Fogós és nem egyszerű ez a kérdés. Sok gazda már betakarítás után megszabadul a terményétől vagy azért, mert szüksége van mielőbb a bevételre, vagy azért, hogy megkímélje magát rengeteg kiadástól. Igen, ugyanis a tárolás sok pénzébe kerülhet a gazdának, főleg egy csapadékos évjárat esetében.
Az első és legfontosabb dolog, amit tisztázni kell, hogy csak és kizárólag azok a szemes termények tárolhatók biztonságosan, amelyek úgynevezett egyensúlyi nedvességtartalommal rendelkeznek. Amennyiben a gabonafélék nedvességtartalma magasabb az egyensúlyi pontnál, úgy könnyen befülledhet, penészesedhet a termény és akár az állatokra is káros lehet, sőt, nem is használható fel takarmányozásra.
Búza, árpa és zab esetében 14%, míg kukoricánál 13, szójababnál 12-13, napraforgónál pedig 6-8% ez az érték. Látható, hogy az olajos magvak esetében alacsonyabb az egyensúlyi nedvességtartalom. Ennek oka, hogy a nedvességfelvételre képes alkotórészek aránya alacsonyabb az olajos magvak esetében, mint a gabonáké.
A tárolóknak 3 fajtája van:
- tároló siló,
- tároló torony,
- tárolószín.
A tároló silókat leggyakrabban acéllemezből készítik, henger vagy szögletes alakú. Egyesével vagy csoportosan és építhetik őket, a kisebbeket tető alatt állítják fel, míg a nagyobb befogadóképességű silók önálló tetővel rendelkeznek. Egyes silók alkalmasak szellőztetéses szárításra is, mások csak állagmegóvó tárolásra használhatóak.
A tároló torony a tároló siló nagytestvérének tekinthető. Jellemzője, hogy magassága meghaladja az átmérője másfélszeresét. Az átmérőjük jellemzően 6-15 méter, magasságuk legfeljebb 25 méter. Szintén acéllemezből készül, mint a tároló siló. Egyes tároló tornyok akár 3000 tonna gabona befogadására is képesek. Rendszerint szellőzőpadozattal vannak ellátva és a tetejükön is szellőzőnyílások találhatóak, így akár huzamosabb ideig is tárolható bennük a termény.
A tárolószínek a gabonatárolás legegyszerűbb építményei. Rendszerint egyszintes, sátortetővel ellátott, könnyűszerkezetes épületekről van szó ebben az esetben. A szellőztetés nincsen gépesítve, a gabonakupacok átrakodásával oldják meg a gazdák ezt a problémát.
Speciális, tárolás közbeni folyamatok
Szellőztetés
Szellőztetés alatt azt a folyamatot értjük, amikor a betárolt gabonahalmazon kismértékben előmelegített levegőt áramoltatunk keresztül. Ez a folyamat akkor a leghasznosabb, ha a levegő hőmérséklete alacsonyabb, mint a gabonakupacé, mert így a kupac hűtése is megtörténik egyúttal. Amennyiben magas nedvességtartalmú gabona kerül betárolásra, úgy szellőztetés közben a szárítást is el kell végezni. Ilyenkor többször végzünk szellőztetést és a levegő hőmérsékletét 4-5 fokkal is emelhetjük, hogy fokozzuk a folyamat vízelvonó képességét.
Hűtve tárolás
Előfordul, hogy a szemes terményeket hűtve tárolják. Ebben az esetben a hűtést a szellőztetéssel együtt végzik úgy, hogy a szellőztetésre szánt levegőt nem előmelegítik, hanem elő hűtik. Az előhűtött levegő hőmérséklete 0 és 10 celsius fok közé tehető. Téli időszakban persze az előhűtésre nem feltétlenül van szükség.
Hűtésre leginkább akkor van szükség, ha a gabonakupacban erőteljes melegedés tapasztalható. Ha a hűtés után ismét felszökik a gabona halom belsejében a hőmérséklet, szükséges a hűtés megismétlése.
Forrás: pointernet.pds.hu
