Ugyan még az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak jóvá kell hagynia, november 9-én Brüsszelben előzetes politikai megállapodást hoztak a vidékfejlesztést érintő Next Generation EU források felhasználásáról. A következő 2 éves időszakban legalább 90 milliárd forintnyi új forráshoz juthat a magyar mezőgazdaság. A Bizottság eredeti javaslatával ellentétben – amely az érintett forrásokat csak 2022-2024 között tette volna elérhetővé – a megállapodás szerint már az elkövetkező 2 évben kifizetésre kerülhet az a mintegy 8 milliárd euró, amelyet az újonnan bevezetett alapból vidékfejlesztésre szántak.
A Világgazdaság írta meg, hogy a Takarékbank elemzőinek becslése szerint Magyarország esetében ez a következő 2 évben nagyságrendileg 90 milliárd forint felhasználható támogatási forrást jelent. Az összeg jelentős részben az ágazat versenyképességét és hatékonyságát növelő, illetve az eco-scheme-ek (a zöldítés helyébe lépő új típusú környezet- és klímavédelmi vállalások) teljesítésére való felkészülést elősegítő – például precíziós és/vagy digitális eszközök beszerzését célzó – beruházásokra fordítható.
A vidékfejlesztési források harmada 2021-ben igénybe vehető
Mezei Dávid, a pénzintézet agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója elmondta, a forrás nagyjából 30 százaléka 2021-ben, a fennmaradó 70 százalék pedig 2022-ben lesz lehívható. A megállapodás részeként rögzítették, hogy az összeg legalább 37 százalékát klíma- és környezetvédelmi célok támogatására kell felhasználni. Fontos, hogy az egyes tagországok nem használhatnak a jelenlegi vidékfejlesztési programjaikban környezeti célokra allokált forrásaránynál kevesebbet. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a jelenlegi vidékfejlesztési programban jóváhagyott arány magasabb, mint 37 százalék, akkor a tagállam a Next Generation EU forrásból is legalább ugyanolyan arányban köteles költeni a fenti célokra.
A másik fontos feltétel, hogy a pénz 55 százalékát a fiatal gazdák elindulására, valamint a gazdák- és élelmiszeripari vállalkozások válságállóságának fokozására, a fenntartható gazdálkodást és a digitális fejlesztést szolgáló beruházásokra kell fordítani. A KAP vidékfejlesztési finanszírozási gyakorlatától eltérően ezeket 100 százalékban EU forrásból fizetik ki. Így nincs szükség társfinanszírozásra a tagországok részéről.
Összegek, plafon, jogszabály
A támogatás intenzitása akár 75 százalékos is lehet (szemben a vidékfejlesztési beruházási támogatásokra jellemző 50 százalékkal), a fiatal gazdáknak az uniós vidékfejlesztési rendeletben rögzített 70 ezer eurós támogatási plafonját pedig 100 ezer euróra emelik. A Takarékbank szakértői szerint a jelenlegi magyar vidékfejlesztési programban az induló fiatal gazda támogatás összege 40 ezer euró, illetve annak megfelelő forintösszeg. Tehát a döntéshozó – feltehetően amiatt, hogy minél több, a generációváltást elősegítő sikeres pályázat legyen támogatható a rendelkezésre álló forráskeretből – most sem használja ki az uniós szabályozás nyújtotta támogatási plafont. Az elemzők szerint valószínűsíthető, hogy ez a gyakorlat a megemelt támogatási plafonösszeg esetén sem változik. A jogszabály szövege hamarosan beépül a KAP átmeneti rendeletébe, aztán következik az Európai Parlament és a Tanács általi végső jóváhagyás, amely menetrend szerint 2021. január 1-vel lép életbe – írta a weboldal.
