Sajtótájékoztató keretében mutattak be egy, a természetvédők, a helyi gazdálkodók és a társadalomkutatók közötti együttműködést Őriszentpéteren. Célja az, hogy az Őrség értékes rétjein gazdag növény- és állatvilág éljen a helyi gazdálkodók tájtisztelő gazdálkodási gyakorlatainak köszönhetően.
Az európai uniós Közös Agrárpolitika részét képezik az agrár-környezetgazdálkodási támogatások. Ezekből a gazda pénzt kap azért, ha természetkímélő módon műveli a területeit, tartja állatait. A támogatásokat azonban kevés gazdálkodó veszi igénybe. Ráadásul az előírások nem is minden esetben szolgálják hatékonyan a biológiai sokféleség megőrzését.
Hogy a gazdák tudják és akarják követni az elveket
Az ESSRG kutatói, az Őrségben élő gazdákkal és természetvédőkkel együttműködve ezen szeretnének változtatni. Azt vizsgálják, hogy milyen új feltételek szükségesek ahhoz, hogy a gazdák tudják és akarják követni az agrár-környezetgazdálkodás elveit – tudósított az agrarszektor.hu. Megkössék a szerződéseket, és ezért megfelelő kompenzációban részesüljenek.
Szentirmai István, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője szerint a nemzeti park értékes rétjeinek háromnegyede a helyi gazdák kezében van. Rajtuk múlik tehát, hogy ott sikerül-e a ritka növény- és állatfajokat megőrizni. A szakember szerint éppen ezért van óriási lehetőség ebben az együttműködésben a gazdák és a természetvédők között.
Az ESSRG kutatóinak segítségével tartott műhelymunkákon kiderült, hogy a helyi kisgazdák és a nemzeti park érdekei szinte teljesen megegyeznek. Fenntartani a kisléptékű, családi gazdaságokat, amelyek természetkímélő módon működnek. Az első lépéseket már megtették efelé, és reméljük, néhány éven belül tényleges támogatást is nyújthatunk a gazdáknak – mondta Szentirmai István.
Létező gyakorlat az Unióban
Kelemen Eszter, az ESSRG vezető kutatója elmondta, hogy az agrár-környezetgazdálkodási program hatékonyságának javítására többféle, máshol már bevált gyakorlat vagy épp folyamatban lévő kísérlet is ismert az Európai Unió tagállamaiban. A kutatók feladata pedig az, hogy megtalálják, mi valósítható meg az Őrségben. Ennek érdekében működnek együtt az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal, a helyi gazdálkodókkal, az idegenforgalomban dolgozókkal és önkormányzatokkal – tette hozzá a szakember.
E szereplőkkel közösen hoztunk létre három évvel ezelőtt egy innovációs műhelyt az Őrségben. Ebben azon dolgozunk, hogy hogyan lehetne a fenti elképzeléseket megvalósítani. Azt akarjuk kideríteni, hogy mi a közös jövőképe a helyi közösségnek és a helyi természetvédelemnek. Hogyan lehetne előre lépni a természetbarát gazdálkodás felé akár táji szinten – tette hozzá Megyesi Boldizsár, az ESSRG kutatója.
Az ESSRG kutatásaiból az látszik, hogy az úgynevezett eredményalapú szerződésekre lennének leginkább nyitottak az őrségi gazdák. Az eredményalapú szerződésekben a rétek fajgazdagságának fenntartása érdekében nem azt határozzák meg a gazdálkodók számára, hogy milyen módszerrel műveljék a gyepterületeiket , hanem azt, hogy mely (védett) állat- és növényfajok állományát kell megőrizni vagy növelni a gazdálkodás során. Az már a gazda dolga, hogy ezt hogyan éri el. Persze ehhez érdemes folyamatosan konzultálniuk a természetvédelmi szakemberekkel. És ötvözni az általuk javasolt gyakorlatokat saját tapasztalatukkal, illetve a korábban, akár évszázadokkal ezelőtt kialakult helyi tudással.
Helyi termékek eladását segítő védjegyrendszer?
Emellett pedig a helyi termékek eladását segítő védjegyrendszer kialakítása is érdekli az őrségieket. Ennek a végig gondolásában, kialakításában is segédkeznek mind a kutatók, mind a nemzeti park munkatársai. A cél, hogy a helyben, kézműves módszerekkel megtermelt élelmiszerek minél ismertebbé váljanak a hazai fogyasztók számára. Ennek érdekében szeretnék megerősíteni az Őrségi Nemzeti Parki Termék védjegyet, illetve egy úgynevezett kosárközösség létrehozását előre mozdítani a térségben.
Az elmúlt évek közös munkája jó alapot biztosít ahhoz, hogy kísérleti jelleggel elindulhasson majd egy újfajta, eredményalapú agrárkörnyezet-gazdálkodási szerződés az Őrségben. A Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai együttműködve botanikusokkal, zoológusokkal, illetve helyi gazdákkal már elkezdték ennek a munkának az előkészítését. Meghatározták, hogy mely területeket lenne érdemes bevonni a kezdeményezésbe. És azt is, hogy mely fajok mutatják majd azt, hogy valóban természetkímélő módon folyik a gazdálkodás. Ettől az újszerű szerződési formától azt várják, hogy rugalmasabb kereteket biztosít a gazdálkodók számára, ezért többen kötik majd meg, mint a jelenlegi agrár-környezetgazdálkodási szerződéseket. Így egyre több területen, sőt táji szinten hoz majd eredményeket a természeti sokféleséget óvó mezőgazdálkodás. Az Őrségi Innovációs Műhelyről készült egy rövid videó is, amely ezen a linken nézhető meg.
