Ötvennégyezer növényfajta génjét őrzik a több mint hatvanéves múltra visszatekintő tápiószelei génbankban, amelynek a portfóliójába ma már a haszonállatgén-megőrzés is beletartozik. Az eredményeik igazolják: életképesek az évtizedekkel ezelőtt lefagyasztott magok. Évek óta kutatják többek között, hogy milyen hazai babfajták válthatnák ki az állattakarmányozásban fontos szóját. Hogy miért éppen a Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán fekvő Tápiószele lett a központ székhelye? A történet az 1800-as évek végéig nyúlik vissza, amikor Szelényi Lajos orvos, akinek a tulajdonában volt a terület, a végrendeletében örökül hagyta a birtokot az intézmény elődjének számító, növényfajta-kísérletekkel foglalkozó intézetre. A mai génbanknak megfelelő tevékenységet 1959 óta folytat a központ, hivatalosan innen datálják a krónikájukat. […]

A kéntartalmú vegyületek a sertések számára nélkülözhetetlen elemek. Azonban egyre nagyobb aggodalomra ad okot a kénforrások túlzott mértékű használata a takarmányban, mivel a szulfátok szubsztrátként szolgálhatnak a szulfátredukáló baktériumok fokozott kénhidrogén-termeléséhez, ami hatással lehet a bélrendszer egészségére és a szennyvíz összetételére is. A francia takarmány-adatbázis alapján a nyers takarmányok teljes kéntartalma 0,5 g/kg-nál kevesebbtől 10 g/kg-ig terjedhet. Ezek a különböző kénértékek magának az anyagnak az összetételétől, de a származásától és/vagy feldolgozásától is függenek. A teljes gabonafélék (búza, kukorica) kéntartalma viszonylag alacsony, általában 1,3 g/kg közelében van. A gabonafélékből készült takarmányok, például a kukoricaglutén-liszt kéntartalma azonban meghaladhatja a 10 g/kg-ot. […]

Az Egyesült Államokban történelmi mélypontra csökkent az orvosilag fontos antimikrobiális szerek használata a sertéstelepeken, miután 2017-ben hatályba lépett egy fontos irányelv. Várhatóan az új, egészséggel kapcsolatos, gazdaságon belüli technológiák és alternatív terápiák segítenek abban, hogy ez így is maradjon. Más országok sertéságazatával együtt az amerikai is komoly lépéseket tett az orvosilag fontos antimikrobiális szerek (MIA) használatának csökkentése érdekében. Az egyik nagy lépés 2017. január 1-jén történt, amikor az állatgyógyászati takarmányokról szóló irányelv (VFD) hatályba lépett. Ez országszerte keretet biztosított az állatorvosok számára a takarmányokban történő MIA-felhasználás engedélyezéséhez. […]

A szakma elkötelezett művelőinek be kellett látniuk, hogy a korábban felszín alatti vízből táplálkozó öntözés vízkapacitása kevés. Ezért konzorciumot alakítottak, egy olyan öntözőmű fejlesztésébe fogtak, amely a Tiszából táplálkozik, és 3-400 hektár öntözését szolgálja. Közel 1,3 milliárd forintos beruházással valósította meg az Univer Öntözésfejlesztési Konzorcium annak a Bács-Kiskun megyei – Lakitelek és Szentkirály határában lévő – kísérleti gazdaságnak az öntözését, amelyet július 15-én mutatott be a szakembereknek és a sajtó képviselőinek. […]

Mely madárfajok küzdenek meg az Év madara címért? Ez is kiderül a felhívásból, amelyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) – ahogyan 1979-től kezdődően mindannyiszor – az idén is útjára indított, s majd a lakosság szavazatai alapján választja ki az év madarát. Az évente visszatérő akció célja, hogy legalább a címért versengő madárfajokról több szó essék a médiában. Így a lakosság szélesebb körben megismerheti azokat a madárfajokat, amelyek védelmében sokat tehetünk. Az újabb Év madara-szavazás jelmondata: Sokszínű természet. […]