Az orosz ökológiai üzemeltető – a hulladékgazdálkodás felügyeletére jogosult kormányzati ügynökség – által megrendelt tanulmány megerősítette, hogy a gabonaliszt, a hús, a tojás, a gyümölcsök, a zöldségek és számos más, lejárt szavatossági idejű termék nem rendelkezik „genotoxicitással”, és megfelelő kezelés esetén felhasználható állati takarmány előállítására.
Az oroszországi Plehanov Orosz Közgazdasági Egyetem tudóscsoportja azt állítja, hogy a szupermarket-hulladék, ha a takarmánygyártáshoz adják hozzá, nincs negatív hatással a tenyésztett állatok genomjára.
A tudósok a Danio rerio nevű halat olyan receptekkel etették, amelyekben mandarin, alma, káposzta, cékla, hajdina, sárgarépa és többféle lejárt szavatosságú kenyér szerepelt. Elmagyarázták, hogy a Danio reriót azért választották a kísérletekhez, mert „ugyanúgy reagál a mérgező anyagokra, mint a magasabb rendű gerincesek, és felhasználható olyan vegyi anyagok nyomon követésére, amelyek teratogén vagy rákkeltő potenciállal rendelkeznek az emberben”.
Nincsenek mutációk
„Ezt a kis halat gyakran használják modellként xenobiotikum-tesztekhez. Így nevezik azokat az idegen élő szervezeteket, amelyek nem tartoznak a biotikus körforgásba” – mondták a tudósok, hozzátéve, hogy három ciklusban végeztek el egy 15 napos kísérletet 550 Danio rerio egységgel.
A kísérletek során „a genotoxicitás küszöbe” soha nem lépte túl a normális szintet, amint azt az utólagos laboratóriumi kísérletek is mutatták. Ez azt jelenti, hogy a lejárt élelmiszerhulladékból készült takarmányt fogyasztó állatoknál nem jelentkeztek mutációk – állították a tudósok.
Ez egy nagyon jó kezdeményezés; még ha egy kicsit későn is jön, mondhatni, mert a kiskereskedelmi láncok már készen állnak.
Felhasználásra kész megoldások
A vizsgálatok eredményei alapján a tudósok olyan állattakarmányokat is kifejlesztettek, amelyek lejárt élelmiszereket tartalmaztak. A 4 hónaposnál idősebb fiatal juhok takarmánya például a tudósok szerint olyan lejárt termékekből állítható elő, mint a búza, az árpa, a kalmár, a süllő, a tőkehal, a hosszú kenyér, az alma és a fehér káposzta.
A kenyérből, hajdinából, céklából, káposztából, sárgarépából, almából, narancsból és lejárt mandarinból viszont halaknak szánt takarmányt lehet előállítani. A tudósok állítása szerint kecskék, szarvasmarhák, baromfi, sertések, nyulak és néhány más faj számára is kifejlesztettek recepteket, de további részletekkel nem szolgáltak.
Az élelmiszerhulladékok visszaforgatása a forgalomba
Denis Butsaev, az orosz ökológiai üzemeltető igazgatója üdvözölte a tanulmány eredményeit, és azt ígérte, hogy ez segíthet abban, hogy az élelmiszerhulladékot állati takarmányként vagy műtrágyaként visszavezessék a forgalomba. Hozzátette, hogy a tervek szerint az élelmiszer-hulladékot a még felállításra váró, újrahasznosított anyagok elektronikus kereskedelmi platformján keresztül értékesítenék.
Arszenyij Vlaszov, a MegaMix Center LLC vezérigazgatója a helyi Veterinary and Life hírportálnak megerősítette: „Ez egy nagyon jó kezdeményezés. Az egész világon általánosan elfogadott és 30 éve alkalmazott gyakorlat, hogy a hulladékot takarmány előállítására használják fel”.
