Javában zajlik a paradigmaváltás a digitalizáció felé a mezőgazdaságban. Sok vállalkozás felismerte előnyeit, és már digitális technológiákat használ, különösen intelligens gépeket és érzékelőket, valamint irányítási rendszereket. Az intelligens megoldások segítenek az erőforrások hatékonyabb felhasználásában, a munkalépések megtakarításában és nem utolsósorban a megfelelő döntések meghozatalában.
Sok gazdálkodó felismerte a digitalizáció előnyeit, és már most is nagyobb mértékben alkalmazza a digitális technológiákat gazdaságában. A digitalizációt a fenntarthatóbb mezőgazdaság nagyszerű lehetőségének is tekintik.
A növénytermesztésben a digitális technológiákat az intelligens gazdálkodáshoz és a precíziós gazdálkodáshoz használják. Míg az intelligens gazdálkodás a szántóföldi munka automatizálására és a gazdálkodók munkájának megkönnyítésére szolgál, addig a precíziós gazdálkodás, ahogy a neve is sugallja, a termőföld célzott, precíz kezelését célozza. Mindkettő végső soron hozzáadott érték létrehozásáról szól az adatok összekapcsolásával és értékelésével.
Az érzékelők képezik a digitalizáció alapját
Az érzékelők képezik az intelligens és precíziós gazdálkodás gerincét. Ellenőrzik a növénypopulációkat a hiányosságok és betegségek szempontjából, megkülönböztetik a gyomokat a haszonnövényektől, kiszámítják a műtrágya és növényvédő szerek területspecifikus kiadásait, elemzik a talaj állapotát, szabályozzák a táblák öntözését, és sok más feladatot is ellátnak. Speciális algoritmusok teszik használhatóvá az érzékszervi mérési értékeket, összekapcsolva azokat a növénytermesztési döntésekkel.
Izgalmas volt látni, milyen fejlődést ért el az érzékelő technológia. Az Agritechnicán, a kiállítók érdekes újításokat mutattak be, amelyek a legkülönfélébb alkalmazásokra terjednek ki. Az „okos gazdálkodás” reflektorfényében a legkorszerűbb szenzortechnológia mellett más intelligens technológiák is bemutatkoztak élő demókban és használati esetekben, amelyek optimalizálják a termesztési és dokumentációs követelményeket, és maximalizálják az erőforrás-hatékonyságot.
Az agribotok egyre több mezőt hódítanak meg
A mezőgazdasági robotok (agribotok) kétségtelenül a digitális mezőgazdaság egyik legszembetűnőbb képviselői. Vetés, trágyázás, kapálás, aratás: egyre több sofőr nélküli szántóföldi robot végez ehhez hasonló munkát a földeken – és elméletileg éjjel-nappal, mert nem kell szünet. Jó okai vannak az autonóm gépeknek: a működési erőforrások és a munkaidő drasztikus megtakarítása, valamint a talajvédelem nagyobb fenntarthatóságot biztosít, miközben csökkenti a költségeket.
Az intenzív kézi munkát igénylő speciális növényeknél pótolhatják a hiányzó személyzetet. Még ha a biztonsággal kapcsolatos kérdéseket tisztázni is kell, diadalmas előretörésük folytatódni fog.
Hasznos információk a levegőből
A digitalizáció egy darabja is a levegőhöz tartozik. Továbbra is növekszik a mezőgazdaságban használt drónok aránya. Nagy felbontású kamerarendszereik hasznos információkkal szolgálnak a talaj minőségéről, valamint a szántóföldi betegségekről és gyomfertőzésről, vagy értékes betekintést nyújtanak a növények növekedésébe.
A hőkamerával felszerelt füvön az első fűnyírás előtt használják az őzikék megmentésére. A meredek szőlőültetvényekben, ahol munka- és energiatakarékos növényvédelemre használják őket, ma már egyre gyakrabban láthatók a nagyméretű drónok, a kukoricatáblák nagy területein pedig Trichogramma labdákat használnak a kukoricabogár leküzdésére.
Az operatív irányítás fejlesztése
Sok európai gazdálkodó az egyszerűsített működési dokumentációban látja a digitalizáció lehetőségeit. A gazdaságirányítási rendszerek támogatják például a növénytermesztési intézkedésekre és a finanszírozási kérelmekre vonatkozó adatok feldolgozását és gazdaságspecifikus elemzését, valamint a gazdaságirányítás javítását.
Emellett a cél a mezőgazdaság összekapcsolása a teljes értéklánc többi szereplőjével a változatos áru- és anyagáramlás optimalizálása érdekében. Ez magában foglalja a technológiai és üzemi erőforrások ellátására szolgáló upstream területet, valamint a mezőgazdasági termékek értékesítését és kereskedelmét szolgáló downstream területet.
Ugyancsak kívánatos lenne a zökkenőmentes adatcsere a vállalatok gazdaságirányítási rendszerei és a közigazgatás között. A nyilvános alkalmazási és adminisztrációs rendszerekhez való interfészek hiánya azonban gyakran akadályozza az alkalmazások digitális továbbítását.
A hálózatépítés hiánya mint akadály
A mezőgazdasági vállalkozások nem egymárkás vállalkozások, hanem modern gépekkel és berendezésekkel rendelkeznek, amelyek különböző gyártóktól származnak.
A traktor és a munkagép közötti egyszerű kommunikáció az ISOBUS-on keresztül most már nagyrészt zökkenőmentesen működik. A dolgok teljesen másképp nézhetnek ki, ha sok „szín” van játékban. A gyártók szabadalmaztatott rendszerei megnehezíthetik a zavartalan adatcserét. A Bitkom felmérése szerint a német gazdálkodók több mint fele a hálózatépítés hiányát látja a mezőgazdaság digitalizációjának egyik legnagyobb akadályaként.
Még mindig túl sok a „fehér folt”
A hálózati lefedettség továbbra is problémás terület számos vidéki régióban. A digitalizáció továbbra is kudarcot vall az átfogó, nagy teljesítményű mobiltelefon-lefedettség hiánya miatt. És mindez annak ellenére, hogy az online feldolgozandó adatok mennyisége növekszik, és valós időben kell hozzáférni. A kapcsolat hiánya ezért megakadályozza, hogy a gépek kommunikáljanak egymással és a gazdákkal. A teljes körű kapcsolat biztosítása nélkül a digitalizáció előnyei sok helyen nem használhatók.
A big data hálózatépítést igényel
Az információk növekvő gyűjtése, tárolása és értékelése gyakran jelentős mennyiségű adatot eredményez. Hogyan lehet ezeket értelmesen feldolgozni? Ez csak big data elemzéssel valósítható meg. Az elemzések összekapcsolása és értékelése segíti a gazdálkodókat a megfelelő stratégiai (hosszú távú) és operatív (rövid távú) döntések meghozatalában. Ennek azonban feltétele a gépek zökkenőmentes interneten keresztüli hálózatba kapcsolása és elegendő felhőtárolási lehetőség.
A mesterséges intelligenciában van lehetőség
A mesterséges intelligencia (AI) jelenleg kiemelt téma. Annak ellenére, hogy a mesterséges intelligencia néha ellentmondásos, az öntanuló rendszerek nagy hasznot húzhatnak a mezőgazdaság számára. Az üzemi adatok több éven át tartó hálózatba rendezésével és tárolásával a gépi tanulási algoritmusok betaníthatók a működési folyamatok átláthatóbbá tételére. Ebből eredeztethetők a sikertényezők, amelyek jobb döntésekhez vezetnek, és például növénybetegségeket, gyomokat vagy kártevőket azonosítanak, vagy előre jeleznek az időjárástól, helytől és készlettényezőktől függően.
A mezőgazdaság úttörő a digitalizáció terén
A megfelelő megoldások nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kis cégek számára is nyereségesek lehetnek. A gazdaságokban már ma is számos digitális megoldást alkalmaznak a gazdálkodás hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tétele érdekében. Az intelligens megoldások piaci potenciálja világszerte óriási, és a gazdálkodók is nagyon hajlandóak a váltásra.
(Forrás: agritechnica.com)
