A szója tápanyagellátásának titkai

A szójatermesztés, részben a jelenlegi támogatások miatt is, mostanában divatosnak számító növény. Nem számít újnak, de Magyarországon a nagy területen történő termesztése nem nyúlik vissza hosszú időszakra. Éppen ezért volt hiánypótló az a webinárium, amit Dr. Zsom Eszter és Dr. Patrick Lawson, a K+S Minerals and Agriculture GmbH szaktanácsadói tartottak a növény tápanyagigényéról és a különböző tápelemek hiánytüneteiről. […]

Tovább…

A kalászosok optimális tápanyagellátása nemcsak a gazda, a nemzetgazdaság érdeke is

A kalászosok esetében az intenzív termesztésben a főbb tápelemek mellett a mikroelemek pótlására is érdemes figyelmet fordítani, mert a termés mennyiségének és az ezerszemtömeg növekedésével meghálálják a gondoskodást. A hatékony tápanyag-visszapótlást ugyanakkor rendszerben kell elképzelni. Ennek részét képezi, hogy a megfelelő műtrágyát választjuk, hogy azt milyen technikával juttatjuk ki, milyen módon és milyen mélyre dolgozzuk bele a talajba, illetve milyen alaptrágyázást választunk. […]

Tovább…

A magnézium a gyökérnövekedés és tápanyagszállítás kulcsa, általa sokkal eredményesebb lesz a növénytermesztés

A magnézium egy kicsit a háttérben lévő tápelem, mert sokan alábecsülik a szerepét a növénytermesztésben. A talajvizsgálatokból gyakran kimarad, míg levélanalízissel nehéz meghatározni. A legtöbb trágyázási szaktanácsból is kihagyják, hiszen inkább a nitrogénra, a foszforra és a káliumra fókuszálnak annak ellenére, hogy számos növény magnéziumigénye megközelíti a foszforigényét. A hiánytünetek viszonylag jól felismerhetők, azonban azt, hogy mit tehetünk ellene, hogyan szüntethetők meg, és milyen okok miatt érdemes magnéziumot pótolni, sok gazda előtt nem ismert. […]

Tovább…

Mindent a repce hiánytüneteiről

A repce nemcsak egy értékes, de nagyon hasznos növény is a vetésforgóban. Ha például repce után búzát vetünk, akkor a búzának a termése körülbelül 10%-kal magasabb lesz annál, mintha búza után búza következne. Vízigényes, tehát azokon a területeken lehet sikeresen termeszteni, ahol elegendő csapadék hullik. Érzékeny továbbá a savanyú talajokra és inkább a semleges vagy a gyengén lúgos kémhatást kedveli. A pH-optimuma a 6,5 és 7 között van. […]

Tovább…

A napraforgó hiánytüneteinek kezeléséről profi és kezdő termelőknek

Minden növénytermesztő tudja, hogy a tápelemeket időről-időre pótolni kell, csak nem mindegy, hogy melyik növénynek mikor, mennyit és milyet juttatunk ki. A KALI Akadémia keretében ebben a témában már több előadást hallhattak a résztvevők. A kukorica után, május 28-án, a napraforgó tápanyagfelvétele és hiánytünetei kerültek sorra. Dr. Zsom Eszter és Dr. Patrick Lawson, a K+S Minerals and Agriculture GmbH szaktanácsadói beszéltek a témáról. […]

Tovább…

A kukorica hiánytüneteinek kezeléséről nem csak profi termelőknek

A növénytermesztőknek az ismert makroelemeken (pl. nitrogén, foszfor és kálium) kívül mikroelemeket (pl. bór, cink, mangán, molibdén, réz és vas) is ki kell juttatnunk. Annál is inkább, mert utóbbiakat a növények maguk nem tudják előállítani. A tápelemeket időről-időre pótolni kell, csak nem mindegy, hogy melyik növénynek mikor és milyet juttatunk ki. A KALI Akadémia keretében ebben a témában már több előadást hallhattak a résztvevők. Utoljára, május 8-án, a kukorica tápanyagfelvétele és hiánytünetei kerültek sorra. Dr. Zsom Eszter és Dr. Patrick Lawson, a K+S Minerals and Agriculture GmbH szaktanácsadói beszéltek a témáról. […]

Tovább…

Tudjon meg többet a kukorica hiánytüneteiről – online előadás a KALI Akadémiától

A kukorica termésmennyisége az elmúlt évtizedben növekvő tendenciájú. Az intenzív fejlődés időszakában nagy mennyiségű zöldtömeget termel. Az egyre nagyobb termőképességű hibridek csak jó tápanyagellátás mellett képesek a genetikai potenciálban rejlő termésképzésre. A KALI Akadémián az erről szóló ismereteket most online kurzus keretében is elsajátíthatja. Próbálja ki és jelentkezzen most a díjmentes előadásra! […]

Tovább…

A növény beszél hozzánk, aki érti, annak terméstöbblettel hálálja meg ezt

A növénytermesztésben az ismert makroelemeken (pl. nitrogén, foszfor és kálium) kívül mikroelemeket is ki kell juttatnunk. Annál is inkább, mert a mikroelemeket (pl. bór, cink, mangán, molibdén, réz és vas) a növények maguk nem tudják előállítani, ezért ezeket a tápelemeket mindenképpen a környezetükből kell felvenniük. Azonban ez nem mindig sikerül a kellő mennyiségben. A tápanyaghiányt a növény fiziológiai stresszként éli meg, aminek a következménye terméscsökkenés és minőségromlás lehet. A növények jelzik, ha valamire szükségük van. A siker azon múlik, hogy ezeket a hiánytüneteket felismerjük-e. Ezzel a céllal, immár második alkalommal tartott online kurzust a KALI Akadémia keretében április 14-én, Dr. Zsom Eszter és Dr. Heike Thiel, a K+S Minerals and Agriculture GmbH szaktanácsadói. […]

Tovább…