem változott.
Január második hetének első felében a maximumok a szél és a napsütés ellenére is csak 0 fok körül alakultak. Miután a hideg levegő nyugalomba jutott és elvonultak a felhők is, a tél eddigi leghidegebb éjszakái alakultak ki január 10. és 11. reggelre, jellemzően -10 fok körüli értékekkel. A tél eddig eltelt részében még számottevő talajfagy nem alakult ki, csak ezeken a napokon.
Az országban főleg az Alföldön és a Kisalföldön vannak belvízfoltok, többfelé már több, mint egy hónapja. A tartós vízborítást pedig nem szeretik az őszi vetések, +4, +5 Celsius fok alatt tovább bírják, de e fölött csak maximum három hétig. Az elmúlt időszakban éjszakánként kialakult erősebb fagyokra tartósabban is szükség lenne ahhoz, hogy a kártevők és a kórokozók számottevően megtizedelődjenek, mert a tél eddig eltelt részében ez nem történt meg. Egyébként azok az őszi vetések, ahol nem volt tartós belvíz, viszonylag jó állapotban vannak, csak hiányzik nekik a tartós hideg és a hó is – írták.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatták be a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon.
A 2024. január 11-én készült agrogramról:
* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázolják. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatták be (jobb oldali tengelyen).
Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett.
Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Január elején is többször érkezett csapadék, de a tél első felében tartós hóréteg nem alakult ki. A szeptember elejétől összegzett csapadék az Alföldön 60-80, a Dunántúlon és az északi országrészben helyenként 150 mm-rel is meghaladja az optimális értéket.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe december hatására. Január második hetében érkezett a télen először igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott.
Követni kell a változásokat
A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatás (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazás is rendelkezésre áll.
A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseik mellett a radaros csapadékmérést is felhasználják, amivel pontosabb képet kapnak a csapadékhullás területi eloszlásáról – írták.
