Az Egyesült Királyság kormánya 3,3 millió font támogatást adott tudósoknak a gyepgazdálkodás eredményesebbé tételére, a lóhere potenciáljának kutatására, hogy csökkentsék a nitrogénműtrágyáktól való függőséget. Ahhoz, hogy a kormány 2050-re elérje a nettó nulla célkitűzést, az állattenyésztésből származó üvegházhatású gázok kibocsátását 2035-ig 78%-kal kell csökkenteni.
Eközben a világ népessége az előrejelzések szerint 2050-re eléri a 10 milliárd főt, az élelmiszerek iránti kereslet pedig növekedni fog. 70%-kal.
Az Egyesült Királyság juh- és szarvasmarha-tenyésztése túlnyomórészt füves legelőkön alapul, amelyek kémiai nitrogénműtrágyát használnak az állatállomány takarmányozására használt fű termesztésére. Jelenleg 1 tonna nitrogén műtrágya gyártási folyamata akár 8 tonna szén-dioxidot is felszabadíthat.
Kormányzati támogatás a lóhere és más hüvelyesek potenciáljának felszabadításához
A lóhere és más hüvelyesek képesek „megkötni” saját nitrogénjüket a légkörből, és ezt megoszthatják az ugyanazon a területen termő fűvel. Ezért az Egyesült Királyság kormánya finanszírozta azt a kutatást, amely lehetővé teszi a tudósok számára, hogy kiaknázzák a lóhere és más hüvelyesek potenciálját a műtrágyahasználat és az állattenyésztési ágazat kibocsátásának csökkentése érdekében.
Ez a kutatás megváltoztathatja az állattenyésztést szerte a világon, segítve az országokat a kibocsátás csökkentésében.
A walesi Aberystwyth Egyetem kutatóintézete , az IBERS tudósai megvizsgálják a vörös és fehér lóhere és egy másik hüvelyes növény, a Birdsfoot Trefoil azon képességét, hogy javítsák az állatállomány termelékenységét, miközben csökkentik a kémiai nitrogénfelhasználást.
A Germinal és Aberystwyth egyetemek új hüvelyes fajtákat fejlesztettek ki, amelyek az éghajlatváltozás miatt jobban ellenállnak a szarvasmarhák és juhok legeltetésének, valamint a szélsőséges időjárásnak. Olyan vegyületeket tartalmaznak, amelyek csökkenthetik a szarvasmarhák és juhok metánkibocsátását.
A kutatás farmon végzett kísérleteket is magában foglal majd annak meghatározására, hogyan támogassák a gazdálkodókat a nettó nulla cél elérésében.
Csökkenteni a műtrágya használatát
Dr. Christina Marley, az Aberystwyth Egyetem IBERS munkatársa elmondta: „Ez a projekt valóban segíthet csökkenteni a műtrágyák használatát és a mezőgazdasági kibocsátásokat. A cél az, hogy a legtöbbet hozzuk ki a lóhere és más hüvelyesek azon képességéből, hogy természetes módon növeljék a nitrogénszintet az Egyesült Királyság gyepeiben.
Nagyon várjuk, hogy együtt dolgozhassunk az állattenyésztőkkel, hogy megértsük, hogyan lehet a legjobban felhasználni ezeket az új hüvelyeseket a valódi gazdálkodási rendszerekben. Nagyon sok lehetőség rejlik ezekben az egyes őshonos növényeinkhez való alkalmazkodásban, mivel mi, mint társadalom, szélesebb körű közös erőfeszítéseket teszünk az éghajlatváltozás leküzdésére.”
A nitrogén nélkülözhetetlen tápanyag a fűtermesztéshez
Paul Billings, a Germinal UK & Ireland ügyvezető igazgatója elmondta: „A nitrogén nélkülözhetetlen tápanyag a fűtermesztéshez. Enélkül nem tudnánk megtermelni azt a füvet, amelyre szükségünk van állataink etetéséhez, valamint a szükséges tej- és hústermékek előállításához. A nitrogénműtrágyák azonban gyártásuk és szállításuk során az üvegházhatású gázok kibocsátásának, valamint a szántóföldi veszteségeknek, például a dinitrogén-oxidnak és az ammóniának is az egyik fő forrását jelentik. Ezek a vízi útjaink nitrátveszteségének forrásai is.”
Billings hozzátette, hogy drágák, és a gazdálkodók óriási ingadozást tapasztaltak az árakban, különösen az elmúlt 2 évben, amikor az áringadozások 300% körüliek voltak.
„A kormányok világszerte jogosan mondták, hogy csökkentenünk kell a nitrogénműtrágyáktól való függőségünket. Megoldásra van szükségünk. A hüvelyesek, például a fűvel termesztett fehér és vörös lóhere képesek megkötni a nitrogént a levegőből, de kibocsátás nélkül. Egy jelenlegi, jó lóheretartalmú gyep átlagosan évi 100-150 kg nitrogént tud megkötni hektáronként. Ebből a lóhere körülbelül 75 kg-ot használ fel magának. A többi a fű rendelkezésére áll.”
Hozzátette: „De mi lenne, ha maximalizálnánk a lóhere nitrogénmegkötő képességét azáltal, hogy elegendő lóherével rendelkezünk, amely meg tud maradni a gyepben, és a megfelelő talajmikrobákkal és megfelelő tápanyagokkal párosítjuk?”
Hogy megszűnjön a vegyszeres nitrogénműtrágyák alkalmazása
„Ezt egy olyan irányítási megközelítésbe is be kell zárnunk, amely támogatja a gazdálkodókat, és megadja nekik azokat az eszközöket és információkat, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy ez kereskedelmi környezetben működjön, és profitot termeljenek” – jegyezte meg Billings.
„Ez az, amit szeretnénk elérni a Project NUE-Leg segítségével. Szeretnénk elérni, hogy a lóhere légköri nitrogénmegkötő képessége háromszorosára növekedjen hektáronként évi 300 kg nitrogénig, és ezáltal megszűnjön a vegyszeres nitrogénműtrágyák alkalmazása.
Ez a projekt valóban átalakítja a gyepgazdálkodást az Egyesült Királyságban és világszerte. Változó lehet a kibocsátás csökkentésében és a gazdaságok jövedelmezőségének támogatásában. Ebben az összefüggésben nagyon hálásak vagyunk az Egyesült Királyság kormányának ezért a finanszírozási díjért, amely lehetővé teszi, hogy ez a fontos projekt továbblépjen a következő farmon végzett tesztelési és bizonyítási fázisba” – mondta.
(Forrás: dairyglobal.net)
