Mi kell a jó kenyérhez? Minőségi búza, jó malom, remek liszt és szakképzett, becsületes személy, aki elkészíti. Utánajártunk, mik a legizgalmasabb témák és folyamatok a molnárok és a pékek világában. Ebben Tóth István agrármérnök, molnár, pék, a Molnárlegény című malom- és sütőipari kultúrával foglalkozó oldal szerzője segített nekünk. A magyar liszt minőségéről, a kenyérkészítés alapgabonáiról, a molnárszakmáról, csalásról és átverésről is beszélgettünk. […]

A minőségi termeléshez elengedhetetlen, hogy minél többet vizsgáljunk és elemezzünk. A Noack által forgalmazott mérőkészülékek pedig lehetőséget teremtenek arra, hogy minél többet monitorozzunk, ezáltal sokkal pontosabb eredményeket kapjunk és hatékonyabban tudjuk értékesíteni a megtermelt termékeket. Így jobb eredményeket tudunk elérni az állattenyésztésben is. […]

A modern, egészséges táplálkozásban egyre népszerűbb szója fogyasztása is komoly környezeti hatásokat okoz. A termesztéséhez erdőket irtanak ki, valamint sok esetben a felhasználási helyétől távol, így a szállítása is komoly környezetterhelést okoz. Jó hír viszont, hogy dán kutatók szerint van mivel helyettesíteni a növényi fehérjeforrást, ráadásul környezetkímélő módon. […]

Magyarország számára kiemelt fontosságú mind a vadon élő beporzó rovarok, mind pedig a mézelő méhek védelme – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a V4 országok környezetvédelmi vezetőinek a biodiverzitás védelméről folytatott megbeszélésen. A szlovákiai Tatranska Lomnicaban tartott rendezvényen elhangzott, hogy hazánk élen jár a vadon élő beporzó fajok jogi megóvásában. Már 1988-ban védelem alá került az első vadméhfaj, ezt 2008-ban további tizenkettő követte. Magyarországon hozzávetőlegesen 12 háziméh család jut egy négyzetkilométerre, ez az Európai Unió tagállamai közül az egyik legnagyobb „méhsűrűség”. Ezért is fontos a magyar méhvédelem. […]

A szójatermesztés hazai fejlesztésének 2016-ban tapasztalható fellendülése 2018-ra mérséklődött. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szója vetésterülete 63 ezer hektárra csökkent. Történt ez részben a zöldítés szabályainak változása miatt, ahol ettől az évtől kezdve a beszámítani kívánt területeken tilos a vegyszerhasználat. A környezetkímélő, növényvédőszer-mentes szójatermesztési technológiák így nem csak az biogazdálkodók, hanem a konvencionális termelők számára is kihívást jelentenek. Ennek oka a klimatikus adottságok miatti termésszint-kockázat mellett elsősorban a fokozott gyomosodás veszélye. […]