A gabonafélék és a hüvelyesek nagy részét az EU területén, vagy az unióval szomszédos területeken termelnek meg a gazdálkodók. Az exportőröknek emiatt nehéz versenyezni a helyi nagy termelőkkel. Ezért egyre inkább az egyedi termékekkel lehet piaci lehetőségeket találni. A modern táplálkozási szokások miatt egyre inkább nyit a piac az olyan különleges gabonafélék felé, mint a quinoa, az amaránt, a chia és a zöld durumbúzából készülő freekeh. Néhány rizsféle és hüvelyes is hasonlóan népszerű lehet a jövőben.
A témát az Agrárszektor írta meg, ezt az anyagot szemléztük. Bár a legtöbb gabona – mint például a rozs és a zab – elsősorban Európából származik, a fejlődő országok gabonabehozatala egyre növekszik. Ezek sokszor olyan gabonafélék, amelyeket a réspiacokon adnak el. Ilyenek a különleges eredetű vagy jellegű gabonafélék is. Az import gabonaféléknél ugyanakkor még vannak olyan termékek, amelyek kereslete változó képet mutat (mint például a köles, az amaránt, vagy a teff). Bizonyos termékek az elmúlt évek során népszerűvé váltak az élelmiszerekben, mint a quinoa és a hajdina. Ennek köszönhetően az importból való részesedésük is egyre nagyobb. A növekvő kereslet pedig várhatóan növelni fogja a speciális gabonafélék piacának részesedését is az olyan gabonafélék esetében, mint a tönköly, a zab és a kamut.
Szintén növekszik az egyes rizsfajták fogyasztásának aránya. Az ázsiai ételek terjedésével megnövekedett az igény az olyan aromás rizsfajták iránt, mint például a jázminrizs, a basmati rizs, vagy éppen a vadrizs (indiánrizs). A fejlődő országok kis és közepes méretű vállalkozásai számára pedig a magasabb értékű magvak (chia, szezám, tök, kender) piaci lehetőségei szélesedtek. A magvak nagy részének piaci értéke ugyan az Agrárszektor cikke szerint ingatag, de a fogyasztók új termékek iránti érdeklődése és a termékfejlesztések gyakran kedvező hatásúak a jövőbeli növekedésre.
A hüvelyesek között is van lehetőség a piacon
A gabonafélék kereskedelmi lehetőségeihez mérten a hüvelyesek piaca viszonylag kicsi. Ám a kereslet kínálathoz képest gyorsabb növekedése a termékek értékének emelkedéséhez vezet. A legnagyobb európai importőr az Egyesült Királyság, Olaszország és Spanyolország. Az európai piac főként csicseriborsót, vesebabot és fehér borsóbabot hoz be a fejlődő országokból. A hüvelyesek fogyasztása pedig Európában Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban a legmagasabb – írja az Agrárszektor.
