Az ökológiai célterületek okozzák a méhek vesztét?

Szaktudás nélkül nincs mezőgazdaság és ez most már a méhészekre is igaz lesz. Kötelező képzésen kellene ugyanis részt venniük a jövőben a méhekkel foglalkozó gazdáknak. Szakértők szerint ugyanis a szakértelem hiánya is okozhatja a tömeges méhpusztulásokat országszerte.

A mezőgazdasági támogatásokat egyre gyakrabban kötik különböző kötelező követelmények teljesítéséhez. Ilyen például, hogy a gazdálkodóknak az új európai uniós szabályok szerint ökológiai célterületet kell kijelölniük, ahol – másodvetésben – a zöldítési feltételeknek megfelelő növényeket kell hogy vessenek. Ezekre a parcellákra rendszerint gyorsan fejlődő, komoly zöld tömeget adó növények kerülnek, mely később zöldtrágyaként funkcionálhatnak. Ilyen például a mustár és a repce.

Ezzel viszont a méhészek nem járnak jól. Ugyanis az ősszel virágzó repce és mustárföldek igen vonzóak a méhek számára, de az onnan gyűjtött táplálék kevésbé értékes, mint a megszokott, valóban őszi virágzású növények nektárja. Így a tél folyamán gyorsabban elfogy a tápanyaguk és erre is visszavezethetőek a téli méhpusztulások.

Szaktudás nélkül a jövőben már nem lehet méhészkedni
Szaktudás nélkül a jövőben már nem lehet méhészkedni

 

Épp az ilyen „öngólok” elkerülése végett a jövőben köteleznék a méhészeket, hogy tanfolyamot végezzenek el és kizárólag a végzettség megszerzését követően kezdhessenek bele a méhészkedésbe. Sokan ugyanis szaktudás nélkül vágnak bele, ez azonban egy veszélyes üzem. A hozzáértés hiányával a kóklerek nemcsak a saját egészségüket, hanem más méhészeket és a méhcsaládok állapotát is veszélyeztetik.

Hiába támogatják a hatástalan szereket

A Magyar Idők szerint persze nem csak a szakértelem hiányára vezethető vissza a téli méhpusztulás. A varroa atka is tett arról, hogy jelentősen megfogyatkozzanak a magyar méhcsaládok. Pedig már 2004 óta minden évben támogatást kapnak a méhészek a kórokozó elleni védekezésre! Ám minden hiába, továbbra sem sikerült megbirkózni az atka terjesztette betegséggel.

De hogyan is sikerülne megakadályozni a terjedését, ha a támogatott szerek nem is használnak az atkák ellen – mondják a gazdálkodók. Nincsenek ugyanis olyan szerek, amelyekkel hatékonyan lehetne elpusztítani a parazitát. Annyira komplex az atka elleni védekezés, hogy a legálisan kapható rovarölők csak gyérítik az atkát, de kiirtani nem lehet őket.

Éppen ezért az Európai Uniónak a nagy gyógyszergyártó cégek kutatásait kellene támogatnia. Ha hosszú távon nem találnak megoldást az ágazat problémájára, az uniós méztermés hamarosan zuhanórepülésbe kezdhet.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Varroa atka elleni gyógyszeres védekezéshez igénye... Méhészek figyelem! 6 597 méhész-gazdálkodó részére 632,8 millió forint összegű támogatás kifizetését kezdi meg július 2. hetében az MVH a varroa atka...
Vis maior bejelentést tehetnek a méhészek Az idén, a magyar mezőgazdaságot sújtó különböző időjárási körülmények, különösképpen az Yvette ciklon súlyos károkat okozott a hazai méhcsaládokban, ...
GMO-szennyezett takarmánytól tarthatnak a magyar m... Még időben tudta figyelmeztetni a méhész egyesület a méztermelőket egy Magyarországon nem kívánatos takarmány felbukkanására. Az ügyben az Országos Ma...
Műhold alapú helymeghatározást is tanítanak Gödöll... Előző cikkünkben írtunk két tanfolyamról, melyeket hamarosan a gödöllői Szent István egyetem indít. Ma is bemutatunk két újabb hasznos tanfolyamot a s...
Van méz, vagy nincsen? A Méhészeti Egyesület szerint nem lehet mézhiányról beszélni. A hazai boltok, illetve a termelők viszont épp az ellenkezőjét állítják: kevés a méz itt...
Méhészek figyelem! Újra igényelhető támogatás a méhészek által használt gépjárművek után. Valamint közeleg a határidő a varroa atka elleni védekezés támogatási igényének...