A kukorica hiánytüneteinek kezeléséről nem csak profi termelőknek

A növénytermesztőknek az ismert makroelemeken (pl. nitrogén, foszfor és kálium) kívül mikroelemeket (pl. bór, cink, mangán, molibdén, réz és vas) is ki kell juttatnunk. Annál is inkább, mert utóbbiakat a növények maguk nem tudják előállítani. A tápelemeket időről-időre pótolni kell, csak nem mindegy, hogy melyik növénynek mikor és milyet juttatunk ki. A KALI Akadémia keretében ebben a témában már több előadást hallhattak a résztvevők. Utoljára, május 8-án, a kukorica tápanyagfelvétele és hiánytünetei kerültek sorra. Dr. Zsom Eszter és Dr. Patrick Lawson, a K+S Minerals and Agriculture GmbH szaktanácsadói beszéltek a témáról.

Mint elhangzott, a kukorica káliumból, illetve nitrogénből igényli a legnagyobb mennyiséget. Ehhez képest a foszfor-, magnézium- és kénigénye lényegesen kevesebb. Meglepő lehet, hogy magnéziumból körülbelül fele annyi kell neki, mint foszforból. Ennek ellenére, valószínűleg nagyon kevés olyan termesztő van az országban, aki a kijuttatott foszformennyiségnek a felét, vagy azt megközelítő mennyiséget ad magnéziumból a kukoricának.

Dr. Zsom Eszter
a K+S Minerals and Agriculture GmbH hivatalos partnere

Dr. Patrick Lawson
K+S Minerals and Agriculture GmbH

A tápanyagfelvétel a virágzás időszakában befejeződik. Ezután már nincs túl sok értelme tápanyagot kijuttatni, hiszen ilyenkor a növény már azzal foglalkozik, hogy a megtermelt szénhidrátokat elszállítsa a kukoricaszemekbe, a kukoricacsövek irányába. A tápanyagfelvétel nagyon intenzív, főleg káliumból és nitrogénből. Az első néhány hét is kritikus a kukorica szempontjából, és mivel hirtelen nagy zöldtömeget növeszt, ezért a nitrogént, a foszfort, a káliumot érdemes már a vetés előtt odaadni neki, és 2-3 hét múlva nitrogén fejtrágyázást alkalmazni.

Az előadók felhívták a figyelmet egy olyan paraméterre, ami meghatározza azt, hogy a kijuttatott tápanyagoknak melyik része fölvehető. Ez a talajnak a kémhatása, azaz a pH-értéke. Érdemes tudni, hogy a kukorica szempontjából a semlegeshez közeli kémhatású talaj a legelőnyösebb. Meszes kémhatású talajból vannak olyan tápelemek, amelyek nem fölvehetők. Ilyen a réz, a cink, a mangán, a vas és az alumínium, valamint a foszfor felvehetősége is problémás. Vannak továbbá olyan területek is az országban, ahol a talaj savanyodása jellemzőbb. Ott a magnézium és a foszfor felvehetősége okoz gondot. Tehát érdemes tisztában lenni a talajunk kémhatásával, és ha az a tápanyagfelvétel szempontjából nem kedvező, akkor érdemes az olyan elemeket, mint például, a vasat, a mangánt, a rezet és a cinket levélen keresztül adni.

Nitrogén hiánytünetei

A nitrogénhiány egyik árulkodó jele általában a kukoricanövény lassú és a kukoricalevelek csökkent növekedése. Ilyenkor levélelhalás, levélklorózis következik be az idősebb leveleken. Azért azokon, mert a nitrogén nagyon mobil, könnyen mozog a növényben. Ha nitrogénhiánytól szenved a kukorica, a növény világoszöld a tetejétől a talpáig, és ez a világos szín akár a sárgába is átfordulhat. Ez a sárgulás „V” alakban mutatkozik meg és a levél csúcsától indul. Érdemes tudni, hogyha egyoldalúan nitrogénnel trágyázzuk a kukoricát, de ez igaz bármely növényre, akkor ez fellazítja a növény szöveteit, és így sokkal fogékonyabb lesz a gombás megbetegedésekre.

A nitrogén hiánytünetei kukoricánál
A nitrogén hiánytünetei kukoricánál

A foszfor hiánytünetei

Hallhattuk, hogy a foszfor hiánytünete is először az idősebb leveleken jelentkezik, hiszen a foszfor is könnyen mozog a növényben. Ilyenkor kékes-lilás-vöröses elszíneződést látunk a levél fonákján, vagy egy kifejezetten méregzöld színt mutat a kukorica. Azt is láthatjuk, hogy a hajtások kicsit nyúltabbá válnak. Ha az állomány kapott foszfort, hűvös időben mégis előfordulhat, hogy produkálja a lilás elszíneződést, mert ilyen időben lelassul a tápanyagfelvétel. Ha kapott foszfort ez az állomány, és fölmelegszik az idő, be fog indulni a tápanyagfelvétel, és fel fogja venni azt a kukorica.

A kálium hiánytünetei

A kálium hiánytünetei kukoricánál
A kálium hiánytünetei kukoricánál

A kálium felvétele a virágzás alatt a legnagyobb, és a fiatal levelekben a legmagasabb a káliumtartalom. Ez is azzal magyarázható, hogy a tápelem könnyen mozog a növényben. Emiatt a hiánytünete szintén először az idősebb leveleken mutatkozik: sárgulás indul el a levél csúcsától, és halad szépen a levél szélén keresztül. A tünetek láttán elszáradásra is gondolhatunk, és nem véletlenül. A kálium a felelős ugyanis a gázcsere nyílások szabályozásáért, amiken keresztül távozik a víz a növényekből. Ha a gázcsere nyílások megfelelően működnek, akkor tökéletesen tudnak zárni. Ha káliumhiány van, a zárósejtek petyhüdtebbek, a légrések nem tudnak tökéletesen záródni, és a növény gyakorlatilag 0-24 órában párologtatja feleslegesen a vizet. Tehát az ilyen tüneteket nem csak a szárazság, hanem adott esetben a kálium alultápláltság is okozhatja.

Elmondhatjuk, hogy a tápelemek közül a káliumból igényli a legtöbbet a kukorica. Ismert továbbá, hogy a megfelelő káliummennyiség jobb nitrogénhasznosulást eredményez, és segíti a jobb fehérjeképződést is.

A résztvevők megtudhatták, hogy a kálium szükséges továbbá a kukorica egészséges növekedéséhez, valamint a megtermelt szénhidrát növényen belüli elszállításához. Ez a szállítás történhet a gyökérzet irányába, ezzel a növekedést segítve, de történhet a magvakba is később, vagy a kukoricaszemekbe. A kálium a cukorképző tápelemek közé tartozik, tehát cukorképzés nélküle nem lehetséges. Nélkülözhetetlen tápelem továbbá a szemképződéshez, ahhoz, hogy a csöveken minden szem teljesen kifejlődjön.

A magnézium hiánytünetei

Ismert, hogy a magnézium – a nitrogénnel együtt – a klorofil központi építőeleme. Nélkülük nincs fotoszintézis. Amellett, hogy a magnézium számos anyagcsere-folyamatot szabályoz, néhány mázsával növeli a kukoricatermést. Hiány esetén, ami szintén legelőször az idős leveleken mutatkozik, a levélerek közti rész sárgulni kezd. A magnéziumhiányos növények sokkal érzékenyebbek a napsugárzásra. A másik, ami fontos, hogy mivel a kukorica is hirtelen növeszt nagy zöldtömeget, így szüksége van a klorofiltermelésre a fiatalabb levelekben és az újabb hajtásokban is, és ha nem jut elegendő magnéziumhoz a talajon keresztül, a fiatalabb hajtások létrehozásához, akkor képes az idősebb levelekből a klorofilt is felbontani ezért. Ezeknek a lebontott klorofilmolekuláknak az eredménye az, hogy a levelek erei között ez a sárgulás, csíkozottság mutatkozik, hiszen ezek azok a sárga részek, ahonnan a klorofil, a levél zöldje lebomlott. Azt se felejtsük el, hogy a mai nagytermésű kukoricahibridek esetében, ahol már nagyobb adagú káliumot, nitrogént és foszfort használunk, ott a magnéziumadagokat is muszáj hozzáemelni ezekhez a tápanyagszintekhez.

A magnézium hiánytünetei kukoricánál
A magnézium hiánytünetei kukoricánál

Hiszen önmagában az, ha a nitrogén-, foszfor- és káliumadagokat megemeljük, és nem emeljük hozzá a magnéziumot, akkor ez is indukálhat relatív magnéziumhiányt.

Dr. Patrick Lawson rámutatott, hogy nagyon fontos a növényben, a növényi nedvek áramlása, ami segít abban, hogy a szénhidrátok valóban eljussanak a magvakba, de a növény saját testének a felépítéséhez is szükséges ez a szállítási folyamat. Ehhez magnéziumra is és káliumra is szükség van. A kálium egyrészt a cukorképzéshez is, és a szénhidrátoknak a szállításához is kifejezetten szükséges. A magnézium pedig azért fontos még, mert aktívan vesz részt az enzimek képzésében, és az enzimképzésben van egy enzim, amely minden energiaigényes folyamatnál megjelenik a növényen belül. Tehát magnézium nélkül ezek az energiaigényes folyamatok sem tudnak lejátszódni, és a megfelelő szénhidrátok sem tudnak elszállítódni. Tehát ez az oka annak, hogy a szemek jól tudnak telítődni. Ez egy pici trükk, hogyha már kifejlődött a kukoricacső, és jól berakottak a kukoricaszemek, akkor azok valóban érjék el a maximális méretüket.

A Kieseritről

Létezik egy természetes ásvány, a Kieserit, ami a kukorica, a napraforgó, valamint a kalászosok számára abszolút előnyös, hiszen talajon keresztül adható, gömbölyű szemcséi vannak, és kifejezetten jól lehet vele magnéziumot pótolni. A Kieserit teljesen egyedi, mert egyedülálló összetételű. A feldolgozása során semmilyen olyan vegyi folyamaton nem megy át, ami vegyszerré vagy műtrágyává alakítaná, és elvenné a természetességét. Egy olyan ásványról van szó, amelyet letisztítottak a többi kis sótól, és nagy hatóanyag tartalmú gömbölyű ásványokká és szemcsékké gyúrták össze. Gyakorlatilag bármikor alkalmazhatjuk, akár még hóra is kiszórható. Hatóanyaga, a magnézium és a kén is vízben oldható, ezért nagyon könnyen fel tudják venni a növények. Mivel a magnézium a nitrogénhez nagyon könnyen kimosódik a talajból, ezért érdemes a Kieseritet minden évben odaadni a kukorica, a repce és a búza számára is. Ez az egyik legkoncentráltabb kén és magnéziumpótlásra alkalmas gömbölyű szemcséjű, granulált ásványi trágya.

A Kieserit egy granulált magnézium- és kéntartalmú műtrágya, melynek hatóanyagai teljesen vízoldékonyak, így a növények azonnal hasznosítani tudják
A Kieserit egy granulált magnézium- és kéntartalmú műtrágya, melynek hatóanyagai teljesen vízoldékonyak, így a növények azonnal hasznosítani tudják

Összekeverhető egyébként mono műtrágyákkal is, ráadásul így sokat spórolhatunk, ha egy menetben juttatjuk ki, például, a foszforral, káliummal. Ami még óriási előnye, hogy megvédi a növényt a napégéstől vagy a hőség okozta szárazságtól. Ha még vetés előtt megkapja a kukorica, sokkal nagyobb gyökérzetet tud növeszteni. És a gyökérzet nem csak nagyobb lesz, jobban átszövi a talajt, és így több tápanyagot, vizet fog tudni felvenni a növény, hanem rugalmasabb szövetet is alakít ki a gyökéren belül. Ez az áttelelő állományoknál, például a repcénél lehet fontos. Amikor a talaj megfagy, majd napközben felenged a meleg vagy a napfény hatására, akkor a gyökerek szakítópróbának vannak kitéve, és a jól táplált gyökérzetű növények –például a káliummal, magnéziummal jól ellátottak-, azok ezt a szakítópróbát könnyebben kiállják. Tehát a legjobb az, ha időben kitesszük a Kieseritet. A készítmény egy 25%-os magnézium- és egy 20%-os kéntartalmú granulált ásványi trágya, mindkét tápanyagot teljesen kijuttatható formában tartalmazza. Jól alkalmazható bármelyik kultúránál, amelyiknek kénre és magnéziumra van szüksége.

Ez a kiváló minőségű német termék annyira kíméletes feldolgozáson megy keresztül, hogy bio vagy öko gazdálkodásban is engedélyezett a használata – hangsúlyozta Dr. Zsom Eszter.

Adagolása közepes magnézium ellátottságú talajon

Döntő a műtrágyák esetében, hogy a hatóanyagaik vízoldható formában vannak-e. A magnézium lehet magnézium-karbonát, magnézium-oxid, magnézium-hidroxid is, de a magnézium-szulfát az forma, ami leginkább vízoldható, ezért ez a jó választás a növények számára.

A kén hiánytünetei

Kén esetben elsőként a fiatalabb leveleken kell keresni a tápanyaghiány tüneteit, ami itt is sárgulásban jelentkezik, ezért könnyű összetéveszteni a nitrogénhiánnyal. Ráadásul törpe maradhat a növény, ami szintén előfordul a nitrogénnél. A pontos diagnózishoz levélanalízisre van szükség. A kénhiányos helyzetet kiválóan lehet orvosolni. Kis mérték esetén levélen keresztül gyorsan be tudunk avatkozni, nagyobb mértékű hiány esetében azonban muszáj talajon keresztül a lehető legtöbb kén kijuttatása a kukoricára. A korábban említett Kieserit nem is a magnézium-, hanem a kéntartalma miatt vált ismertté. Sok termelő kedveli, mivel nem savanyítja a talajt, ugyanakkor 20% elemi kénként, vagy SO3-ban 45% ként tartalmaz, bizonyos nitrogéntrágyáknak kiváló kiegészítője. Tehát ha valaki még a tavaszi nitrogén trágyázást fontolgatja, akkor a nitrogéntrágyának hasznosulását kiválóan elősegíti a Kieserit, érdemes kipróbálni.

A kén azon túl, hogy fokozza a nitrogén hasznosulását, növeli a kukorica betegségellenállóságát,

A kalcium hiánytünetei

A kalcium a makroelemekkel ellentétben alig mozog a növényben, így a hiánytünetek először a gyorsan növő, fiatal részeken lesznek tapasztalhatók. Az ilyen gyorsan növő részek a magvak, a szárvégek és a fiatal levelek. Ha barnuló hajtásvégeket látunk, akkor érdemes megfontolni egy kalciumos levéltrágyázást.

A kalcium hiánytünetei kukoricánál
A kalcium hiánytünetei kukoricánál

A vas hiánytünetei

A vas, mivel mikroelem, így a tünetei lényegesen ritkábban jelennek meg a kukoricánál. A fiatalabb leveleken mutatkozik először. A vashiány inkább meszes, 7-es pH értékű talajokon szokott jelentkezni, és azokon is akkor, ha jelentős a taposás vagy ha sokat öntöznek. Ilyenkor kiszorul a levegő a talajból. Ezen a vas levéltrágyázás segít valamit, de érdemesebb inkább a talaj levegőztetését megoldani, és a pH-t beállítani.

A bór hiánytünetei

A bór hiánya hiányos megtermékenyüléshez vezet, szerepet játszik továbbá a sejtfalképzésben és a vízháztartás szabályozásában. Hiány esetén a pollentömlő nem tud megfelelően működni, és a kis magkezdemények nem tudnak kellőképpen megtermékenyülni, és kicsit aszott szemek fognak keletkezni.

A mangán hiánytünetei

Mangánhiány esetén a kukoricacsövek az alábbi képen látható állapotban „fejlődnek ki”, amit az EPSO Combitoppal és az EPSO Microtoppal lehet orvosolni.

A cink hiánytünetei

A cinkre érdemes jobban figyelni, mert a kukorica egyértelműen a cinkérzékeny növények közé tartozik. Azonban ahhoz, hogy a tápelem be tudja tölteni a szerepét, a gyökérzónában folyamatosan jelen kell lennie. Az ideális az lenne, ha az első hathetes fejlődése során a talajon keresztül is kapná a cinket a növény. Ez a tápelem nagyban szabályozza a kukorica sejthártyáinak a stabilitását, a cukrok és aminosavak kiáramlását. Meggátolja továbbá a talajban lévő gombás betegségeket a spóraképzésben, így védelmet nyújt a fuzárium ellen is.

Mivel nehezen mozog a növényben, ezért a fiatalabb leveleken mutatkozik először a hiánya. A cinkhiányos növények szintén érzékenyek a fényre, tehát itt is a klorofil bomlását láthatjuk a leveleken.

Elhangzott, hogy a hiányt megakadályozhatjuk, egyrészt EPSO Combitoppal levélen keresztül akkor, ha nem kapott a talajon keresztül cinket a kukorica, de nagyon sokféle egyéb cinkkészítmény is kapható a piacon. Vannak cink-szulfátok, oxidok, karbonátok, kloridok, nitrátok, a lényeg az, hogy mindenképpen vízben oldható formátumot válasszunk, hiszen ez dönti el a cinkkészítmény hatékonyságát. Érdemes cink-szulfátot választani, hiszen ennek az oldékonysága a legnagyobb. A cink-oxid nem is oldódik a vízben, tehát azt nem tudja a növény fölvenni.

A cink hiánytünetei kukoricánál
A cink hiánytünetei kukoricánál

A réz hiánytünetei

A réz is kevésbé mozgékony a növényben, azonban fontos szerepe van, mert részt vesz a fehérje szintézisben, valamint a vassal együtt a nitrátredukcióban. Hiányára inkább érzékeny az árpa, a búza és a zab. Ilyenkor a levélcsúcsok kifehéredését vehetjük észre először, ami aztán a levelek besodródásával folytatódik. Kukorica esetében nagyon ritkán lehet találkozni rézhiánnyal. Mivel antagonizmusban áll a vassal, a mangánnal, és a cinkkel, gyakran ezek egyszerűen kiszorítják a rezet.

A webinárium záró részében a részvevők kérdéseket tehettek fel az előadóknak. A szaktanácsadók válaszaiból a következőket tudhattuk meg:

A kálium-szulfát és kálium-klorid teljesen vízoldható anyagok, a feloldódás attól függ, hogy mikor éri víz a káliumot. Átlagos időjárást és átlagos csapadékmennyiséget feltételezve, maximum kettő hónap alatt teljesen felhasználja a növény a kijuttatott mennyiséget.

A magnézium pótlása szulfát formájában mind talajon, mind levélen keresztül eredményes, de a hatékonysága nagyon különböző. Levélen keresztül egy 10 kilós EPSO Top levéltrágyázással körülbelül másfél kilogramm magnéziumot, és egy kilogramm ként pótlunk. Ha egy mázsa Kieseritet szórunk ki, akkor azzal 25 kilogramm magnéziumot és 20 kilogramm ként pótolunk. Tehát talajon keresztül eredményes a magnézium pótlása. Azonban szárazság esetén muszáj, hogy levélen keresztül végezzük a pótlást kiegészítésként.

Vízhiányos állapotban egyik tápelem sem segít önmagában a stressz csökkentésében. Azonban vannak még olyan talajon keresztül kijuttatható anyagok, főleg vízoldható formában, amikor vizet is pótlunk a növényeknek. Vízhiányos állapotban egyik tápelem sem tud dolgozni, akkor muszáj valahogy vízhez jutnia.

Az EPSO Topot és Kieseritet Debrecen környékén, a KITE Zrt.-nél, Nagykálóban, Derecskén, a Balmazújvárosi úton a Chemical-Seed Kft.-nél, Debrecenben, Hajdúböszörményben a Farmmix Kft-nél lehet megvásárolni.

Határértékeket a növényelemzés eredményeinek értékeléséhez emailben, a zsom.eszter@t-online.hu címen vagy a 30/ 2320154-es telefonszámon lehet kérni.

Csövek rossz termékenyülése esetén ránézésre nem lehet tudni, hogy tápelemhiány vagy a kevés pollen okozta a hiányos csőképződést.

A kálium feloldódása a talajban függ a levegő és a talaj hőmérsékletétől, valamint a lehullott csapadék mennyiségétől. Száraz talajban nem oldódik a kálium és nincs tápanyagfelvétel sem, így meg kell várni a csapadékot vagy a nappali-éjszakai hőmérséklet ingadozásából eredő páralecsapódást vagy öntözni kell. Hogyha csapadékos az időjárás, akkor sokkal könnyebben feloldódik, minimum 5 hét, maximum 3 hónap alatt. Ha látjuk már, hogy sárgul a növény, és mutat magnéziumhiányra utaló tüneteket, akkor minél hamarabb be kell avatkozni. A leggyorsabban ezt az EPSO termékekkel tehetjük meg. A Combitop még az EPSO Topnál is eredményesebb a kukorica esetében, hiszen a magnézium-szulfát mellett cinket és mangánt is tartalmaz, és a cink és a mangán egy nagyon fontos enzimnek, a szuperoxid-diszmutáz enzimek az összetevője, ami a sejteknek a méregtelenítésében játszik szerepet. Ezáltal a növény sokkal robosztusabb, sokkal rezisztensebbé válik.

A következő online előadásra, amelynek témája a napraforgó hiánytünetei, 2020. május 28-án 10-11-ig kerül sor, már most lehet jelentkezni erre a linkre kattintva.

Illetve a vállalat követhető még a Facebookon ide kattintva.

——————————————————————————————————————–

A K+S Minerals and Agriculture GmbH magas minőségű termékeket kínál, melyek káliumot (K), magnéziumot (Mg), ként, (S), bórt (B), mangánt (Mn) és cinket (Zn) tartalmaznak a növények által azonnal felvehető formában és a növény számára kedvező összetételben. A 60er Kali (kálisó) a legkeresettebb termékük. Ez az univerzális monoműtrágya főként a főbb szántóföldi növények trágyázására használatos, legtöbbször kalászosokban és kukoricában alkalmazzák. Ásványi trágya különlegességeik az előbb említett növényeken túlmenően azoknál a növényeknél használatosak, amelyeknek magasabb a kálium-, magnézium- vagy kénigényük, pl. napraforgó, repce, burgonya. A KALISOP, Patentkali, ESTA Kieserit és EPSO Top elsősorban a kloridérzékeny növényeknél használatosak, pl. burgonya, szőlő és zöldségkultúrák.

Az EPSO Top, SOLUMOP, soluSOP és HORTISUL tápoldatozásra is használhatóak, melynek egyre nő a jelentősége.

Mivel a növények tápelem igénye eltér, a K+S Minerals and Agriculture szaktanácsadói felkészült szakemberek, hogy segítsék a gazdálkodókat nélkülözhetetlen információkkal ellátni növényei optimális tápanyaggal történő ellátása érdekében.

(x)

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Elsősegély a hiánytünetek kezelésére A magas termés eléréshez a termesztett haszonnövényeink számára biztosítanunk kell a megfelelő tápanyagot a szükséges mennyiségben. Ez azonban egyált...
A növény beszél hozzánk, aki érti, annak terméstöb... A növénytermesztésben az ismert makroelemeken (pl. nitrogén, foszfor és kálium) kívül mikroelemeket is ki kell juttatnunk. Annál is inkább, mert a mi...
Tudjon meg többet a kukorica hiánytüneteiről – onl... A kukorica termésmennyisége az elmúlt évtizedben növekvő tendenciájú. Az intenzív fejlődés időszakában nagy mennyiségű zöldtömeget termel. Az egyre n...
A napraforgó hiánytüneteinek kezeléséről profi és ... Minden növénytermesztő tudja, hogy a tápelemeket időről-időre pótolni kell, csak nem mindegy, hogy melyik növénynek mikor, mennyit és milyet juttatun...