Megtelepedtek Magyarországon a nagyragadozók: a farkasok, a hiúzok és a medvék is megtalálták az életfeltételeiket a hazai erdőkben. A nagyragadozók visszatérése azonban számos ellentét forrása is lehet az állattartókkal. A Kuvasz-Őr Program a WWF Magyarországgal együttműködésben segíti a gazdálkodókat, hogy megismerjék a haszonállataik védelmére szolgáló leghatékonyabb módszereket. A LIFE EuroLargeCarnivores projekt sokat segít a ragadozók megítélésében és elkerülésében.
A WWF írta meg, hogy a LIFE EuroLargeCarnivores projekt keretében 2020. őszén a WWF Magyarország munkatársai a Kuvasz-Őr Programmal együttműködésben a Nógrád megyei Bérre és Bátonyterenyére látogattak el olyan gazdálkodókhoz, akik most kezdenek alkalmazni vagy már sikeresen használják a haszonállataik védelmére szolgáló intézkedéseket. Bak Attila, gazdálkodó béri gazdaságában tenyészt kuvaszokat. A hagyományos magyar őrkutyafajta kiváló partnere a gazdáknak abban, hogy távol tartsák a ragadozókat a legelő haszonállatoktól, és kulcsfontosságú szereplője az ember-vadvilág együttélésnek is. Ezért is választotta ezt a kutyafajtát Kovács Gábor gazdálkodó, aki kecskéket tenyészt a Nógrád megyei Pálosvörösmart településen. Az elmúlt időszakban háromszor is kóbor kutyák támadták meg a nyáját, de a környéken az aranysakál és a medve is megjelent.
Azért, hogy hatékonyan meg tudják védeni az állataikat, Kovács Gáborék a Kuvasz-Őr Programon keresztül kerültek kapcsolatba Bak Attilával, aki egy kuvaszkölyköt adott a gazdálkodónak a Kuvasz-Őr Program és a WWF Magyarország támogatásával. 2021 tavaszán újabb kuvaszkölyök érkezik majd a pálosvörösmarti gazdaságba. A villanypásztorral kiegészítve a két kutya felnőve hatékony védelmet jelent a ragadozók ellen. „A LIFE EuroLargeCarnivores projekt lehetőséget biztosít az emberek és nagyragadozók közötti konfliktusok enyhítésével kapcsolatos jó gyakorlatok cseréjére. Továbbá a határokon túl nyúló együttműködésen és tudásmegosztáson keresztül kívánja jobbá tenni az együttélést” – mondta Dr. Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője.
A látogatás bátonyterenyei állomásán Fazekas Róbert gazdaságában már jól működik a kuvaszokból és villanypásztorból álló védelmi rendszer. A két kétéves kuvasz előzetes környezeti tanulmány után még kölyökként került a gazdaságba a Kuvasz-Őr Program jóvoltából. A kutyák a nyájjal együtt szocializálódtak, és ma már a családjuknak tekintve azt hatékony védelmet jelentenek a lehetséges támadások ellen. Fazekas Róbert nyáját még nem érte nagyragadozó támadás, de a közelben már több medve és farkas észlelés is volt az elmúlt időszakban.
Az alábbi videóban Fazekas Róbert és Szép Ábrahám részletesen is beszél a kuvaszos védelem hatékonyságáról:
Árammal és kutyákkal védekezni
„Az állattenyésztőknek fel kell készülniük arra, hogy távol tartsák a nagyragadozókat legelő állataiktól, és megvédjék őket a lehetséges támadásoktól. A villanypásztor és az emberi jelenlét mellett az őrkutyák jelentik a hatékony megoldást. A hagyományos magyar őrző kutyafajta, a kuvasz kiváló partnere a gazdáknak abban, hogy távol tartsák a nagyragadozókat a legelő haszonállatoktól, és kulcsfontosságú szereplője az együttélésnek” – közölte Szép Ábrahám, a Kuvasz-Őr Program vezetője. A területileg illetékes Bükki Nemzeti Park Igazgatóság eddig több mint 20 gazdát támogatott azzal, hogy villanypásztort adományozott állataik védelmére. Az Északi-középhegységben támogatott gazdák közül 14 rendelkezik kuvaszokkal is.
Magyarországon az Északi-középhegységben élnek nagyragadozók
A farkas már megtelepedettnek tekinthető és rendszeresen szaporodik hazánk több területén. A hiúzból csupán néhány egyed fordul elő az ország területén. Ezen felül időnként egy-egy Szlovákiából átkóborló barnamedve is megfigyelhető nálunk. A medve, farkas és hiúz állományváltozásainak iránya és mértéke olyan változatos Európa-szerte, mint az állományaik megerősödésének okai. Európában becslések szerint mintegy 17-17 ezer farkas és barnamedve és 9 ezer hiúz él.
Projekt az együttélés elősegítésére
A félelmek és aggodalmak legyőzését, továbbá az érintettek közötti párbeszéd és tapasztalatcsere elősegítését tűzte ki célul a 2017-2022 között futó EuroLargeCarnivores LIFE projekt. Ebben a WWF Magyarországon kívül más európai WWF irodák, a baden-württembergi Erdészeti Kutatóintézet, az olaszországi Eliante Intézet és az Elmauer Intézet is rész vesznek. A projekt célja, hogy egy olyan felületet biztosítson, ahol az EU-ban élő különböző érdekcsoportok információkat gyűjthetnek és oszthatnak meg egymással az emberek és a nagyragadozók együttélésével kapcsolatosan.
Az olyan témák is fontos részét képezik a projektnek, mint a
- monitoring,
- ember-vadvilág konfliktusok csökkentése és megelőzése,
- személyes vagy vagyonbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak,
- állattartási gyakorlatok,
- orvvadászat, valamint
- gazdasági lehetőségek és befektetések.
A nagyragadozó projekt eddigi eredményei
A projekt szakmai workshopokkal, terepi kirándulásokkal, határokon átnyúló tudáscsere programokkal teremt lehetőséget a párbeszédre állattartók, vadászok, nemzeti parki szakemberek és természetvédők között. Ezeken kívül tájékoztató kiadványok, infografikák is készülnek, amelyek segítik az eligazodást a nagyragadozókkal kapcsolatos kérdések között. A legjobb európai gyakorlatokat és példákat 32 rövidfilmből álló videósorozat is bemutatja. A videókban megszólalók között vannak állattartók, akik hatékony módszereket alkalmaznak állataik védelmére, ökoturisztikával foglalkozó szakemberek, vadászok és vidéken élő személyek, akik elfogadják a lakóhelyük közelében élő nagyragadozók jelenlétét. A videóket Európa 12 országában forgatták, köztük Magyarországon is.
A négy magyar videó:
- Erdős Tamás vadász, Répáshuta polgármestere
- Haluska István erdész, vadász, juhtenyésztő (Komlóska)
- Horváth László, az Istenmezejei Vadásztársaság elnöke
- Szép Ábrahám vadgazda mérnök, a Kuvasz-Őr Program vezetője
