Az elmúlt években az MVM Démász Áramhálózati Kft. és az MVM Émász Áramhálózati Kft. szolgáltatási területén több esetben fordult elő villamos hálózatokhoz kapcsolódó baleset. Ezek során a mezőgazdasági művelés alatt álló területeken mezőgazdasági erőgép, vagy az általa vontatott munkagép a közcélú hálózatnak ütközött, beleakadt a vezetékrendszerbe, illetve elszakította azt. Ezen esetek jellemzően középfeszültségű (22 kV-os) hálózatokat érintik, de előfordul, hogy nagyfeszültségű (132 kV-os) hálózati oszlop érintett az eseményben.
A NAK írta meg, hogy a bevezetőben említett események közül kiemelkedik egy Szentesen bekövetkezett ütközés. Ennél egy 132 kV-os nagyfeszültségű oszlopot úgy döntött ki egy éjszaka munkát végző erőgép, hogy az a közelben húzódó 22 kV-os hálózatot is megrongálta. Az eset szerencsés kimenetelének köszönhetően személyi sérülés nem történt, annak ellenére, hogy az oszlop a munkagépre dőlt.
Az MVM tájékoztatta a mezőgazdasági termelőket, illetve a vállalkozókat a villamos hálózatok közelében folytatott mezőgazdasági munkák veszélyeiről az alapvető szabályok ismertetésével. A gazdálkodóktól a lehető legnagyobb körültekintésüket kérték a hasonló esetek megelőzésében.
Az alapvető szabályok a villamos hálózatok berendezéseihez kapcsolódó baleseteknél:
A vezetékek megközelítése tilos és életveszélyes. A villamos hálózatokat minden esetben feszültség alatt állónak kell tekinteni.
Ez különösen kritikus akkor, amikor egy ütközés során a vezeték tartóoszlopa, vagy maga a vezetékrendszer a munkát végző mezőgazdasági géppel kerül fémes kapcsolatba. A helyzetet minden esetben úgy kell kezelni, hogy a vezetékrendszer feszültség alatt van.
Amikor a vezeték és munkagép érintkezése mégis bekövetkezik, akkor a munkagép elhagyása során fokozott körültekintés szükséges. A munkagépen keresztül ilyenkor áram folyik a talaj felé, amely a talajban (a munkagépet egy kör középpontjaként értelmezve) sugár irányban szétterjed.
Így kell elhagyni a baleset után a gépet
Emiatt a munkagép elhagyása során a gépről lelépve, de azt még fogva, majd attól normál léptekkel távolodva a gép és a gépkezelő, valamint annak lábnyomai közötti távolságon kialakuló úgynevezett lépésfeszültség hatására a gépkezelő lábain keresztül egy áramkör alakul ki, amely a gépkezelő áramütéses balesetét idézi elő.
Emiatt a munkagépet talajérintés előtt mindenképpen el kell engedni, majd a gépet páros lábbal ugrálva (vagy egymás mellé helyezett lábfejekkel lépdelve) kell elhagyni, legalább 15-20 méteres távolság eléréséig. Fontos megjegyezni, hogy munkagép megközelítése ugyanilyen veszélyekkel jár.
Amennyiben a vezetékkel érintkezve a munkagép nem gyullad ki, a legbiztonságosabb a munkagépben megvárni, míg a segítség megérkezik és megtörténik a vezetékrendszer feszültségmentesítése.
A fentiek miatt a megelőzésre nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni. A munkavégzés előtt hasznos lehet a területet előzetesen megtekinteni, bejárni. Célszerű ellenőrizni, hogy a területen meglévő adottságok (oszlopok helye, vezetékmagasságok) mennyiben idéznek elő munkabiztonsági kockázatot. Egy a megszokottól nagyobb fizikai méretekkel rendelkező (vagy új) munkagép, nem biztos, hogy illeszkedik a vezetékek belógási adottságaihoz, attól függetlenül, hogy utóbbi szabványos. Fontos lehet az oszlopok GPS-es sorvezetőkbe betáplált koordinátáinak és fizikai kiterjedését megadó adatainak ellenőrzése.
A tárolás és a rakodás helye is gyakran a vezetékek alatt van
Sok esetben a vezetékek alatti területet előszeretettel alkalmazzák rakodóhelyként, vagy valamilyen termény, illetve takarmány tárolására. Ez szintén fokozottan veszélyes, továbbá a vezeték biztonsági övezetén belül emelőgépes tevékenységet folytatni tilos a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I.22.) NGM rendelet 10.§ (1) bekezdés rendelkezései szerint. Rakodás közben a vezeték és az emelőgép távolsága annyira lecsökkenhet, ami már nagymértékben fokozza a balesetvédelmi kockázatokat (áthúzás, illetve véletlen érintés).
A tárolt anyagok (például szalmabálák) magassága szintén elérhet olyan kritikus szintet, amely már nem biztonságos, az ottani munkavégzésben résztvevők számára, ha valamilyen tevékenység (például takarás) céljából a tárolt anyagok tetején kell tartózkodjanak. Az ilyen tárolási módok a tűzesetek kialakulásának veszélyeit is nagymértékben fokozzák a vezeték közelsége, valamint a villámcsapások nagyobb kockázata miatt.
A hivatkozott NGM rendelet 13.§ (3) c) pontja alapján a föld feletti vezeték biztonsági övezetében csak a villamos berendezés üzemben tartójának előzetes hozzájárulásával közlekedhet, illetve végezhet munkát a 4,5 méternél magasabb jármű vagy rakomány. A jármű legkiállóbb része az oszlopot, annak kikötését, ezek alapozását úgy közelítheti meg, hogy azokban károsodást ne okozzon.
Az áramvezetőket pedig a legkedvezőtlenebb helyzetben és esetben sem közelítheti meg sem vízszintesen, sem függőlegesen jobban, mint:
- a) 500 kV névleges feszültségszint felett 7 méter,
- b) 300 kV felett 500 kV névleges feszültségszintig 4 méter,
- c) 35 kV felett 300 kV névleges feszültségszintig 3 méter,
- d) 1 kV felett 35 kV névleges feszültségszintig 2 méter,
- e) 1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségszintig 1 méter.
A jelzett hozzájárulás (szakfelügyelet) beszerzése érdekében az alábbi elérhetőségeken javasolják felvenni a társasággal a kapcsolatot:
Az MVM Émász Áramhálózati Kft. szolgáltatási területén (Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék területén) a +36-1/474-9999 telefonszám 2.3.6-os mellékén.
Az MVM Démász Áramhálózati Kft. szolgáltatási területén (Csongrád-Csanád, Bács Kiskun és Békés vármegyék területén, valamint Pest vármegye déli részén) a +36-62/565-600-as telefonszám 1-es mellékén.
A fenti tájékoztatás általánosságban vázol fel lehetséges helyzeteket, így a konkrét ügyek mérlegelése eltérhet a leírtaktól – írták.
