A Romániai Mezőgazdászok és Professzionális Feldolgozók Fóruma (FAPPR) a jégeső-elhárító rendszer azonnali leállítását kéri a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumtól (MADR). A gazdálkodók szerint a jégeső-elhárító rendszer szárazságot okoz. A termelők tapasztalatai szerint a használata több kárral jár, mint haszonnal, az álláspontjuk szerint a rendszer katasztrofális hatások sorát okozta.
A Maszol portál írt részleteket a témáról, ezt az anyagot szemléztük.
„Bár célja a mezőgazdasági ültetvények védelme, a jégeső-elhárító rendszer katasztrofális hatások sorát okozta, ami Vrancea, Prahova és Iași megyei tagjaink igazoltak és dokumentáltak” – idézte az Economica.net oldal a FAPPR állásfoglalását.
A szakmai érdekvédelmi szervezet 2024. január 15-én tájékoztatta az álláspontjáról a szaktárcát, kérve a jégeső-elhárító rendszer leállítását. A minisztérium illetékesei akkor azt ígérték, hogy felfüggesztik a működését mindaddig, míg nem születik egy megbízható szaktanulmány a hatásairól. Az akkori ígéretnek mostanáig semmiféle gyakorlati következménye nem lett – írták.
„A MADR képviselőivel fenntartott korrekt intézményi kapcsolat szellemében egy utolsó kísérletet teszünk, kérve, hogy legyenek tekintettel kívánságainkra és azokkal összhangban járjanak el” – olvasható a tárcához eljuttatott dokumentumban. Ellenkező esetben a szervezet tiltakozó megmozdulásokkal próbál majd érvényt szerezi a követelésének – közölték.
Így működik a jégkármérséklő technológia
Arról a Krónika számolt be még 2023. májusában, hogy Erdélyben elsőként Szatmár megyében tesztelték az új generációs jégeső-elhárító rendszer prototípusait.
A jégeső okozta károk megelőzésére a Romániában tavaly bevezetett új technológia alapja az, hogy a talajgenerátorok ezüst-jodid oldatot égetnek el, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák feláramlással a felhők felsőbb rétegeibe jutnak, ott pedig csökkentik a kialakuló jégszemcsék méretét.
A korábbi években heves viták övezték a romániai jégkármérséklő rendszer hatékonyságát, mert a meteorológiai előrejelzések ellenére sem állították hadrendben a jégvédelmi ágyukat, így a védettnek számító megyékben is több ezer hektár gyümölcsöst és szőlőst tett tönkre a jégverés – írták.
