2021-ben a hermelin lett az év emlős

Az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet által működtetett Vadonleső Program 7 éve indította el az Év Emlőse kezdeményezést, melynek célja kiemelten foglalkozni egy, a Magyarországon is előforduló emlősfajjal, hangsúlyozva az állat védelmének fontosságát és megismertetni fajtája tulajdonságait. 2021-ben a hermelin lett az év emlőse. A menyétfélék családjába tartozó kis ragadozót a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója, Prof. Dr. Heltai Miklós mutatta be.

A hermelin a menyétféle ragadozók egyik legizgalmasabb családja, a legkisebbtől a legnagyobbakig találhatók benne fajok. A legkisebb a menyét, a legnagyobb pedig a rozsomák. Magyarországon ismert még a nyest és a hermelin is, ez utóbbi a 2021-es év emlőse lett. A kisebb testű fajok közös jellemzője, hogy kifejezetten kecses, szép mozgású, szép kiállású ragadozók. A többségük kiválóan alkalmazkodik az ember közelségéhez és az emberi környezetben való életmódhoz. Ez talán legkevésbé a hermelinre jellemző, amely a vizes élőhelyekhez kötődik.

A hermelin élőhelyéről és jellegzetességeiről beszélt a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója, Prof. Dr. Heltai Miklós
A hermelin élőhelyéről és jellegzetességeiről beszélt a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója, Prof. Dr. Heltai Miklós

Színváltás, táplálkozás

A hermelin valamivel nagyobb, mint a menyét, jellegzetessége, hogy a farka vége mindig fekete, míg a menyéteké barna. A hermelin megfelelő telek és körülmények esetén színváltó, a téli időszakban hófehér, a nyári időszakban barnás a szőre, mellén és hasán fehér folttal. Ebből az is következik, hogy inkább az északi, hidegebb területek ragadozója. Táplálkozását alapvetően kis rágcsálók adják, nem okoz konfliktusokat az emberrel és a háziállatokkal. A magyarországi állományváltozás irányát nem lehet ismerni – mondta Prof. Dr. Heltai Miklós a MATE videójában.

A hermelin élőhelyéről és jellegzetességeiről beszélt ebben a videóban a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója, Prof. Dr. Heltai Miklós
Share Button

Kapcsolódó cikkek

A Dunántúlon kell céget alapítani Idén korábban kell irtani a parlagfüvet; sok cég dől be az állattartás területén, de a Dunántúlon kevesebben mennek tönkre; előrelépés a GMO-ügyben; K...
VIII. Kaposvári Állattenyésztési Napok A Kaposvári Egyetem idén már 8. alkalommal rendezi meg a Kaposvári Állattenyésztési Napokat szeptember 26-28. között. A rendezvény az elmúlt években o...
Elkészült az új vadgazdálkodási törvény koncepciój... Elkészült az új vadgazdálkodási törvény koncepciója, amelyet csütörtöktől széleskörű társadalmi vitára bocsátanak - mondta a Földművelésügyi Minisztér...
Még két hétig véleményezhető a vadgazdálkodási tör... A Földművelésügyi Minisztérium két héttel meghosszabbítja a vadgazdálkodási törvény koncepciójának véleményezési határidejét és egyúttal társadalmi vi...
Januártól indulhat az új vadászati törvény Az előzetes információk szerint az új vadászati törvény egyes rendelkezései már 2016. január 1-jén hatályba léphetnek. Sok az újdonság a törvényben, d...
A vadak is igénylik a törődést télen Ugyan jelenleg nincsen sok hó hazánk erdeiben, a vadak mégis már-már elvárják, hogy törődjünk velük. Ezért az etetést még az enyhébb, hómentes téli na...