Átadták az Alföldi Tej Kft. sajt- és porítóüzemét, amellyel csaknem 200 új munkahely jött létre Debrecenben. A 15 milliárd forintos beruházáshoz az állam 4,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott. Az automatizált gyártósoron 8 ember 250 ezer liter tej feldolgozásával 25 tonna sajtot képes naponta előállítani. Az évi 8 ezer tonna kapacitású sajtgyár a teljes, mintegy 60 ezer tonnányi magyar sajtimport hetedét képes kiváltani. A gyárban elsősorban a Debrecen környéki tejtermelőktől érkező friss tejet dolgozzák fel. A porítóüzemben évente 6500 tonna porterméket készítenek majd édes savóból.
A sajtgyárban először trappista sajt fog készülni, amelyet a vállalat „Magyar” márkája alatt vezet majd be a hazai kis-, illetve nagykereskedelembe. Rózsás Mónika, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója szerint az Alföldi Tej tervei között szerepel, hogy a későbbiekben gouda sajtot is gyártanak majd Debrecenben, amelyet többek között a Távol-Keletre exportálnak. A cég japán kereskedelmi partnerekkel is előrehaladott tárgyalásokat folytat a termék értékesítéséről. A sajtgyártás során keletkező édes savót a porítóüzemben dolgozzák fel. Az újonnan épült üzemben 1,2 millió liternyi tárolókapacitás van, így óránként 18 ezer liter folyadék feldolgozásával, átlagosan napi 20-22 tonna portermék készül majd. A savóban maradó savófehérje könnyen emészthető fehérjeforrás az emberi szervezet számára. A jégkrémgyártástól kezdve a bébitápszerig többféle területen hasznosítható ez a sokoldalú alapanyag – mondta.
A porítóüzem segítségével a nyerstej minden egyes alkotóeleme a legemészthetőbb formában juthat el a fogyasztókhoz, a portermékek ráadásul a tejjel szemben 24 hónapos eltarthatósági idővel rendelkeznek. Az Alföldi Tej a világ high-tech élelmiszeripara számára fog készíteni alapanyagot – Kínából máris jelentős az érdeklődés a termékek (tejpor, édes savópor és sótalanított édessavópor) iránt – folytatta az ügyvezető asszony.
Nem lesz hulladék a gyártás után
Az Alföldi Tej új debreceni üzemének működése során nem keletkezik hulladék, mert a sajtgyártásból keletkező melléktermék teljes egészében feldolgozásra kerül. Az üzemépítés során a vállalat növelte nyerstej- és pasztőrözött tejtárolási kapacitásait is. Ezáltal a debreceni üzemben akár napi 750 ezer liter tej átvétele is lehetséges. Az átadóról a Dehir.hu anyaga bővebben is beszámolt.
