2021. október 13–14-én került sor a 2020-ban elhalasztott jubileumi és a 2021-es összevont 25-26. Tiszántúli Növényvédelmi Fórumra a Debreceni Egyetemen. Az eseményen Hadászi László a KITE Zrt. innovációs főigazgatója a precíziós gazdálkodás növényvédelmi aspektusait mutatta be, kiemelve cége megoldásait a témában. Az alábbiakban ezt az előadást foglaltuk össze.
A szakember bevezetőjében kiemelte, hogy a precíziós gazdálkodás az átlagolás és az általánosítás helyett az adott pillanat mért adatára támaszkodik és differenciál, és mivel a differenciálás térben és időben történik, a rendszer működésének feltétele, hogy a helymeghatározás időben korlátlan, megismételhető és pontos legyen.
Mivel az egész alapvető célja a versenyképesség növelése, ezért olyan technológiára van szükség, ami növelni képes a hozamokat, valamint csökkenteni tudja a költségeket oly módon, hogy a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot nem korlátozza, hanem támogatja. Utóbbi két szempont különösen hangsúlyos a növényvédelemben.
Hogy a témát alapjaiban megérthessük, a főigazgató összehasonlította a hagyományos és a precíziós növényvédelmi technológia legfontosabb jellemzőit.
Mint hallhattuk a hagyományos technológiára az jellemző, hogy minden beavatkozás nagy része külön munkamenetben és a teljes felületen történik, gyakoriak az átfedések és/vagy a kihagyások, maga az inputanyagok kijuttatása pedig átlagolás alapján történik, szintén a teljes felületen.
Ezzel szemben a precíziós növényvédelmi technológia a sor és sorköz megkülönböztetésére épül, átfedés és kihagyásmentes, az input anyag kijuttatása differenciált és pozícionált, a műveletösszevonások miatt jelentős a menetszámcsökkenés, valamint a döntések a saját tábláról gyűjtött információk alapján születnek.
A növényvédelem témája az utóbbi időben nemcsak a szakmában, hanem a közbeszédben is nagy teret kapott, és napjainkban a vegyszeres növényvédelem erős társadalmi és politikai ellenállásba ütközik. Ennek következtében számos általános hatású, széles hatásspektrumú szert vontak és vonnak vissza a piacról, és a gazdálkodók egyre szűkebb hatású, egyre rövidebb beavatkozási idejű, egyre drágább készítményeket kénytelenek használni, a gyártók pedig ilyeneket kifejleszteni. Ezzel egyidőben viszont a klímaváltozás hatására folyamatosan új, jelentős károkat okozó károsítók jelennek meg. Ilyen körülmények között felértékelődik a növényvédelmi beavatkozásokat támogató rendszerek és eljárások szerepe, ami segíti eldönteni, hogy szükség van-e egy beavatkozásra, és ha igen, mikor.
Agrometeorológia
Az egyik ilyen támogató rendszer az agrometeorológián alapul. A meteorológiai és a növénytermesztésre vonatkozó megfigyeléseket párhuzamosan kell végezni, mert csak így lehet kimutatni a meteorológiai elemek növényekre gyakorolt hatását. Ennek keretében leggyakrabban a késő tavaszi és a kora őszi fagyoknak, a talajnedvesség alakulásának, a vetési hőmérsékletnek, a gazdasági növények fejlődési fázisai időpontjának (virágzási, érési, stb. időpont), valamint a növényi betegségek és kártevők fellépési viszonyainak előrejelzése élvez prioritást. Ám az előrejelzés csak akkor igazán hasznos, ha a gazdálkodó saját területére vonatkozik.
Éppen ezért született meg 2017-ben a KITE saját fejlesztésű meteorológiai állomása hálózata a PRECMET, ami az ország 150 helyéről szolgáltat adatokat a levegő hőmérsékletéről, a relatív páratartalomról, a globál és nettósugárzásról, a talaj hőmérsékletéről, a levél- és a talaj nedvességről, a szélsebességről és –irányról, valamint a csapadékmennyiségről.
A PRECMET-állomásokon az agromikro-meteorológiai adatgyűjtés közvetlenül a vizsgált kultúrában elhelyezett meteorológia mérő szenzorok segítségével történik. A rendszert úgy alakították ki, hogy pontos adatokat szolgáltasson, kis karbantartási igényű és költséghatékony is legyen, a szolgáltatott adatok pedig közérthetőek és könnyen felhasználhatók legyenek. Elsősorban növényvédelmi előrejelzésekre, fagyvédelemre, öntözéstámogatásra és agrotechnológiai döntéstámogatásra használják.
Elhangzott, hogy a növényvédelemmel kapcsolatos precíziós eszközök fejlesztésekor (is) a legfőbb cél az emberi tényező kiváltása, a folyamatok automatizálása, ami folyamatos adatszolgáltatással, a szubjektivitás kizárásával, gyors információgyűjtés és –továbbítással, például automata rovarcsapdák alkalmazásával (SMAPP) érhető el. Ezzel jelentősen javulhat a reakcióidő.
Ilyen lehet, például, egy rovar felismerő szoftver, ami naponta detektál, továbbítja az adatokat és csak a feromoncsere igényel emberi beavatkozást.
További fejlesztési irány lehet még a hőösszeg számítási modellek, algortimusok alkalmazása, számítása a folyamatosan frissülő meteorológiai adatbázisból. A hősszeg modell nemcsak a károsító fejlettségéről adhat tájékoztatást, hanem a kultúrnövény fenológiai állapotáról is, ami lehetővé teszi az érzékeny fenológiai fázisban a védekezés időzítését.
Mobil telefonnal is végezhetünk károsító- és kártétel-felvételezés a felvételezés koordinátájához rendelve és térképen megjeleníttetve azt.
Kihívások
A fejlesztések előtt azonban számos kihívás áll. Fontos lenne újragondolni a kártételi küszöbértékeket és digitalizálni azokat a kor fajtáinak és termesztéstechnológiájának megfelelően.
A kártétel mértékének, illetve a károsító terjedési irányának megállapítása történhet drón vagy művelő eszközre szerelt kamera által készített fotók segítségével, digitális feldolgozással, új lehetőségeket teremtve a térinformatikának.
Az adatfeldolgozás menete csak felügyeletet igényel, mert a drónok minden adatot memória kártyára mentenek, és a kártyát egy laptopba behelyezve pár kattintással elindítható a feldolgozási folyamat. Ennek során a rendszer automatikusan minden elérhető indexet kiszámol, és végeredményképpen a végső NDVI képen jól elhatárolhatóvá válik a vegetáció és a már leszáradt növényzet, valamint a fedettlen talajfelszín.
És hogy hogyan lesz az adatból érték? Ennek bemutatására egy példát is megismerhettünk. A példa területen napraforgó növényvédőszeres szárítását készítették elő. A kiválasztott alaptérkép az NDVI volt. Első lépésként meghatározták, hogy a minimum, átlagos és maximum NDVI értékek mennyi növényvédőszert kaphatnak. A zöldebb foltok, a gyom és még zöld napraforgó teljes dózist, az átmenet egy közepest, a leszáradt növény állomány pedig 0 liter/hektár dózist állapítottak meg. A rendszer a megadott paraméterek alapján automatikusan generált egy kijuttatási előírás térképet.
Mindezt olyan termékek segítik, mint a PGR és a John Deere Operations Center. A PGR és My John Deere adatbázisban meglévő összes tábla határvonala könnyedén feltölthető a rendszerbe. Ezáltal teljes felületű kezelések elvégzéséhez nincs más teendőnk, mint üzembe helyezni a gépet és megnyomni a start gombot.
Az előadó példaként bemutatta a DJI Agras T30 drónt, ami képes 30 liter térfogatú folyékony és szilárd anyag kijuttatására. A váz és az erős motorok miatt ez jelenleg a legnagyobb tartályméret a piacon. Sőt, a szárnyak döntésével jobb fedettséget biztosít az ültetvényekben.
A precíziós növényvédelem során a kijuttatás térkép alapján történik, lehetőség nyílik az akár fúvokánkénti szakaszvezérlésre. Mindig csak az előírt cseppméret kerül kijuttatásra közvetlen vegyszer befecskendezéssel, illetve elérhető az automata ultrahangos keretszintezés és a kanyarkompenzáció is, ráadásul a táblaadatokat meg is lehet osztani.
A KITE Jet folyadékkijuttató rendszer, például többféle művelet során, vetéskor, sorközműveléskor, tápanyag-injektáláskor, talajműveléskor és baktérium trágya kijuttatáskor is használható. Intelligens funkciói révén lehetőség van a térkép alapú dózisvezérlésre, szakaszvezérlésre és a táblaadatokat is meg lehet osztani. Segítségével pozícionáltan tudjuk a növényvédő szert kijuttatni a talajba. Sávpermetezéssel sávban történik a gyomirtás. A pozícionált állománypermetezés a kifejlett(ebb) növények esetében jelent precíziós megoldást. 10-12 levél után, például a kukoricában, a nagy lombfelület miatt a hagyományos permetezés nem a legjobb megoldás. A Yield 360° Undercover a sorok között, a levélzet közül indítja a szert, így sokkal hatékonyabb. Lehetőséget teremt fungicid és/vagy inszekticid (pl. kukorica bogár, kukoricamoly hernyó elleni) kijuttatásra a csőzónába. A technológia belógó részei ráadásul nem sértik a növényt és csökkentett lémennyiség kijuttatását teszi lehetővé a hagyományos technológiához képest.
(x)
