Újabb könnyítésekről döntött a zöldítés szabályozásával kapcsolatban az Európai Bizottság. Mindezt azért, hogy az európai gazdák a mezőgazdaságot sújtó aszály után is előteremthessék az állatoknak szükséges takarmányt. A szárazság következményei elsősorban az észak-nyugati tagállamokat érintik, de van néhány előírás, amin a magyarok is szívesen változtatnának. A másodvetés tisztán is vethető, és hamarabb lekerülhet, mint az eredetileg meghatározott időtartam.
Az Agrárszektor írt cikket a témában, ezt az anyagot szemléztük.
A Bizottság a következő változtatásokat érvényesítette a zöldítés terén:
- A takarmányellátást szolgáló másodvetés tisztán is elvethető, nem kötelező magkeverék használata.
- A két hónapos területen tartási kötelezettséget le lehet rövidíteni annak érdekében, hogy az árpa- vagy a búza vetése idejében megtörténhessen.
- Az árpa- vagy a búzavetéseket is lehet másodvetésként, illetve legeltetésre használni.
- A parlagterületek legeltetése és kaszálása nem csak a balti államokban, Lengyelországban, Dániában, Finnországban és Svédországban megengedett, hanem Franciaországra is kiterjesztették.
- Az enyhítések visszamenőlegesen is érvényesek, vagyis a már elvetett zöldtrágyanövényekre is vonatkoznak.
A brüsszeli döntés az egyes tagállamokra nem kötelező érvényű, csupán egy lehetőség, amivel élni lehet. Magyarországon a zöldtrágyanövényeknek 60 napon át kell a területen maradniuk, mielőtt betárcsázásra kerülnek. Utánuk már leginkább csak tavasszal vethető főnövény. A kivételes szabály viszont most lehetőséget ad egy búzavetésre is a zöldítést célzó állományt követően. Magyarországon eddig ilyen jellegű igény nem fogalmazódott meg, így a gazdálkodóknak teljes mértékben be kell tartaniuk a hatályos 10/2015. (III.13.) FM rendeletben foglalt zöldítési előírásokat. Az Agrárminisztérium viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai aszályhelyzet miatt egyes tagállamokban alkalmazott zöldítési előírás-könnyítések hazánkban nem érvényesek.
Az EU továbbá október közepétől engedélyezte a területalapú támogatás 70 százalékának és a vidékfejlesztési pénzek 85 százalékának előlegként való kifizetését is. A javaslatok formális megszavazása még hátra van, de szabálymódosítás már nem várható – írta az Agrárszektor.
Zöldítés 2018: mit befolyásol és mit nem a tiltás?
Az uniós szabályozás változása miatt alakítani kellett a zöldítésre vonatkozó 10/2015. (III. 13.) FM rendeleten is. Ezek a módosítások 2018. január 1-én léptek hatályba. Az új szabályrendszer nem azt jelenti, hogy azokat a fajokat, amiket eddig nitrogénmegkötő növényként vagy ökológiai jelentőségű másodvetés keverékében elfogadtak (pl. szója, borsó), a továbbiakban ne lehetne ökológiai jelentőségű területként elszámolni. Ezen fajok továbbra is a zöldítés szerves részét képezik, ám ökológiai jelentőségű területként történő elfogadásuk 2018-tól egy további feltételhez, a növényvédő szerek használatának tilalmához kötött. Korábbi anyagunkban írtunk már a zöldítésről. Eszerint a tiltás nem befolyásolja a SAPS és a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás feltételeit vagy összegét. A gazdálkodóknak a bejelentett szántóterületük legalább öt százalékának megfelelő nagyságú ökológiai jelentőségű területtel kell rendelkezniük. Amennyiben a gazdálkodó nem kívánja felvállalni a növényvédőszer-használat szigorításából fakadó termesztéstechnológiai változtatásokat, dönthet úgy, hogy valamely más típusú EFA területtel teljesíti a kötelezettségét.
Az ökológia jelentőségű terület méretének meghatározásakor azt is figyelembe kell venni, hogy az egyes területtípusok esetében a súlyozási tényezőtől függően a végül elszámolható terület nagysága eltér a valós, fizikai méretétől. Ökológiai célú másodvetés esetében ez a szorzószám pl. 0,3, vagyis 1 ha ökológia célú másodvetés 0,3 ha EFA-területként számolható el. Az egyes területtípusokhoz tartozó átváltási és súlyozási tényezőket a 10/2015. FM rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.
