Az idén tavasszal nem lesz gond a műtrágyával, a termelőink bekészítették a tavaszi fejtrágyázáshoz szükséges mennyiséget – mondta az elsősorban a mezőgazdasági társas vállalkozásokat képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkár-helyettese. Máhr András a magyar gabonaexport korlátozása helyett alkalmazható megoldáson kívül arról is beszélt, milyen következménye lesz az agrártermelésre annak, hogy átmenetileg leállította az ammónium-nitrát termelését a legnagyobb magyar műtrágyagyártó, a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek Zrt.
A cég az elszabadult gázárral és a dollárfolyammal indokolja az intézkedést, mondván, ilyen körülmények között nem tud gazdaságosan termelni. A Nitrogénműveknél hangsúlyozzák, hogy átmeneti a leállás, folyamatosan monitorozzák a helyzetet, hogy mikor indíthatják újra a termelést. A cégnél az ukrajnai háború teremtette rendkívüli helyzet és a több mint megduplázódott földgázárak mellett a kockázatok közé sorolták „a mezőgazdaság működésének piaci alapjait is beláthatatlan módon befolyásoló kormányzati döntéseket”, például a gabonaexport korlátozását – írta a 24.hu.
Kevesebb tápanyag jut a földekre
Máhr András azt valószínűsíti, hogy a szokásos mennyiséghez képest valamelyest kevesebb műtrágyát szórnak ki a gazdálkodók, az elszántabbak 15-50 százalék közötti spórolásról beszéltek a lapnak. Utóbbiak átlagosan legalább 20 százalékos terméskiesést jósolnak részben a nem teljes tápanyagutánpótlás, részben a csapadékhiány miatt. Hogy mi lesz a vége, annak megbecslésére senki sem vállalkozott. Ha gond lesz, akkor ősszel mutatkozik majd meg, mekkora a baj – mondta Máhr András. Iszonyú költségnövekedést vetít előre a gáz árának száguldása, a holland tőzsdén az orosz offenzíva megindítása előtt 120 eurón jegyezték, jelenleg ennek kétszerese körül volt az ár – fogalmazott a főtitkár-helyettes.
Sorban állnak meg a műtrágyagyárak
Március 9-én, szerdán közölte a Reuters és a Bloomberg, hogy a norvég Yara, a világ egyik legnagyobb műtrágyagyártója csökkenti ammónia- és karbamidtermelését Olaszországban és Franciaországban. A Yara tavaly szeptemberben már korlátozta a termelését a gázárak emelkedése miatt, de később nagyrészt visszaállította a gyártást. A földgáz árát az ukrajnai orosz invázió újabb és újabb rekordokra emeli, most a Yara azzal számol, hogy európai kapacitásait mintegy 45 százalékára fogja vissza. Egy másik nagy európai gyártó, a Borealis is közölte, hogy csökkenti az ammóniumnitrát előállítását, és fontolgatja a termelés leállítását.
A gabonaárak ugyancsak elszaladtak, néhány napja 14 éves csúcsra ért a búza és a kukorica jegyzése, de már az új termésre, szeptemberre sem ment 100 ezer forint alá a jegyzés. Ez további élelmiszerár-emelkedést vetít előre, ezzel együtt Máhr András azt mondja, hogy a termelők nehéz helyzetben lesznek, ugyanis a gabonaár-emelkedés elmarad a termelési költségek növekedésétől.
A magyar gabonaexport korlátozásának részletei
Nagy a bizonytalanság a piacon a kormány kihirdetett rendelkezése miatt, amivel a gabonaexportot korlátozza. A rendelet értelmében a kivitelt be kell jelenteni kell a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál, és az államnak 30 napja van arra, hogy eldöntse, gyakorolja-e a rendeletbe foglalt elővásárlási jogát az adott szerződésre. A termelők és kereskedők között teljes a tanácstalanság, a részletszabályokkal ugyanis még nem rukkolt elő az agrárkormányzat, a szakmai szervezettekkel pedig előzetesen nem egyeztettek. Mivel a rendelet azonnal életbe lépett, a folyamatban lévő szerződésekre is érvényes, tehát a megkezdett szállításokat meg kell állítani. Olyan is megesett, hogy a határról kellett visszafordítani a szállítmányt.
Ez azt jelenti, hogy nem teljesít a magyar szállító, a külföldi partner – a szerződésbe foglalt lehetőséggel élve – fedezeti vásárlásból kapja meg a terményt, a költségek így a magyar szállítót terhelik.
Jogászok egy része úgy véli, hogy a rendelet értelmében konkrét szerződésekbe áll bele a magyar állam, ezért onnan fogva neki kell viselnie a rendkívüli intézkedéssel járó költségeket, így a visszaszállítást, tárolást, vagy ha mégsem élt az állam az elővásárlási joggal, akkor az elállás miatti kártérítést. Kártalanításról azonban nincs szó a rendeletben.
Feldman Zsolt agrárállamtitkár a Hír Tv-ben azzal indokolta a lépést, hogy rendkívüli sokkhatás érte az európai gabonapiacot, a búza ára 2 hét alatt 60 százalékkal drágult az árutőzsdéken, és a hiánypszichózis olyan keresletet támaszt, ami nem kiszámítható. „Megelőző jelleggel” vezették be a bejelentési rendszert, amellyel „rajta tudjuk tartani a gabonakereskedelem ütőerén a kezünket” – fogalmazott.
Az állami felvásárlás lehetne az egyik megoldás
Raskó György egykori agrárállamtitkár és nagyvállalkozó úgy véli, nem volt ok arra, hogy korlátozásokat vezessenek be. A malmok, illetve a takarmánygyártók megfelelő készletekkel rendelkeznek, nem áll érdekükben, hogy a készleteikből exportáljanak. A Magyarországon megtermett gabona durván 30 százalékát szokták exportálni, de Máhr András azt mondta, hogy az idén nehezen ment a kivitel a magas árak miatt, sőt az etanolgyárak még importáltak is. A főtitkár-helyettes felvetette, hogy a magánszerződésekbe történő beavatkozás mellett más eszköz is volna a kormány kezében az ellátás biztosítására: az állam piaci áron vásárolhatna stratégiai készletet, ahogy ezt korábban tette. Létezik is még az az állami cég, amelyik valaha ezt a feladatot látta el, TIG Tartalékgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek hívják, és jelenleg végelszámolás alatt áll – írták.
