A máktermelés élmezőnyében van az ország – mégis egyre kevesebben foglalkoznak vele

A kedvező jóslatok minden esetben a hosszú távon viszonylag stabil időjárási viszonyok mellett érvényesülnek, és ezt a rizikót sok gazda nem hajlandó vállalni.

A Wikipédia ismertetése szerint a máknemzetség több faját dísznövénynek ültetik, bár az utóbbi időkben sokat veszítettek népszerűségükből. Egyes változatokat kimondottan kertészeti célokra nemesítettek ki.

A mákterület nagysága 1980-tól tartósan 10 ezer hektár alá szorult (Fotó: Pixabay)

A kerti mák (Papaver somniferum) fontos élelmiszernövény, gubója alkaloidákat tartalmaz (morfin, kodein, papaverin stb.); magasabb alkaloida-tartalmú fajtái adják az ópiumgyártás alapanyagát.

A népi gyógyászatban a mákolaj magas foszfortartalma elősegíti a kalcium felszívódását és a csontokba való beépülését. A máknak magas a kalciumtartalma, sok E-, C-, és B-vitamin található meg benne. A pipacs is a mákfélék családjába tartozik, számos alkaloidot tartalmaz, amelyek gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és antimikrobiális hatásúak.

Mára az éghajlatváltozás következtében Ázsia és Afrika háttérbe szorulását követően ország/tonna szerinti sorrendben az európai országok – Törökország, Csehország, Spanyolország, Franciaország és Magyarország (!) – váltak a legnagyobb termelőkké (a 2018-as FAOSTAT-adatok alapján). Az előkelő 5. helyezés ellenére azonban évről évre egyre kevesebb gazda foglalkozik ezzel a növénnyel. A lehetséges okok felkutatásában a Helló vidék munkatársa egy Bács-Kiskun megyei kertészet egyik tulajdonosát kérdezte.

A megyei kormányhivatalok jelentései szerint hazánkban 2019-ben ipari mákot 3705,05 hektáron termesztettek, míg az étkezési mák területnagysága 5284,88 hektárra rúgott, azonban ez jóval elmarad a valamikori rekordtól. A FAOSTAT legkorábbi adata szerint 1961-ben majdnem 19 ezer hektárra rúgott országosan a mákterület nagysága, ami ezt követően ingadozni kezdett, majd 1980-tól tartósan 10 ezer hektár alá szorult.

Az évi termésátlag ehhez képest jóval ingadozóbb képet mutat, mert míg 1961-ben 6821, 2018-ban pedig 3800 tonnát jegyeznek, addig kiemelkedően jó évnek számított 2014 és 2015 közel 10 ezer tonnás mennyiségével. A növénnyel foglalkozók száma a NÉBIH adatai szerint, beleértve az ipari és étkezési mákot termesztőket is, kicsivel több mint 500-ra tehető, ám évről évre egyre többen hagynak fel vele, noha jövedelmezősége többek szerint vetekszik a kukoricáéval.

A Bács-Kiskun megyei Zöldi Kertészetet még az 1920-as években alapították, azóta öröklődött a családi hagyomány, amely jelenleg öt fiútestvér kezében összpontosul. A mákon kívül termesztenek még petrezselyemzöldet, zellerlevelet, kaprot, répát, zöldborsót, csemegekukoricát és zellergumót is.

A dunavecsei kertészet társtulajdonosa, Tóth Benjámin szerint ennek oka, hogy mivel jelentősen lecsökkent a máktermelő területek nagysága, ezért a hazai piacon az import mák uralma a jellemző. Mindezért pedig nem a kézi munkaerő-igény tehető felelőssé, ami mára csekély szintre csökkent mind a betakarítás, mind a feldolgozás során, és nem is az éves terméshozamban vagy a földek rossz minőségben keresendő az ok, hanem egyetlen befolyásolhatatlan, ám annál fontosabb tényező a ludas a negatív tendenciában: a mák nagyon ki van téve az időjárásnak. A keléshez is fontos a csapadék/öntözés, tavasszal is meghálálja a csapadékot. De ami nagy gondot tud okozni, az a betakarítás előtti viharkár vagy a sok eső, ez nagyon le tudja csökkenteni a betakarítható állományt.

Egy 2010-ben 85 hazai termesztő bevonásával készített felmérés szerint noha a mák nyereségessége valóban függ az időjárástól, a gazdák kérdőíves válaszai alapján még az import mák mellett is megéri hosszú távon foglalkozni vele.

A jövedelmezőség tekintetében adott kedvező jóslatok azonban minden esetben a hosszú távon viszonylag stabil időjárási viszonyok mellett érvényesülnek, és ezt a rizikót sok gazda nem hajlandó vállalni néhány, a mák szempontjából kifejezetten kudarcosnak ítélt évet követően. A magyar termesztők helyzetét pedig csak még tovább árnyalja, hogy hiába voltunk 2018-ban a legjobb 5 máktermelő közt, attól még a hazai piacot beteríti a más európai országokból érkező import, a felvásárlási árakat pedig a cseh termésmennyiség határozza meg.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Özönvíz és szélvihar – ciklon riogat Országos szinten eshet az eső, 3 mm körüli csapadék várható. Ez alól kivétel lehet a Dunántúl, itt szűrt napsütésre van kilátás. A hajnali 5-6 fok nap...
Melegszik az idő, az eső marad Hajnalban már melegebb idő volt, mint az elmúlt napokban, 8-9 Celsius fokra "emelkedett" a hőmérséklet. Napközben 14-8 fokig melegedhet a levegő hőmér...
Igazi tavaszi idő, néhol nagy mennyiségű esővel... Szombatra nem egészen érnek véget a nagy esőzések. Úgy tűnik, a pénteki nap csak helyenként hozott felüdülést. A Balaton térségében és ettől délre jel...
Csökkenő esők, növekvő hőmérséklet Vasárnap már csak kisebb esőzések fordulhatnak elő, 1-3 mm csapadék várható. A hőmérsékletek kezdenek kiegyenlítődni az egész országban, nem lesznek n...
Nyárias idő, elvétve záporokkal Vajon ez lesz a nyár első napja? Hétfőn hajnalban már az ország nagy részén hajnalban sem süllyed 10 Celsius fok alá a hőmérséklet, 10-11 fokokat mérh...
Kárt okozott az eső és a vihar a szántóföldeken... A május eleje óta tartó csapadékos időjárás és a viharok a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei igazgatóságainak jelentései alapján, több helyen is ká...