Negatív hatásai vannak a Tisza szabályozásának – szenved tőle a magyar mezőgazdaság

Tizedszer rendezték meg az Agrárszektor Konferenciát, Siófokon. A rendezvény nyitóelőadását tartó Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes azt mondta, egyre több mindenkit foglalkoztat Magyarországon az öntözésfejlesztés kérdésköre – de már rég elkéstünk vele. Farkas Sándor kiemelte, hogy a Tisza 1800-as években végrehajtott alföldi szabályozásának a negatív hatásait szenvedjük el.

A talajban már csak olyan mélyen van nedvesség, amit a növények gyökere alig ér el. Emiatt hatalmas területen megkerülhetetlenné vált a vízvisszatartás megoldása és az eddiginél fejlettebb vízgazdálkodás bevezetése. A miniszterhelyettes azt mondta: a 2023 utáni vidékfejlesztési támogatások között meghatározóak lesznek azok, amelyek a mezőgazdasági termelők új körülményekhez való alkalmazkodását hivatottak segíteni.

A talajban már csak olyan mélyen van nedvesség, amit a növények gyökere alig ér el. Emiatt hatalmas területen megkerülhetetlenné vált a vízvisszatartás megoldása és az eddiginél fejlettebb vízgazdálkodás bevezetése
A talajban már csak olyan mélyen van nedvesség, amit a növények gyökere alig ér el. Emiatt hatalmas területen megkerülhetetlenné vált a vízvisszatartás megoldása és az eddiginél fejlettebb vízgazdálkodás bevezetése (Fotó: Pixabay)

Hatalmas esély nyílt

A kihívások ismertek, az eszközök adottak, a termelő és az oktatás is rendelkezésre áll. Olyan esély adatott most a gazdálkodóknak, amilyenre generációk óta nem volt példa – fogalmazott a miniszterhelyettes.

A mezőgazdaságból élők számtalan kihívással szembesülnek. Ezekre meg is kell találniuk a választ. A magas energia- és inputárak, az állatbetegségek, a történelmi mértékű aszály az utóbbi években is nehezítette mindennapjaikat. Ennek ellenére helytálltak, nekik köszönhető, hogy biztonságos a hazai élelmiszer-ellátás.

Megkerülhetetlen stratégiai ágazattá vált a mezőgazdaság

Farkas Sándor örömmel jelentette ki, hogy a mezőgazdaság szerepe felértékelődött, megkerülhetetlen stratégiai ágazattá vált, a mezőgazdaságban dolgozók társadalmi megbecsültsége is jelentősen emelkedett. Történelmi lehetőségnek nevezte, hogy az Európai Bizottság november elején elfogadta a Közös Agrárpolitika magyar Stratégiai Tervet. Ennek ötéves költségvetése összesen 14,7 milliárd euró, azaz több, mint 5 300 milliárd forint. A mezőgazdasági termelésben a hatékonyság a túlélés záloga lehet. Hangsúlyozta, hogy az ágazat versenyben maradásához nélkülözhetetlen az előre menekülés. A modernizálás akkor is szükséges, ha a gazdasági környezet ehhez nem kedvező.

Tarpataki Tamás az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára a klímaváltozással foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy a hatások felgyorsulásában sokan túlértékelik a mezőgazdaság szerepét.

Miközben az ENSZ statisztikája szerint a mezőgazdaság és a földhasználat változása együttesen is csupán 18 százalékban felel az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, ezen belül az állattartás pedig csak 5-6 százalékban. Mint fogalmazott, törekedni kell a növénytermesztési és az állattenyésztési ágazat egyensúlyára, hiszen szervesanyag-utánpótlás nélkül sokkal nehezebb lenne talajaink megfelelő védelme is.

A hazai és a nemzetközi porondon is helyt kell állni

Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár szerint egy iparág akkor lehet sikeres, ha a hazai piacokon és a nemzetközi porondon is helyt tud állni, ehhez elengedhetetlen a terület sajátosságainak ismerete, illetve a kapcsolódó célirányos fejlesztések végrehajtása.

A konferencia médiapartnere a Magyar Mezőgazdaság Kft. (magyarmezogazdasag.hu) volt.

Share Button

Kapcsolódó cikkek

Jövőre teljesíteniük kell a gazdáknak a zöldítési ... Már most készülniük kell a gazdálkodóknak a 2015-ös zöldítési követelmények teljesítésére - hívja fel az érintettek figyelmét a szaktárca a kormányzat...
Tejelő szarvasmarha állomány az Európai Unióban... Melyik uniós országban mennyi tejelő szarvasmarhát tartanak? Vajon ki a tejhatalom Európában? Mi a helyzet a magyar tejelő szarvasmarha állománnyal? E...
Sertésállomány az Európai Unióban Egy korábbi cikkünkben az Európai Uniós tagállamok tejelő szarvasmarha állományáról írtunk, mai cikkünkben pedig a sertésállományt térképezzük fel az ...
2014-es repcetermesztés az Európai Unióban Napvilágot láttak a friss adatok az idei repcetermesztésről. Cikkünkből kiderül, ki termelte a legtöbb repcét, és hogy Magyarország hol áll az uniós r...
2014-es sertéspiac az Európai Unióban Bár még Anglia és Belgium adatai hiányoznak, az eddig nyilvánosságra hozott információkból az látszik, hogy az Európai Unió sertésállománya, noha csak...
Sertéslétszám alakulása Európában Az utóbbi hetekben sorra jöttek azok a támogatások, melyek a sertéstartást kívánják segíteni. Lássuk, hogyan alakult az elmúlt években a sertéslétszám...