A fenntarthatóságot szolgáló intézkedéseknél érdemes figyelni arra, hogy az Európai Unió a cégek egyre nagyobb részére írja elő a beszámolási kötelezettséget. 2026-tól, tehát a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan már a hazai mezőgazdaság meghatározó cégei is érintettek lesznek. A közzétételi kötelezettség (CSRD – Corporate Sustainability Reporting Directive) teljesítéséhez szükséges adatok és struktúra meghatározásához érdemes lehet erre szakosodott auditorokat bevonni.
A Napi.hu írta meg, hogy a hazai agrárcégek közül azok érintettek, amelyek három előírt kritériumból kettőnek megfelelnek. Azaz 250 fő foglalkoztatottat meghaladó létszámmal dolgoznak és/vagy nettó árbevételük a 40 millió eurót és/vagy mérlegfőösszegük a 20 millió eurót meghaladja.
Fogyasztók és működés
A környezeti értékek megóvása ma már nem csak szabályozói és fogyasztói elvárás, de a magas energiaköltségek miatt a hatékony működés kulcsa is, tehát a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégeket a szabályozási környezet és a fogyasztói elvárások is a fenntartható fejlődés irányába terelik.
Egyik oldalon az európai uniós és hazai követelmények nagyon komoly célokat és követelményeket határoznak meg:
- többek között 2030-ra az üvegházhatású gázok csökkentését 55 százalékkal,
- 2050-re pedig a klímasemlegesség elérését,
- az antimikrobiális szerek használatának csökkentését,
- a talaj termőképesség csökkenésének megakadályozását,
- a növényvédő szerek és a műtrágyahasználat csökkentését,
- illetve az organikusan megművelt termőterületek arányának növelését.
Szigorodnak az EU-s zöld beruházások feltételei
Az Európai Bizottság a héten frissítette a fenntartható finanszírozás taxonómiáját, és szigorította a zöld befektetésekkel kapcsolatos kritériumokat. Az új csomag célja, hogy növelje az átláthatóságot az EU fenntartható finanszírozási keretrendszerén belül azáltal, hogy új szabályokat vezet be a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási minősítéseket nyújtó szolgáltatókra – jelentette be a Bizottság közleményében.
Szigorúak a vásárlói elvárások a közzétételi kötelezettség mellett
Emellett a vásárlók oldaláról is növekszik az elvárás, hogy olyan terméket fogyasszanak, amely a környezeti értékeket szem előtt tartva készült, és akár el is utasíthatnak olyan márkákat, amelyekkel szemben fenntarthatósági aggályok jöhetnek számításba.
Az Európai Unióban az agrárszektor nagyon intenzíven támogatott. A Közös Agrárpolitika (KAP) jelenlegi, 2027-ig tartó ciklusában a közvetlen kifizetések, I. pilléres támogatások, legalább 15 százaléka fenntarthatósági célokat szolgál, a II. pilléres támogatások (vidékfejlesztés) esetében pedig 37 százalék kötődik a klímahelyzethez.
A K&H elemzője szerint a zöldebb megoldások azonban hosszú távon az energiahatékony termelést és a körforgásos gazdaságot támogatják, ezért a fenntarthatóságot szolgáló fejlesztések egyúttal az üzleti érdekeket is támogatják.
Emellett az EU taxonómia megfelelésre is meg kell kezdeni a felkészülést, ugyanis a következő években lényegesen több vállalatnak kell jelentést közzétenni a fenntarthatósági teljesítményével kapcsolatos nem pénzügyi adatairól.
Felkészülhetnek az agrárcégek
2025-től a nagyvállalatokra, 2026-tól – azaz a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan – a hazai agráriumot meghatározó cégek jelentős részére is vonatkozik a közzétételi kötelezettség (CSRD – Corporate Sustainability Reporting Directive).
Mivel a globális üvegházhatású gáz kibocsátás egyharmada az agráriumhoz kapcsolódik, az ellátási lánc minden elemében van tennivaló a fenntarthatóság érdekében.
A CSRD közzétételi kötelezettséghez első lépésként azonosítani kell a vállalat szempontjából érintett gazdasági tevékenységeket relevancia és megfelelőség szerint, majd meg kell kezdeni az adatgyűjtést.
A közzétételhez szükséges adatok és struktúra meghatározásához azonban – főként az első jelentés esetében – érdemes lehet erre szakosodott auditorokat bevonni.
