A levegőben és vízben található, a hagyományos biológiai eljárásokkal nem kezelhető szennyező anyagok ártalmatlanításának lehetőségeit vizsgálják Gyulavári Tamás vezetésével a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – jelentette be a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A vizsgálatokhoz kapcsolódó 3 éves pályázat lehetőséget biztosít arra, hogy alap- vagy mesterképzésen tanuló hallgatókat és doktoranduszokat is bevonjanak a kutatómunkába.
Napjaink nagy kihívásai közé tartozik a víz- és levegőtisztítás, ami az úgynevezett heterogén fotokatalízissel megvalósítható. Ezek vizsgálatára nyert hároméves Bolyai János kutatási ösztöndíjat Gyulavári Tamás, az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékének tudományos munkatársa.
A szakember kollégáival perovszkit-típusú – kalcium-titán-oxid alapú – fotokatalizátorokkal vizsgálja a víztisztítás lehetőségét. A módszer lényege, hogy egy megvilágított félvezető felületén történik a szennyező anyagok lebontása gyökös folyamatokon keresztül.
Ezáltal a vízben előforduló olyan nehezen lebontható anyagok – gyógyszerhatóanyagok, növényvédő szerek – is eloxidálhatóak, melyek ártalmatlanítása hagyományos biológiai eljárásokkal nem lenne lehetséges. Kellő idő biztosításával ártalmatlan végtermékek keletkeznek, illetve redukciós folyamatok eredményeként akár hidrogén is előállítható. A pályázat lehetőséget biztosít arra, hogy alap- vagy mesterképzésen tanuló hallgatókat és doktoranduszokat is bevonjanak a kutatómunkába.
Ezzel a megoldással javítanának a tisztítás hatékonyságán
A vizsgálatok célja olyan anyagok megtalálása, melyekkel e folyamatok kellő hatékonysággal megvalósíthatók. A SZTE kutatói a perovszkit-típusú anyagok hatékonyságát nemesfém-leválasztással és alakirányítással fogják növelni, felhasználva azokat a vizek szennyezőanyagainak lebontásához, fertőtlenítéséhez, a levegő szén-dioxidjának átalakításához és hidrogén fejlesztéséhez. Olyan gyakorlati tényezőket is vizsgálnak, mint az előállított anyagok stabilitása, újrahasználhatósága és felületen való rögzítése.
Olyan katalizátorokat fejlesztenének, melyek képesek lehetnek kielégítő hatékonysággal hasznosítani a mesterséges fényt és a napfényt is, ezáltal lehetővé téve használatukat bel- és kültéren, öntisztuló és levegőtisztító hatású felületek kialakításához, fertőtlenítéshez, illetve hagyományos víztisztítási eljárások kiegészítéseként egyaránt – írták.
Mire lesz jó ez a mezőgazdaságban?
Arról a Szegedi Tudományegyetem részletesebb cikket közölt a témáról. Ebben arra a kérdésre is keresték a választ, hogyan lehet majd felhasználni a kutatás eredményeit a mindennapi életben?
A fiatal kutató szerint a kutatási terv magában hordozza annak a lehetőségét, hogy az eredmények hasznosíthatóak legyenek hagyományos víztisztítási eljárások kiegészítéseként. Eredményeink hozzájárulhatnak olyan katalizátorok fejlesztéséhez, melyek képesek lehetnek kielégítő hatékonysággal hasznosítani a mesterséges fényt és a napfényt is, ezáltal lehetővé téve használatukat bel- és kültéri alkalmazásokhoz, öntisztuló és levegőtisztító hatású felületek kialakításához, fertőtlenítéshez, illetve víztisztításhoz egyaránt.
Olyan gyakorlati tényezőket is tervezünk vizsgálni, mint az általunk előállított anyagok stabilitása, újrahasználhatósága, és felületen való rögzítése – mondta Gyulavári Tamás.
