Várhatóan hamarabb lekerülhet a másodvetés – de nem nálunk

Újabb könnyítésekről döntött a zöldítés szabályozásával kapcsolatban az Európai Bizottság. Mindezt azért, hogy az európai gazdák a mezőgazdaságot sújtó aszály után is előteremthessék az állatoknak szükséges takarmányt. A szárazság következményei elsősorban az észak-nyugati tagállamokat érintik, de van néhány előírás, amin a magyarok is szívesen változtatnának. A másodvetés tisztán is vethető, és hamarabb lekerülhet, mint az eredetileg meghatározott időtartam.

Az Agrárszektor írt cikket a témában, ezt az anyagot szemléztük.

A Bizottság a következő változtatásokat érvényesítette a zöldítés terén:
  • A takarmányellátást szolgáló másodvetés tisztán is elvethető, nem kötelező magkeverék használata.
  • A két hónapos területen tartási kötelezettséget le lehet rövidíteni annak érdekében, hogy az árpa- vagy a búza vetése idejében megtörténhessen.
  • Az árpa- vagy a búzavetéseket is lehet másodvetésként, illetve legeltetésre használni.
  • A parlagterületek legeltetése és kaszálása nem csak a balti államokban, Lengyelországban, Dániában, Finnországban és Svédországban megengedett, hanem Franciaországra is kiterjesztették.
  • Az enyhítések visszamenőlegesen is érvényesek, vagyis a már elvetett zöldtrágyanövényekre is vonatkoznak.
Több országban várhatóan hamarabb lekerülhet a másodvetés az aszály miatt, de Magyarországon minden marad, ahogy a szabályban eredetileg volt - képünkön a zöldítés egyik fontos növénye, a csillagfürt
Több országban várhatóan hamarabb lekerülhet a másodvetés az aszály miatt, de Magyarországon minden marad, ahogy a szabályban eredetileg volt – képünkön a zöldítés egyik fontos növénye, a csillagfürt

A brüsszeli döntés az egyes tagállamokra nem kötelező érvényű, csupán egy lehetőség, amivel élni lehet. Magyarországon a zöldtrágyanövényeknek 60 napon át kell a területen maradniuk, mielőtt betárcsázásra kerülnek. Utánuk már leginkább csak tavasszal vethető főnövény. A kivételes szabály viszont most lehetőséget ad egy búzavetésre is a zöldítést célzó állományt követően. Magyarországon eddig ilyen jellegű igény nem fogalmazódott meg, így a gazdálkodóknak teljes mértékben be kell tartaniuk a hatályos 10/2015. (III.13.) FM rendeletben foglalt zöldítési előírásokat. Az Agrárminisztérium viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai aszályhelyzet miatt egyes tagállamokban alkalmazott zöldítési előírás-könnyítések hazánkban nem érvényesek.

Az EU továbbá október közepétől engedélyezte a területalapú támogatás 70 százalékának és a vidékfejlesztési pénzek 85 százalékának előlegként való kifizetését is. A javaslatok formális megszavazása még hátra van, de szabálymódosítás már nem várható – írta az Agrárszektor.

Zöldítés 2018: mit befolyásol és mit nem a tiltás?

Az uniós szabályozás változása miatt alakítani kellett a zöldítésre vonatkozó 10/2015. (III. 13.) FM rendeleten is. Ezek a módosítások 2018. január 1-én léptek hatályba. Az új szabályrendszer nem azt jelenti, hogy azokat a fajokat, amiket eddig nitrogénmegkötő növényként vagy ökológiai jelentőségű másodvetés keverékében elfogadtak (pl. szója, borsó), a továbbiakban ne lehetne ökológiai jelentőségű területként elszámolni. Ezen fajok továbbra is a zöldítés szerves részét képezik, ám ökológiai jelentőségű területként történő elfogadásuk 2018-tól egy további feltételhez, a növényvédő szerek használatának tilalmához kötött. Korábbi anyagunkban írtunk már a zöldítésről. Eszerint a tiltás nem befolyásolja a SAPS és a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás feltételeit vagy összegét. A gazdálkodóknak a bejelentett szántóterületük legalább öt százalékának megfelelő nagyságú ökológiai jelentőségű területtel kell rendelkezniük. Amennyiben a gazdálkodó nem kívánja felvállalni a növényvédőszer-használat szigorításából fakadó termesztéstechnológiai változtatásokat, dönthet úgy, hogy valamely más típusú EFA területtel teljesíti a kötelezettségét.

Az ökológia jelentőségű terület méretének meghatározásakor azt is figyelembe kell venni, hogy az egyes területtípusok esetében a súlyozási tényezőtől függően a végül elszámolható terület nagysága eltér a valós, fizikai méretétől. Ökológiai célú másodvetés esetében ez a szorzószám pl. 0,3, vagyis 1 ha ökológia célú másodvetés 0,3 ha EFA-területként számolható el. Az egyes területtípusokhoz tartozó átváltási és súlyozási tényezőket a 10/2015. FM rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Vessen másodszorra is! – 14 zöldségféléből v... Megduplázhatja a termelhető zöldség mennyiségét, ha nyár közepén él a másodvetés lehetőségével. Bálint gazda írásából megtudhatja, hogy mi a teendő a ...
A gazda szavának ereje Mennyi jut tanyafejlesztésre; mikor teszik közzé a KAP rendeleteket; milyen módszer készül a zöldítési program teljesítése érdekében; hogy végződött a...
Mire érdemes figyelni a zöldítésnél? Zöldítési támogatás igénylésekor előfordulhat, hogy más a terület nagysága, amire teljesíteni kell a követelményeket, mint amely után a kifizetés megt...
Mi az a zöldítés? Mindenhol arról hallani, hogy milyen szabályoknak kell megfelelniük a gazdáknak, milyen rendelkezéseket kell betartani, de mit jelent igazából a zöldí...
Zöldítés a gyakorlatban Írtunk már a zöldítés fontosabb fogalmairól, a zöldítés követelményeiről. Mai cikkünkben összeszedjük, hogy hogyan is néz ki a gyakorlatban és a földt...
Mentesség a zöldítési kötelezettség alól Cikksorozatunkban több oldalról is megközelítettük már a zöldítési követelményt. Mai írásunkban arról lesz szó, hogy milyen esetekben lehet mentesülni...