Jelentősen csökkennek az idei termesztésű búza- és kukoricaárak; rendkívüli támogatást kap Magyarország; jól járnak a tejtermelők. Íme, a hét legfontosabb hírei.
A megfigyelések és a Magro.hu adatai szerint is az idei termésű búza és a kukorica esetében jelentős mértékű árcsökkenés volt tapasztalható az elmúlt hónapokban mind belföldön, mind külföldön. Az árcsökkenés legfőbb oka, hogy fokozatosan haladnak a betakarítási munkálatok és egyre inkább körvonalazódik a 2015-2016-os gazdasági év kibocsátása. Az előzetes adatok pedig azt mutatják, hogy az eddig jósolt mennyiséget jócskán túl fogja szárnyalni a teljes kibocsátás mértéke. A malmi búza jegyzése például Magyarországon szeptemberi szállításra júliusban még 50 ezer forint volt tonnánként, míg szeptember 11-én a legközelebbi lejáratra vonatkozó tőzsdei jegyzés 48 200 forinton állt. Egy évvel korábban 50 500 forint volt a malmi búza ára. A világpiaci árak is csökkentek az augusztus-szeptemberi időszakban. Ennek mértéke egyes növényfajtáknál elérte a júliusi csúcshoz képest a 20 százalékot is. Az európai árak szeptember 9-én az étkezési búzára vonatkozóan tonnánként 181 dollárt (50 680 forintot) tettek ki Fekete-tengeri paritáson. A kukorica ára 171 dollár volt tonnánként, ami 47 880 forintnak felelt meg. Az aktuális gabonaárakért kattintson ide>>
Az árcsökkenések mellett jó híreket is kaptak a gazdák, ugyanis az Európai Unió 2,9 milliárd forint összegű rendkívüli agrártámogatást nyújt Magyarország számára. 500 millió eurós támogatási csomagot különítettek el, ebből 420 millió eurót az adott tagországok kapták “nemzeti boríték” formájában. A támogatás a tejtermelésben mutatkozó árcsökkenésre, az orosz embargóra, valamint az aszály okozta károkra vezethető vissza. Ezzel Magyarország támogatása abszolút értékben és arányaiban nőtt, hiszen most 2,9 milliárd forintot kapott, míg 2009-ben hasonló helyzetben 1 milliárd forintot. A támogatást elsősorban a tejtermelők és a sertéstenyésztők között fogják szétosztani.
A tejtermelőnek további jó hír, hogy 4 milliárd forint támogatást kapnak a fent említett rendkívüli támogatáson túl. Ez a támogatás minden idők legnagyobb összegű támogatása, amelyet a tejtermelők valaha kaptak. Azért ők kapják ezt a plusz támogatást, mert jelenleg a tejágazat helyzete a legkilátástalanabb hazánkban. A sertéságazat sincsen túl rózsás állapotban, de mivel a sertéshús áfája 2016-tól jelentősen csökkenni fog, így valószínűsíthetően a sertéstenyésztők problémája megoldódhat.
Nem csak jó hírek voltak a héten. A Nébih munkatársai glutént tartalmazó rizslisztre bukkantak kereskedelmi forgalomban. A három, glutént tartalmazó tétel a Szarvasi Agrár Zrt. által került legyártásra. Miután a szabálytalanságra fény derült, a Nébih munkatársai azonnali hatállyal elrendelték az áru kivonását a kereskedelmi forgalomból. Az egészségügyi kockázat alacsony, ettől függetlenül a hatóság kéri a vásárlókat, hogy a terméket ne fogyasszák el és vigyék vissza a vásárlás helyére. A rizs természetéből adódóan nem tartalmaz glutént (gliadint), de a Nébih által vizsgált termékeknél a laboratóriumi vizsgálatok kilogrammonként 25 és 36 milligramm közti gluténtartalmat mutattak ki, ami meghaladja a törvényben előírt kilogrammonkénti 20 milligrammos határértéket. A tájékoztatás szerint az üzemben tartott ellenőrzés során a szakemberek mintákat vettek az alapanyagokból és a késztermékekből további vizsgálatok céljából, illetve hogy megállapítsák, hol történt a szennyeződés. Az üzemben egyéb élelmiszerbiztonsági problémát nem találtak az ellenőrök.
Végül egy újabb, nem túl örömteli hír: már Somogy megyében, pontosan Hajmás településen is kimutatták a szakemberek a kéknyelv betegség jelenlétét egy szarvasmarhában. Az új kitörés körüli 20 kilométeres körben a hatóság 30 napos megfigyelési zárlatot rendel el, valamint módosította a megfigyelési- és védőkörzetet. A Somogy megyei szarvasmarha-állományban egy állat bizonyult fertőzöttnek, a kitörést ezúttal is a vírus 4-es szerotípusa okozta. A Nébih felhívta a figyelmet, hogy a szeptember 10-én elrendelt intézkedések változatlanul érvényesek, azokat az új kitörés körüli 20 kilométeres körben elhelyezkedő, fogékony állatokat tartó telepeken is alkalmazni kell. Az állategészségügyi hatóság a kitörések körüli 20 kilométeres sugarú körben lévő gazdaságokban található valamennyi fogékony állatnál elvégzi a rovarirtó szerrel történő kezelést, és azoknak az állatoknak a vakcinázását, amelyek még nem kaptak védőoltást.
Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült el!
Fotók: cargill.hu, gluteno.net
