Sajnos, idén az olcsó almát és körtét el lehet felejteni

Almából 40-50, míg körtéből 50-60 százalékkal kevesebb terem idén hazánkban az éves átlaghoz képest. Ennek oka elsősorban a fagykár volt, amelyet rendkívüli mértékben növelt az aszályos tél végi és kora tavaszi időjárás is. Európában is az átlagosnál gyengébb almatermelésre lehet számítani, így idén kieshet a piacról az olcsó, helyettesítő import.

Idén várhatóan 300-350 ezer tonna alma terem hazánkban, 40-50 százalékkal kevesebb az átlaghoz képest – közölte a Magyar Hírlap megkeresésére a NAK. Ismertették, a körtét még ennél jobban is megviselte az időjárás: mindössze 13-16 ezer tonna mennyiségre számítanak, azaz egy átlagos évihez képest 50-60 százalékkal szerényebb lehet a termés. Ennek az az oka, hogy tavasszal nagyon sok, térségenként 15-18 fagyos éjszaka volt, március 22-től május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a gyümölcsültetvényeket. A károkat a rendkívül aszályos tél végi, kora tavaszi időjárás is növelte. A negatív időjárási hatások drasztikus kiesést okoztak az alma- és körtetermésben. Sok olyan ültetvény is van az országban, ahol abszolút nincs szüretelhető termés – fogalmazott a kamara.

Almából 40-50, míg körtéből 50-60%-kal kevesebb terem idén hazánkban az éves átlaghoz képest (Fotó: Pixabay, leoleobobeo)
Almából 40-50, míg körtéből 50-60%-kal kevesebb terem idén hazánkban az éves átlaghoz képest (Fotó: Pixabay, leoleobobeo)

A kamara azt is jelezte, hogy az egyes termőtájak, illetve termesztőkörzetek között nincsenek markáns különbségek, mindenhol az átlagosnál jóval alacsonyabb a termés. Az almánál a fajták vonatkozásában elmondható, a Gala és a Golden fajtakörnél a helyzethez mérten jó a termés, míg kifejezetten gyenge a Jonagold, Jonatán és Idared almák esetében. A Red Delicious, Pinova, Braeburn, Fuji fajták termése erősen heterogén, általában gyenge.

A körte esetében a dunántúli termőtájakon általában nagyon gyenge a termés, míg az ország északi, északkeleti termesztőkörzeteiben valamivel jobb a helyzet, jóllehet, itt is jelentősen alulmúlja még a tavalyi évi, gyenge szintet is. A fajták vonatkozásában megállapítható, hogy a vilmoskörte várható mennyisége a helyzethez képest elfogadható – de nem jó –, míg a többi fajta általában nagyon gyengén teljesít.

Felhívták a figyelmet, hogy a lakosság almafogyasztása fejenként évente 12 és 15 kilogramm körül alakul Magyarországon, ami nagyjából megfelel vagy kicsivel alatta van az európai átlagnak. Konkrét ajánlott fogyasztási mennyiség ugyan nincs, de harminc évvel ezelőtt még ennek a mennyiségnek a dupláját fogyasztottuk hazánkban, így lenne tere a fogyasztás bővülésének. Az idei almatermésből hozzávetőlegesen 100-130 ezer tonna lehet étkezési alma, amelynek felvevőpiaca 150-180 ezer tonna. Ebből 20-30 ezer tonna exportra megy, elsősorban a környező országokba, vagyis Ausztriába, Romániába és Szlovákiába. Ugyanakkor azt is elmondták, hogy a jelenlegi piaci kép a teljes 2020–2021. piaci évre nézve relatív hiányt sejtet.

A meghatározó európai almatermelő országokban is tapasztalható terméskiesések miatt most külföldről is keresik az étkezési almát, emiatt a magyar termelők exportpozíciói idén az átlagosnál kedvezőbbek lehetnek. Ha azonban a külföldi piacok „kihúzzák” az országból az étkezési alma egy részét, az belföldön erősebb hiányhelyzetet eredményezhet, és ezáltal a piac keresleti jellegét erősítheti tovább. Az átlagosnál gyengébb európai almatermés hatása lehet az is, hogy – más gyümölcsfajokhoz, például a cseresznyéhez, kajszihoz vagy őszibarackhoz hasonlóan – idén kieshet a hazai piacról az olcsó, helyettesítő import. Azonban a vártnál esetlegesen magasabb hazai vagy uniós étkezési almatermés, illetve élénkebb – elsősorban lengyel – import valamelyest tompíthatja ezeket a folyamatokat. A magyar étkezési alma piacérzékenysége arra vezethető vissza, hogy európai szinten egy meglehetősen kicsi piacról van szó, és már 10-20 ezer tonna terméstöbblet vagy kieső termés is okozhat érzékelhető változást a piaci folyamatokban.

Hazánk 24 ezer hektáros almatermő felületéből több mint 70 százalék Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található a maga több mint 17 ezer hektárával. Emellett Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van a termőterületek 5,8 százaléka, Bács-Kiskun megyében a 4,3 százaléka, valamint Pest megyében a 3,6 százaléka.

A budapesti Nagybani Piac augusztus 31-én közzétett árlistája szerint az alma kilogrammonkénti ára 320 forint, míg a körtéé az 500 forintot is eléri.

Share Button

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hogy elsőként értesüljön fontos agrárhírekről, támogatásokról, rendeletekről!

Kapcsolódó cikkek

Belföldi gyümölcsárak a budapesti fogyasztói piaco... Megérkeztek a 22. heti árak a budapesti fogyasztói piacokról. Összeállításunkba a Fehérvár úti, a Fény utcai, a Fővám téri és a Lehel téri piac került...
Vidéki nagybani piacok: a belföldi gyümölcsök brut... Cikkünkben a debreceni, kecskeméti, miskolci és szegedi nagybani piacok 22. heti árait vesszük górcső alá. Néhány esetben, jelentős különbségek vannak...
Budapesti fogyasztói piacok: a belföldi gyümölcsök... Az Idared alma ára a Fehérvári piacon jelentősen csökkent, a múlt heti 248 forint/kilogrammos ár 198 forint/kilogrammra esett. A Fény utcai piacon vis...
Belföldi gyümölcsárak a vidéki nagybani piacokról ... Hektikusan változott a vidéki nagybani piacokon a belföldi gyümölcsök termelői ára: jó néhány a felére csökkent, de volt, ami emelkedett. A részleteké...
A belföldi gyümölcs bruttó termelői ára a vidéki n... Megérkeztek a legfrissebb 26. heti adatok a vidéki nagybani piacokról. A barack ára jelentősen csökkent, a többi gyümölcsé érdemben nem változott a mú...
Az import gyümölcs nagykereskedelmi ára a vidéki n... Már olvashatók a legfrissebb, 26. heti adatok a vidéki nagybani piacokról. Csökkent a kajszi, ananász és kivi ára is. A részleteket itt találja. Impo...