A magnézium egy kicsit a háttérben lévő tápelem, mert sokan alábecsülik a szerepét a növénytermesztésben. A talajvizsgálatokból gyakran kimarad, míg levélanalízissel nehéz meghatározni. A legtöbb trágyázási szaktanácsból is kihagyják, hiszen inkább a nitrogénra, a foszforra és a káliumra fókuszálnak annak ellenére, hogy számos növény magnéziumigénye megközelíti a foszforigényét. A hiánytünetek viszonylag jól felismerhetők, azonban azt, hogy mit tehetünk ellene, hogyan szüntethetők meg, és milyen okok miatt érdemes magnéziumot pótolni, sok gazda előtt nem ismert. Éppen ezért tartott Dr. Zsom Eszter és Dr. Heike Thiele a K+S Minerals and Agriculture GmbH szaktanácsadói webináriumot a témában.
A talajban található a növények számára azonnal felvehető magnézium és van olyan, ami nem vagy nehezen hozzáférhető. A talaj magnéziumtartalmának 98%-a az utóbbi csoportba tartozik, ásványokhoz, kőzetekhez, agyaghoz vagy humuszhoz kötötten találhatók meg. A kicserélhető magnéziumtartalom még a 2%-ot sem éri el. Hogy pontosan mennyi, az a hőmérséklettől és a talaj pH-jától függ. A növény számára felvehető magnézium ugyanakkor, ami a talajban oldott formában található, mindössze 0,1%. Ezért nagyon fontos, hogy a növényeket támogassuk meg és juttassunk ki nekik ilyen tápelemet akár szerves-, akár ásványi trágya formájában.
Ha magnéziumot juttatunk a talajba a trágyázás során, akkor ilyenkor a talajoldatba jutott magnézium arányát tudjuk jelentősen megnövelni, ami a növény számára azonnal felvehető. A tápelem könnyen mozog a talajban és a talajoldatban a gyökerek irányába, ami egyúttal azt is jelenti, hogy könnyebben ki is mosódhat. Ebből következik, hogy a magnéziumot csak a megfelelő időpontban érdemes kijuttatni, abban a pillanatban, amikor a növénynek szüksége van rá.
A magnézium felvehetőségét a talaj pH-ja is befolyásolja. A semleges (7-8-as) pH az optimális, azonban, ha nagyon savanyú – 5,5 alatti – a talaj kémhatása, akkor a magnéziumnak csak 85%-a, ha 4-es, már csak 55%-a felvehető. Ezért, aki savas talajon gazdálkodik, az először a talaj kémhatását állítsa be, hogy a tápanyagok hasznosulása megfelelő legyen.
A magnézium kimosódását a talaj kötöttsége is befolyásolja. Lazább szerkezetűből több mosódik ki, de ennek mértéke az évszakoktól is függ. Télen és ősszel számíthatunk a legnagyobb veszteségre. Évente 18-25 kg magnézium képes kimosódni hektáronként, ezért legalább évente ezt a mennyiséget javasolt pótolni. Különösen odafigyelve erre a lazább szerkezetű talajoknál, de kötött talajoknál is hektáronként 20 kg-mal kell számolni.
Ha alacsony a magnéziumszint, akkor a felvett kevés magnézium 99%-a fog a hajtásba jutni, és a növény csak 1%-ot fog gyökérnövekedésre fordítani. Ebben az esetben a növény mindenképpen a föld feletti részek kifejlődésére fókuszál, hogy ott minél kevesebb magnéziumhiány legyen. Kis gyökérrel a növény sokkal kevesebb vizet és tápanyagot tud felvenni, így a növény termése kisebb lesz.
A növény a gyökéren keresztül jelentős mennyiségű magnéziumot tud felvenni, viszont, ha kevés kálium áll a növény rendelkezésére, akkor a bejutott magnézium 97%-a a hajtásokba jut és csak 3% fordítódik a gyökérnövekedésre – gabonák esetében.
A magnézium szállításában tehát a kálium kiemelt szerepet játszik. A kálium és a magnézium együtt felelősek a tápelemeknek és később a megterhelt szénhidrátoknak a szállításáért.
Ha foszforból van kevés a növény környezetében, a föld feletti részek akkor sem ideálisan növekednek, bár „már” a magnézium 77 %-a jut a hajtásba és “csak” 23%-a a gyökérbe.
A burgonya esetében, már a kifejlett növényről beszélve, a kálium 11%-a a levelekben szárban és gyökérben, míg 89%-a a gumóban használódik fel. Ez azt jelenti, hogy ha betakarítjuk a termést és csak a gumókat hozzuk el a területről, akkor jelentős mennyiségű káliumot is elviszünk, amit pótolni kell, mert a burgonya kifejezetten káliumigényes növény.
A magnézium 71%-a gumóban, míg 29%-a levelekben, szárban és gyökérben található. Ez is mutatja, hogy a kálium és magnézium mennyire markánsan részt vesz a megtermelt szénhidrátoknak a gumókba és a szemekbe történő szállításában.
Figyeljünk arra, hogy ha a talajoldatban jelentősen megnövekszik a kálium mennyisége, tehát egyéb tápelemekkel nitrogénnel, foszforral és káliummal jól ellátjuk a növényt és ezáltal a talajoldat is káliumban dúsabb, akkor a magnézium kiszorul ebből a felvételi lehetőségből. A kálium csökkentheti a magnézium felvehetőségét. Hozzáértő gazdálkodással, magnéziumtrágyázással azonban ez a tápelem is be fog jutni a gyökéren keresztül a növénybe.
A kálium, a magnézium és a kalcium versenyez egymással.
Meszes talajokban, ahol magas a kalciumszint, ez önmagában akadálya lehet a magnéziumfelvételnek. Vagy például, ha ammónium túlsúlyos trágyázást végeztünk, akkor a talajoldatban lévő sok ammóniumion is képes a magnéziumot kiszorítani. Tehát, ha meszes talajon gazdálkodunk vagy a nitrogénpótlást bármilyen ammóniummal vagy ammónium-nitráttal végeztük, akkor emeljük hozzá a magnézium arányát is. Ha nagy adagú káliumtrágyázás történt, akkor is kiemelten fontos, hogy a magnézium mennyiségét is emeljük hozzá.
A magnézium szerepe a növényben
A magnézium kulcsfontosságú az anyagcserében és nélkülözhetetlen a fotoszintézisben, és ezáltal a fényenergia terméssé történő átalakításában. A tápelem ezen túl a klorofill központi eleme. Részt vesz a szénhidrátok, fehérjék és zsírok előállításában, szállításában és tárolásában. Hozzájárul továbbá a gyökérnövekedéshez, így a magnézium növeli a víz- és tápanyagfelvételt a talajból. Segít a stressztűrésben, hőségben vagy magas UV-sugárzás esetén. Szerepe van számos enzim működésében és ezáltal az anyagcsere folyamatokban. Részt vesz a DNS-képzésben, ezáltal a genetikai információnak a fehérjékbe történő átvitelében.
Egy jól táplált növényben megfelelő ütemű fotoszintézis zajlik, ahol a nap energiáját a tápelemek közreműködésével, a növény szénhidrátokká, cukorrá alakítja. A hajtásba és a gyökérbe is egészségesen elvándorol. Ha a folyamat a továbbiakban is egészségesen zajlik és megfelelően szállítódnak a megtermelt szénhidrátok a levelekbe, termésekbe, magvakba és gyökerekbe, akkor a napfény energiája tökéletesen átalakul.
Magnéziumhiány esetén a levelek sárgábbak, kifakultak. Ilyenkor nem optimális a fotószintézis és a szénhidrátok szállítása. Az energia felhalmozódik a levelekben, radioaktív gyökök keletkeznek, amik károsítják a kloroplasztokat, és a növény levele lebontja a kloroplasztiszt.
A magnéziumhiányos növények nehezebben bírják az erős UV-sugárzást, nem tudják azt megfelelően kompenzálni, és lebomlik a klorofil.
Ha erősen magnéziumhiányos területen növekszik az állományunk, akkor a növény körülbelül két hét után mutatja a hiánytüneteket. A harmadik hétre a gyökérnövekedésen már jól látható a hiány és elkezdenek a levelek is sárgulni.
Ha a növekedés kezdetén és az intenzív növekedés idején nem adtunk talajon keresztül magnéziumot, levélen keresztül gyorsan beavatkozhatunk EPSO-Top kijuttatásával, 10 kg/ha dózisban. Így sokat tudunk menteni a helyzeten.
A kálium és magnézium vizet spórol a növénynek, mert csökkenti a felesleges vízpazarlást, a zárónyílások tökéletes záródása folytán. Így intenzívebb gyökér- és termésképzésre számíthatunk, és ezáltal a gyökerek több vizet és tápanyagot tudnak felszívni, valamint nagyobb lesz a növény víztároló kapacitása, mivel a kálium hidat képez a talajszemcsék között.
Mivel Magyarországon az öntözhető terület nagysága viszonylag kicsi, a legtöbb növény így öntözés nélkül kell, hogy a vegetációs időszakot átvészelje, és emiatt nagyon fontos, hogy a talajban és a növényben is megőrizzük a víztartalmat.
A magnéziumhiány vagy felvehetőségének akadályoztatása gyakran szemmel nem látható, amikor viszont igen, akkor először az idősebb leveleken látszik, mert a tápelem könnyen mozog a növényben. A levélerek között sárgulás (klorózis) lép fel, Később a teljes növényre átterjed a levélfodrozódás, szabályos klorózis/nekrózis kezdve a levél csúcsán és végül a levél elhalásával. Még később a szemek telítődése sem lesz tökéletes, például a kukoricánál, mert csökken az asszimiláták szállítása.
Magnéziumhiányos állapotban a növény annyira szeretne magnéziumhoz jutni a magok és a termés kialakítása okán, valamint, hogy szaporodni tudjon, hogy képes lebontani a saját klorofillját, hogy abból nyerhessen magnéziumot. Ezért sárgulnak a levélerek közötti részek.
Miért fontos a magnéziumtrágyázás?
A magnéziumtrágyázás fontos a talajban lévő magnéziumhiány megszüntetéséhez, valamint a termésnövelés és termésbiztonság miatt, de nélkülözhetetlen a hőtűrés és aszálytűrés fokozása miatt, valamint az erős sugárzás kivédése és a toxikus elemek hatása ellen, de segít a gombás betegségekre való érzékenység esetén is.
Egy osztrák kísérletben megvizsgáltuk, hogy mennyi terméstöbbletet eredményez 25 kg EPSO Top használata az őszi búzában, amit két részre bontva juttattak ki. 20 év átlagában hektáronként 7 mázsás többletet eredményezett. Magyarországon a kevesebb csapadék miatt ez a szám valószínűleg kisebb lenne, de biztosan számottevő lenne a növekmény nálunk is, különösen aszályos években.
Ha az indulástól kezdve talajon keresztül ESTA Kieserittel megtámogatjuk a növényt, akkor erőteljesebb a növény gyökere, gyorsabban növekszik és a magvak is jobban telítődnek. Ha levélen keresztül avatkozunk be, az kevésbé hatásos, de mindenképpen jelentősen növeli a terméseredményeket.
A talajok savanyodásával azok alumíniumkoncentrációja növekszik, ami mérgező a növény számára. Ezt az 5-ös pH-nál savanyúbb talajoknál figyelhetjük meg. A legújabb kutatások szerint az alumíniumtolerancia szoros kapcsolatban van a növekvő magnéziumfelvétellel. Az alumíniumra egyébként a szója és az árpa különösen érzékeny. Ezeket savanyú talajokon vagy nem érdemes termeszteni vagy támogassuk meg őket magnéziummal. A hosszú távú megoldás azonban a talaj pH-jának emelése, javítása.
Gyökéren keresztüli magnéziumtrágyázás védelmet nyújt a gombás fertőzésekkel szemben is. Ugyan a fertőzést elkaphatja az állományunk, viszont a terméskiesés jóval kisebb lesz.
Mivel és mikor trágyázzunk?
A K+S ásványi eredetű termékeinek széles választéka áll rendelkezésre a magnézium pótlására. A Patentkali, a Korn-Kali és az ESTA Kieserit az, amelyek talajon keresztül alkalmazhatók. A Patentkali 3:1 arányban tartalmaz káliumot és magnéziumot, és ezek mellett még ként is. Teljesen klorid mentes.
A Korn-Kali kloridos formában tartalmazza a káliumot és szulfát formában a magnéziumot. Nagyon jó választás a szántóföldi növények esetében. A kálisónál azért előnyösebb az alkalmazása, mert kieserit található benne. A kiesereit egy nagyon jó alternatíva a talajon keresztül történő magnézium és kén pótlására, hiszen 25% magnézium és 20% kén található benne.
Ha gyors beavatkozásra van szükség, mert nagy a szárazság és talajon keresztül nem történik tápanyagfelvétel, akkor ezekben az időszakokban az EPSO Top, az EPSO Combitop és EPSO Microtop lehet a megoldás. Ezek levélen keresztül, feloldva és kipermetezve gyorsan segítenek, viszont alkalmanként csak mintegy 1,5 kg magnéziumot és 1 kg ként tudunk így pótolni. Míg az ESTA Kieserittel, például 100 kg/ha dózissal számolva, 25 kg magnéziumot és 20 kg ként tudunk kijuttatni. Ez utóbbi sokkal többet segít a növénynek. Ezért az EPSO Topot vagy a levéltrágyákat hagyjuk meg a csúcsidőszakokra vagy akkorra, amikor talajon keresztül nehezebb a felvétel.
A webinárium végén a résztvevőknek lehetősége volt kérdezni is az előadóktól. A válaszokból megtudhattuk a következőket:
- A magnézium kijuttatható szulfát, nitrát vagy klorid formájában. Utóbbi perzsel, de a szulfátnak és nitrátnak is megvan a maga létjogosultsága. Az intenzív növekedés időszakában jobb a nitrát, illetve, ha a magnéziummal együtt nitrogént is ki akarunk juttatni. Ilyenkor talajon keresztül javasolt kijuttatni. Viszont, amikor már nem a lombozat növelése a cél, hanem csak a magnéziumellátottság megsegítése, akkor a szulfát forma javasolt, lombon keresztül. Azért, is mert olcsóbb, mint a nitrát. A ciklus végén viszont megint a szulfátot érdemes használni.
- Az EPSO Topot levéltrágyának fejlesztette ki a K+S, mert vízben azonnal oldható, kristályos anyag. Viszont, ha feloldva juttatnánk a talajba, nagy lenne a kimosódás veszélye. Az ESTA Kieseritnek viszont kiváló talajon keresztül a hatása. Gömbölyű szemcséi, ha a talajba szórjuk, hagymahéjszerűen fokozatosan szolgáltatják a magnéziumot és a ként a növény számára. De bő 3 héttel számolni kell, amíg az ESTA Kieserit a talajból feloldódik. Fejtrágyaként is ez a jobb választás.
- Burgonyára az EPSO Top keserűsót lombon keresztül a lombzáródástól a gombaölő szerrel együtt ki lehet juttatni. Akár 7-10 naponta lehet vele permetezni, akár 4-5 alkalommal. Az ESTA Kieseritet vagy a Patentkalit viszont talajon keresztül javasolt alkalmazni. A Patentkali egyharmadát ültetés előtt, kétharmadát pedig a bakhátba bedolgozva, bakhátkészítéskor érdemes kijuttatni. A Kieseritet pedig fejtrágyaként, a nitrogénnel együtt.
- Virágok esetében a kálium-szulfát, örökzöldek esetében a magnézium-szulfát alkalmas erre a növény színeinek élénkítésére.
- A növények 10 fok felett tudnak tápanyagot felvenni. Hidegebb körülmények között nyugalomban vannak. Egy februári, magnéziumhiányt mutató levélanalízis-eredmény ezért részben betudható a hidegnek, viszont érdemes azt is megvizsgálni, hogy a növények ősszel kaptak-e megfelelő magnéziumpótlást. A magnézium abban is segíti a repcét, az árpát és a búzát, hogy rövid idő alatt tudjanak nagy levélfelületet növeszteni. Ha eleve kevés a magnézium, a nitrogén fejtrágyával együtt Kieseritet is érdemes kijuttatnunk. Az összes magnézium egyharmadát az ősszel, kétharmadát pedig tavasszal. A magnéziumszulfát egy jó választás a kukorica esetében, amire megfelelő pótlás az ESTA Kieserit. A sortrágyázás lenne vele az ideális, ha a kukorica tövéhez sikerülne odajuttatni., foszforral együtt. A kijuttatandó mennyiség a talajvizsgálati eredmények függvénye, de ennek hiányában, általánosságban elmondható, hogy a kukoricának 50 kg magnéziumhatóanyag az igénye, ami 2 mázsa Kieseritben van benne.
A következő online előadásra, amelynek témája a napraforgó hiánytünetei, 2020. szeptember 4-én 10-11-ig kerül sor, már most lehet jelentkezni erre a linkre kattintva.
Illetve a vállalat követhető még a Facebookon ide kattintva.
——————————————————————————————————————–
A K+S Minerals and Agriculture GmbH magas minőségű termékeket kínál, melyek káliumot (K), magnéziumot (Mg), ként, (S), bórt (B), mangánt (Mn) és cinket (Zn) tartalmaznak a növények által azonnal felvehető formában és a növény számára kedvező összetételben. A 60er Kali (kálisó) a legkeresettebb termékük. Ez az univerzális monoműtrágya főként a főbb szántóföldi növények trágyázására használatos, legtöbbször kalászosokban és kukoricában alkalmazzák. Ásványi trágya különlegességeik az előbb említett növényeken túlmenően azoknál a növényeknél használatosak, amelyeknek magasabb a kálium-, magnézium- vagy kénigényük, pl. napraforgó, repce, burgonya. A KALISOP, Patentkali, ESTA Kieserit és EPSO Top elsősorban a kloridérzékeny növényeknél használatosak, pl. burgonya, szőlő és zöldségkultúrák.
Az EPSO Top, SOLUMOP, soluSOP és HORTISUL tápoldatozásra is használhatóak, melynek egyre nő a jelentősége.
Mivel a növények tápelem igénye eltér, a K+S Minerals and Agriculture szaktanácsadói felkészült szakemberek, hogy segítsék a gazdálkodókat nélkülözhetetlen információkkal ellátni növényei optimális tápanyaggal történő ellátása érdekében.
(x)
